Nem csökkentené a kivehető szabadságok számát az NGM az új Munka törvénykönyvében

Megmaradna a védett kor intézménye, nem szigorítanák a szabadságolás rendszerét, az apáknak öt nap fizetett pótszabadság járna - a Nemzetgazdasági Minisztérium ezekben a kérdésekben módosítana az új Munka törvénykönyvének tervezetén, miután egyeztetett a szakszervezetekkel.

Lezárult az egyeztetés második köre az új Munka törvénykönyve tervezetéről, több pontban sikerült előrelépni a munkaadókkal és a munkavállalókkal folytatott tárgyalásokon - közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Megmarad a védett kor intézménye, és az - egyelőre még nem kormányálláspontot, hanem az NGM javaslatát tükröző - tervezet mostani állapota szerint egyes esetekben erősebb védettséget is jelent majd, mint a most hatályos jogszabály - állította Czomba Sándor, részleteket nem említve.

A felek megegyeztek arról, hogy a személyiségi jogok védelmében a munkavállalók ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységre irányulhat. A szabadságolás rendszere (húsz nap alap- és tíz nap pótszabadság) érdemben nem módosulna, a munkavállalók ugyanakkor az eddigi öt helyett hét napot vehetnének ki az általuk megjelölt időpontban. Változás lenne, hogy igény esetén egybefüggően nem két hetet, hanem tíz munkanapot köteles a munkaadó kiadni. A versenyszférában is kötelező lehet a gyesről visszatérő kismamát részmunkaidőben foglalkoztatni, és az új javaslat gyereke születése után az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít.

Próbaidő: nem akarnak változást

Lesz lehetőség arra, hogy munkaadó a túlmunkáért szabadságot adjon (akár a következő évre áthúzódóan is), bár az államtitkár megjegyezte, nem valószínű, hogy ezzel gyakran élnének a cégek, hiszen így ötven- helyett lényegében százszázalékos pótlékot kell adniuk a túlmunkáért.

A próbaidő esetében marad a jelenleg hatályos - valamivel több mint egy hónappal ezelőtt bevezetett - szabály, mely szerint alapesetben harminc nap, munkaszerződésben rögzítve három hónap, kollektív szerződésben pedig hat hónap lehet a próbaidő.

Czomba Sándor azt mondta, több olyan kérdés van, amelyben megállapodás még nem született, de közeledtek az álláspontok. Így a munkavállalók képviselői elfogadták, hogy a gondatlan károkozás miatti kártérítés maximális összege nagyobb lesz, mint az eddig érvényes kétheti munkabér, és a túlmunka kollektív szerződés nélküli, kétszáz órás felső határa is elmozdul majd fölfelé.

Az éjszakai műszakpótlék maradna

Változtatni akar az NGM az indokolatlannak tartott délutáni műszakpótlékon, az éjszakai viszont megmaradna. Czomba azt mondta, ezzel együtt "nem cél a jövedelem csökkentése", egyéb eszközökkel annak mértéke fenntartható lehet, de hogy mik lehetnek ezek arról nem beszélt. Megszűnne az a helyzet is, hogy a távolléti díj egyes esetekben magasabb, mint a munkával töltött időért járó juttatás.

A tervezet szerint a kollektív szerződések megkötése továbbra is a szakszervezetek joga lesz, és egy munkáltatónál csak egy ilyen szerződés köthető majd. Az üzemi tanácsokról még vita folyik, de a tárca szerint van létjogosultságuk a helyi viták eldöntésében - közölte az államtitkár.

Az [origo] kérdésére Czomba Sándor azt mondta, a jövő héten az érdemi tárgyalások lezárulhatnak, a következő hetekben már a törvénytervezet közigazgatási egyeztetése következhet, mielőtt a kormány elé kerül. Biztatónak nevezte, hogy olyan pont jelenleg nincs, ahol merev elutasítást tapasztalna valamelyik fél részéről.