A cégekért aggódó kamara győzködte a kormányt az IMF-segítségről

"Komoly baj kezd kibontakozni", mert a magyar gazdaság leszakad a németről - állította Parragh László, az MKIK elnöke, aki azt mondta, nagy nyomást fejtettek ki a kormányra, hogy tárgyaljon az IMF-fel, mert a cégek számára elviselhetetlen az euró árfolyama.

Valódi strukturális változtatásokra és a fenntarthatóság megteremtésére van szükség Magyarországon, ennek hiányában ugyanis hazánk hosszú időre újabb válságba süllyed - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke Szolnokon.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendezvényén Parragh László úgy fogalmazott: ma több válság együttes hatása sújtja Magyarországot. Ezt a kamara által a közelmúltban elvégzett idei konjunktúra teszt is igazolja, mely a hazai vállalkozások meglehetősen borúlátó gazdasági várakozásait tükrözi.

Az elnök közölte: "komoly baj kezd kibontakozni" a német-magyar gazdaság közötti viszonyrendszerben: a magyar gazdaság ugyanis leszakadóban van. Azt állította, nagy nyomást fejtettek ki a kormányra annak érdekében, hogy tárgyaljon az IMF-fel a készenléti hitelnyújtásról, mert a jelenlegi euró árfolyam gátolja a cégek fejlődését.

Szólt arról is, hogy ma hazánk a térség legdrágább országa, miközben a lakosság kamattörlesztésre fordítja jövedelmének 7 százalékát - háromszor annyit, mint a csehek, vagy a lengyelek. Maga az állam a GDP 4-4,5 százalékát költi kamatokra, mely meghaladja a honi egészségügy teljes költségvetését.

"Ha a kormány és a jegybank együttműködése nem lesz zökkenőmentes, súlyos kamatemelés veszélye is fenyeget, mely újabb terhet jelentene Magyarország számára" - vélekedett a vezető hozzátéve, hogy mindezt elkerülendő a kormányprogram következetes végrehajtására, ezen belül pedig valódi szerkezeti reformokra, az egyensúly és a fenntarthatóság megteremtésre, az uniós források gazdaságfejlesztésre történő átcsoportosítására, adócsökkentésre és a versenyképesség növelésére van szükség.

"A következő fél év sorsdöntő lesz az ország számára. Ha most nem sikerül végrehajtanunk az átalakításokat, hazánk a következő 10 évet elfelejtheti" - mondta hozzátéve, hogy kiállnak a kötelező kamarai tagság mellett, mely elengedhetetlen feltétele a gazdaság átláthatóbbá tételének.

Az eseményt megelőző sajtótájékoztatóján a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a TOP 50 kiadvány kapcsán rámutatott: tavaly 8 helyen történt változás 2009-hez képest a megye legjelentősebb cégeinek rangsorában. Az első három helyezett: az egyaránt a Jászságban működő Samsung Electronics Zrt., az Electrolux Lehel Kft. és a Jász-Plasztik Kft. azonban őrzi pozícióját.

Sziráki András utalt rá: a megye gazdasága meglehetősen exportorientált. A közel 12 százalékos növekedéssel 2083 milliárd forintot elért gazdasági összteljesítmény viszont jónak mondható: ennek köszönhetően az egy főre eső nettó árbevételt tekintve - mely 5,4 millió forint - Jász-Nagykun-Szolnok 3. helyen áll a megyék rangsorában. Sürgős cselekvést kíván azonban a térségek között tapasztalható növekvő egyenlőtlenség - húzta alá.

Fazekas Jánosné, a NAV Észak-alföldi Regionális Adó főigazgatója a tájékoztatón közölte: a TOP 50-be tartozó cégek - melyek között 8 veszteséges is akadt 2010-ben - exportbevétele jelentős növekedést, belföldi értékesítése ellenben komoly visszaesést mutat. Kiemelte: a megye vállalkozásainak jegyzett tőkéje több mint 50 százalékban - mely 73,3 milliárd forintot jelent - külföldi tulajdonú.

A vállalkozásoktól beszedett ÁFA összege stagnált, ám a kifizetés bő egyharmadával, mintegy 62 milliárd forintra nőtt 2009 és 2010 között. Ugyanakkor a foglalkoztatás mindössze 4 fővel bővült, míg a személyes jövedelmek szektoronként 0,1 és 7,3 százalék között gyarapodtak a megyében.