Kiütötte multi versenytársát a magyar családi vállalkozás

Disznószalonnabőrre, üdítősflakonokra, tejesdobozokra és számtalan más termékre kerül vonalkód az Amsy Jelöléstechnika Kft. által forgalmazott berendezésekkel. A Szőllősi család kezében lévő vállalkozást öt éve válaszút elé állította amerikai beszállítója: vagy ők szűnnek meg, vagy a multi cég magyarországi rivális leányvállalata. A nyertesként kikerülő budaörsi cég mára piacvezetővé vált Magyarországon.

A legtöbb forgalomba kerülő termékre vonalkódot illesztenek, többek közt az élelmiszereken jelölik a termék gyártási vagy szavatossági idejét, egyes alkatrészeknél a gyártásban kap fontos szerepet a kódok feltüntetése (gyártási, rendelési, sorozatszámok), ha pedig meghibásodik egy alkatrész, a jelöléssel lehet visszakeresni, hogy hol készült az adott termék, vagyis ki a felelős a kárért. A jelöléseket tehát széleskörűen alkalmazzák az iparban, ezt a piaci lehetőséget látta meg az Amsy magyar cég, amelyet a Szőllősi család vitt sikerre a 2000-es években.

A magyar vállalkozás az amerikai Videojet, a világ legnagyobb jelölőkészülék-gyártó vállalatának termékeit forgalmazza. Az importált berendezéseket egyedi gyártású egységekkel, szoftverekkel egészíti ki a budaörsi cég, majd kellékanyagokkal és karbantartó szolgáltatással (például a gép használatának betanításával) látja el. 2003-ban azonban veszélybe került a magyar családi cég léte, miután az amerikai szállító egy vetélytárs, a Willett felvásárlásával saját magyarországi leányvállalatot szerzett. Néhány évig, a 2007-es összeolvadásig párhuzamosan a két magyarországi cég árulta a Videojet jelölőgépeit, ám ez nem volt gazdaságos. Az amerikaiaknak így dönteniük kellett: az Amsy vagy a saját érdekeltségük forgalmazási jogát tartják fenn.

"Volt bennünk félelem, hogy velünk mi lesz" - mondja Szőllősi Sándor, a budaörsi Amsy Jelöléstechnika ügyvezetője, aki feleségével együtt tulajdonosa a vállalkozásnak. Elmondása szerint az amerikaiak frissen szerzett leányvállalata (Willett Kft., majd Videojet Kft. néven) és a több mint tíz éve ismert magyar partner körülbelül azonos méretű volt, bár a magyar cég 100-200 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolított.

2007-re sikerült meggyőzni az amerikai szállítót, hogy az Amsy maradjon meg. Ezt egyrészt azzal érték el, hogy a rivális 2006-ban rossz évet zárt, másrészt a ma 65 éves Szőllősi Sándor bizonyítani tudta a cég fenntarthatóságát. "Az egyik kérdés az volt, hány éves vagyok, mikor megyek nyugdíjba, és mi az Amsy jövője" - mondja Szőllősi Sándor, aki egy jó húzással megválaszolta a kérdést. Felhívta Gergely fiát, hogy menjen oda az üzleti vacsorára, ahol a cégről beszélgetett az amerikai partnerrel, majd bemutatta őt: "itt a jövő". Az ügyvezető szerint ez jó benyomást keltett az amerikaiakban, így végül ők kapták a forgalmazási jogot.

Főbb pénzügyi mutatók millió forintban (2008-2010)

	2008	2009	2010
Árbevétel	1310	1071	1493
Mérleg szerinti eredmény	168	49	105

Az Amsy Jelöléstechnika 2007-ben vásárolta meg a Videojet Kft.-t, a vételárat három év alatt fizették ki. Az amerikaiak hazai leányvállalata az amerikai központból irányított multicég volt. Igaz, hogy csak magyarokat foglalkoztatott, de ezt az amerikai szervezeti szabványok szerint, profi szervezetben tette. Ezzel szemben a magyar vállalkozásban "még szervezet sem volt", a tucatnyi alkalmazott családias hangulatban vitte a cég ügyeit.

Felfutás tíz év alatt

Az Amsy Jelöléstechnika Kft. 2000-ben 168 millió forint árbevételt ért el, 2006-ban már 900 milliót, 2010-ben pedig már 1,5 milliárd forintot, miközben a válság 2009-ben némi megtorpanást hozott (lásd táblázatunkat). Szőllősi Sándor elmondása szerint a bevétel körülbelül harmada származik a gépeladásból, harmada a kellékanyagok (például tinták, oldószerek) forgalmazásából, az utolsó harmada pedig a szolgáltatásokból. Ez utóbbi a cég erősségének számít, mivel a nagy gyártósorokban egy viszonylag kis értékű feliratozás meghibásodása is megakaszthatja az egész termelést (nagyvállalatoknál óránként akár milliós veszteséget okozva), a cég azonban rugalmasan tudja javítani ezeket. Szommer Gábor, a Fino Food kereskedelmi igazgatója, valamint Horváth Miklós, a Cserpes Sajtműhely műszaki vezetője is megemlítette, hogy az Amsy gyorsan és rugalmasan kezelte az igényeiket a beüzemelésnél és a karbantartásnál. Az előbbi cég a megbízható márka és a magas szakmai színvonal, az utóbbi pedig az ár, illetve más cégek ajánlásai miatt választotta az Amsyt. Mindkét vállalkozás a tejtermékei csomagolásának jelölésére használja a gépeket.

Szőllősi Sándor

A tulajdonos a cég sikerét azzal magyarázza, hogy jó időben találták meg a jelöléstechnikai ágazatot, amely "olyan üzlet, ami felfutó vonalon halad". Szállítójukat, a Videojetet - Szőllősi Sándor elmondása szerint - azok alapították, akik a tévéképernyőre történő írást is kifejlesztették (ez esetben lézersugarakat térítenek el, a jelölőgépeknél folyadékcseppek sugarát). A kifejlesztett technológiát eredetileg a dobozos üdítők feliratozására találták ki, mivel a hagyományos (nyomdai, mechanikus) jelölés erre nem volt alkalmas. Ez olyan újdonságot hozott, "mint a fényképezésben a digitális korszak" - magyarázza az ügyvezető. Magyarországon a technológia az 1990-es évek elejétől jelent meg, mivel korábban COCOM-listán volt, vagyis az Egyesült Államokból nem lehetett a szocialista Kelet-Európába exportálni.

"Azt a tintaköpőt is biztosítják-e?"

Magyarországon több tucat cég foglalkozik jelöléstechnikával, de az úgynevezett kiskarakteres feliratozással, amelyet az Amsy a "vezértermékének" tart, csak öt. A piaci csoport forgalma stagnál, az Amsy azonban növelte árbevételét, és a piac harmadát tudta megszerezni. Bár a cég csak Magyarországon forgalmazhat, Szőllősi Sándor lát még növekedési lehetőséget, mivel szerinte az országban a növekedési szakaszban van a termék. Exportálni főszabály szerint nem tudnak, mivel minden országban külön cég rendelkezik a forgalmazási joggal. A Videojet azonban a világ szinte összes országában jelen van, Szőllősi szerint "ahol Coca-Cola van, ott Videojet is van".

Lézeres jelölés

A Videojet forgalmazási jogát a családi vállalkozás az Amsy Internationaltől szerezte meg, amelyben Szőllősi Sándor korábban résztulajdonos volt. A jogot még a New England Machinery nevű amerikai csomagológép-gyártó cég magyar leányvállalkozása szerezte meg, ahol Szőllősi 1990-1992 között dolgozott mint cégek közötti kapcsolattartó, vegyes vállalatok alapításával foglalkozó szaktanácsadó. A gépészmérnök végzettségű, de külkereskedelmi vizsgával is rendelkező üzletember ugyanezzel foglalkozott a rendszerváltás előtt is a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumban. Feladata mindkét helyen a vállalatok, kutatócsoportok közti kapcsolatok erősítése volt. Ügyfelei, hazai cégek, állítása szerint gyakran nekiszegezték a kérdést, hogy a csomagológépen túl "azt a tintaköpőt is biztosítják-e hozzá?" Elmondása szerint a Videojet először nem akart Magyarországra jönni, de "kitartóan hívogattuk", és végül egy részletes üzleti tervvel sikerült meggyőzni az itteni jelenlét előnyeiről. Bár a kereskedési jogot a New England Machinery szerezte meg, ők nem éltek vele, és amikor 1992-ben a cégtől távozó hét magyar mérnök megalapította az Amsy International Kft.-t, ők vitték magukkal a jogot.

Széles körben alkalmazzák a jelölést

Az első eladásokat a ma is működő Amsy International végezte, a jelentősebb sikert azonban az egyik utódcégként az Amsy Jelöléstechnika tudta elérni a gépekkel. 1999-ben az Amsy International, amelyet a New England Machinery-től kilépő hét mérnök, köztük Szőllősi Sándor alapított 1992-ben, már nem volt képes a hatékony működésre. Az utódcég ügyvezetője azt állította, hogy "hét év alatt kijöttek a szorgalomban, hatékonyságban, teljesítményben meglévő különbségek", amit az egyenlő részesedés és fizetés miatt nem éreztek igazságosnak. 1999-ben felmerült, hogy eladják a céget, az amerikai vevőjelölt azonban a kilencvenes évek végi orosz válság miatt visszalépett. A vállalatot végül szétdarabolták, Szőllősi Sándor a jelöléstechnikai üzletágat vásárolta meg 2000-ben alapított cégével. A vállalkozás számtalan árucikk jelöléséhez szállít berendezést, ezek jelölnek többek közt disznószalonnabőrt, üdítősdobozt, flakonokat, tejesdobozt, fém és műanyag alkatrészeket.

Kuruc csapattól a jazz combóig

Az alapításkori önmagukat úgy jellemzi Szőllősi Sándor, mint "kuruc szabadcsapatokat", akik ösztönösen, "portyázva" szerezték az üzleteket - a Videojet Kft. 2007-es megvásárlásáig szinte teljesen szervezetlen társaság volt az Amsy Jelöléstechnika. Pedig Szőllősi Sándor már az 1980-as években is amerikai cégszervezési technikákról szóló könyveket olvasott, ezekből próbálta fejleszteni cégvezetési képességeit. "Van sok egyéni és kisvállalkozó, de ezt a méretet nem mindenki éri el" - mondja. Mindig is kereste a kihívásokat, amelyeket szeretett teljesíteni: zeneiskolásként 1964-ben már zenekara volt, amely Beatles- és Rolling Stones-számokat játszott, a középiskolában pedig asztaliteniszben megyei bajnok volt. Az egyetemen tervezőmérnöknek tanult, ezt a mérnöki pálya legfelső fokának tartja. 1983-ban pályázott a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium egyik nemzetközi kapcsolatokért felelős referensi állására, mert szeretett volna eljutni Észak-Amerikába.

A 2007-es összeolvadással a cég már túl naggyá vált a "kuruc csapatos" cégirányításhoz, mert "hirtelen nem tudtuk követni, hány gépet is adtunk el". Azóta átvettek egy professzionális cégirányítási rendszert, világos pozíciókkal, ellenőrizhető felelősséggel és objektív értékeléssel. Mára a szervezet "jazz combóvá" alakult meglátása szerint, mivel ahhoz, hogy a vevők egyedi igényeinek megfeleljenek, mindenkinek hozzá kell adnia a saját tudását, kreativitását. Ezt a mentalitást magas fokú bizalommal igyekszik támogatni a cégvezetési módszereket pszichológiai szakkönyvekből is tanuló ügyvezető, aki szerint az a cég sikerének kulcsa, hogy nem féltek tanulni a jobbaktól, mert szerinte "minden jó cég egyforma".

Fiára, Gergelyre hagyja a céget

A 65 éves ügyvezető a közeljövőben a cégét az egyik fiára, Szőllősi Gergelyre hagyja, aki korábban marketingterületen szerzett tapasztalatot a Philip Morris multinacionális dohánygyárnál. A generációváltásra a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület segítségével tudatosan készül a cégvezető, mivel megdöbbentette az a felmérés, amely szerint az öröklésnél a családi vállalkozások nagy többsége szétesik, a második váltást pedig a cégek alig néhány százaléka éli túl. Elmondása szerint "alapítólevelet" akar írnia a cég alapelveiről, amelyek megtartásával a vállalkozás növekedhet, új üzletágakat vehet fel, és sikeresen fennmaradhat. Ilyen, a cég eredményességét biztosító alapelvnek véli munkatársai tisztességét, szorgalmát és kreativitását.