"A 2012-es költségvetés tervében bejelentett kiigazítási intézkedések vonulata alapvetően illeszkedik az Európai Unióban követett általános gyakorlathoz" - jelentette ki Szolnoki Béla, a BDO Magyarország tanácsadó cég adózási szakértője.
Európa-szerte is egyre gyakrabban találkozunk a legmagasabb áfakulcs mellé kivetett jövedéki adókkal és a forgalmi szférában bevezetett különadókkal (chipsadó, válságadók), nem szólva az általános áfakulcs emeléséről - tette hozzá a szakértő.
Szlovákiában 19 százalékról 20-ra, Lengyelországban 22-ről 23-ra, Nagy Britanniában 17,5-ről 20 százalékra, Görögországban és Portugáliában 21-ről 23 százalékra emelkedett ez évben az általános kulcs, míg Csehországban a múlt héten jelentették be a kedvezményes áfakulcs 10 százalékról 19 százalékra emelését - sorolja a BDO közleménye.
Szigorúbb szabályok a cégeknek
A társaságok, vállalkozók működését sem hagyná érintetlenül a bejelentett intézkedéscsomag áfán kívüli része sem - áll a BDO anyagában. Szigorúbbá válna a veszteségelhatárolás, ami a legnagyobb adóalap-csökkentő tényező jelenleg, a reprezentáció elszámolhatósága szigorodna, miközben a cégautók adója emelkedne. Bevezetnék az online szerencsejátékokra is a játékadót.
Bezárnak különböző adózási "kiskapukat", emellett az adóellenőrzés és -behajtás hatékonyságától is számítanak költségvetési bevételekre. Ezeknek a pontos részletei még nem ismertek, hívja fel a figyelmet a BDO, így csak annyit lehet tudni, hogy összességében az adórendszer változásától 450 milliárd forint plusz bevételre számít a kormányzat, miközben további 350 milliárdot a költségvetési kiadások csökkentésével remél megtakarítani.
Visszafogott növekedés
A BDO elemzése kitér arra is, hogy az áfaemelés kompenzálja gyakorlatilag a személyi jövedelemadózásból kivezetendő "fél-szuperbruttósítás" 380 milliárd forintos eddigi bevételeit. Csaknem ugyanekkora elvonást jelent ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőktől az adójóváírás megszüntetése, ami eddig csaknem évi 4 millió forintos jövedelemig éreztette kedvező hatását.
Szintén a munkavállalók terheit növeli az egészségbiztosítási járulék 1 százalékos emelése. Így - ha más intézkedés nem történik -, 213 000 forintos havi bruttó jövedelemig a nettó jövedelmek csökkennek, és leginkább az egyedülálló minimálbéresek járnak rosszul, akik havonta mintegy tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mint eddig.
"Változatlan nemzetközi környezetet feltételezve egyértelmű, hogy a forgalmi és fogyasztási adók emelése az infláció, illetve a környező országokba átszivárgó fogyasztás miatt érezhetően visszafogja majd a növekedést, főként, mivel ezzel párhuzamosan a fogyasztók jelentős része esetében jövedelemcsökkenést is fogunk tapasztalni, így a növekedés fő motorja az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától még jelentősebben függ" - összegezte Szolnoki Béla.