Világhálózatot akar építeni a magyar gyógylekváros

Negyvenezer aktív tagja van a Gaál család által létrehozott értékesítési hálózatnak, amelyen keresztül saját gyártású gyógyhatású terméküket árulják. Az évi 800 millió forintos nyereséget termelő cég ma már több terméket ad el Lengyelországban, mint Magyarországon, és most vizsgálják a belépést a német piacra. A cél azonban, hogy "több mint 100 országban" legyenek jelen.

A legnagyobb hálózatos értékesítéssel (MLM - multi level marketing) foglalkozó nemzetközi cégekkel, vagyis például az Avonnal, az Amwayjel vagy a Forever Living Productsszal akarja felvenni a versenyt az étrend-kiegészítő készítményt kínáló, magyar alapítású MLM-társaság, a Flavon cégcsoport. A Flavon ráadásul nemcsak egy új MLM-hálózatot épített ki, de saját maga is gyártja az értékesített terméket. (Az MLM lényegéről lásd a Mi az MLM? című keretes írásunkat).

Az alapító elnök, Gaál László ambiciózus üzletember, 1987-ben kezdett magánvállalkozásba, majd 1993-ban belevágott az első MLM üzletbe a Herbalife-nál, 2000-ben pedig egy másik cégnél, a Tahitian Noninál. Amikor kérdésessé vált az utóbbi vállalkozás termékeit behozó cég magyarországi jelenléte, inkább saját, azóta több százmillió forintos nyereséget hozó MLM felépítésébe kezdett.

A Flavon több mint húsz országban van jelen értékesítőin keresztül, jelenleg két országban üzemeltet irodát, és további országokban kíván létrehozni újakat. "Az a tervem, hogy ebből a magyar ötletből csináljunk egy világhálózatot" - mondta az ötvennyolc éves Gaál László, aki feleségével útjára indította a vállalkozást, majd fiát, a huszonnyolc éves ifjabb Gaál Lászlót is bevonta a hálózatépítésbe.

A három cégből álló csoport az elmúlt években a hálózat bővülésével a válság ellenére is növelni tudta a már hárommilliárd forint feletti árbevételét, és a 2009-es visszaesés kivételével nyereségét is (2010-ben 650 millió forint). A jelenlegi felosztás szerint a gyártás feladatait az idősebb, az értékesítést a fiatalabb Gaál László irányítja. Az ifjabb Gaál foglalkozik a célul kitűzött, de irodával és Flavon céggel még nem rendelkező német piaccal, amely szerinte "egyedül annyit tud, mint a többi európai ország együtt".

Jelenleg két országban van irodájuk, újabbak nyitását tervezik

Száz országba mennének

Gaál László 1993-ban találkozott először az MLM értékesítési technikával, és azóta is hisz ennek sikerességében. Elmondása szerint egyedül azt bánja, hogy csak akkor, a Herbalife-nál találkozott az MLM-mel. "Ha hamarabb találkozom vele, lehet, hogy már ma van egy világcégem" - állította.

Jelenleg a lengyel és a magyar piacon van jelen a Flavon-csoport irodákkal, de a hálózatos értékesítés jellege miatt ennél több uniós országba küldenek termékeket, szinte az egész Európai Unióban lehetőség nyílik a fogyasztói hálózat bővítésére. "Az igazi kihívás számomra az, hogy a nagy hálózatokhoz hasonlóan több mint száz országban legyünk jelen" - mondta Gaál László.

Kritizált marketingeszköz

Az MLM-rendszert érzelmi és racionális oldalról is sok kritika éri. Az egyik kifogás éppen az, hogy a személyes kapcsolat és az üzleti kapcsolat egybemosódik. Sokakat zavar, ha egy barátja, ismerőse, rokona keresi meg egy "üzleti lehetőséggel", vagy az "anyagi függetlenség" ígéretével. "Az MLM lényege, hogy a személyes kapcsolatomat is belerakom" - mondta erre ifjabb Gaál László.

A hálózat felépítése emiatt konfliktusokon át visz, amit a saját szemszögéből Gaál László is tapasztalt az első MLM-es élményeinél. "Nagyon sok barátomban csalódtam" - írta blogjában, majd az [origo]-nak kifejtve elmondta: "elhívtam tíz embert, akikről azt gondoltam, hogy jóban vagyunk, de csak három jött el". Állítása szerint volt, akit barátjának hitt, de az MLM miatt elfordult tőle.

Jungné Kovács Krisztina a Flavon első csatlakozója volt, mára a legsikeresebb értékesítője a cégnek, és korábban is kapcsolatban volt már a Gaál-családdal. Jungné elmondása szerint volt rossz MLM-es élménye a kilencvenes évek elején, miután meghívták "egy házibuliba, ahol előkapták a táblát, és köröket kezdtek rajzolni. Borzasztó volt" - mondta. Állítása szerint vele soha nem történt olyan, hogy valaki megsértődött volna, amiért a termékről beszélt neki, mivel ő az elején felteszi ismerősének a kérdést, hogy érdekli-e, nemleges válasz esetén pedig nem kíván senkit meggyőzni. A Flavon legsikeresebb értékesítője körülbelül negyven emberrel beszélt indulás óta az üzletről, akiknek háromnegyede csatlakozott a hálózatához, csoportjában azóta több mint százezren vannak. Ha valaki "klubtag lett", mind külföldön, mind Magyarországon a cég honlapján vagy az irodákban adhat le rendelést, ezután személyes átvétellel vagy házhoz szállítással juthat hozzá a termékhez.

Mi az MLM?

A multi level marketing vagy hálózatos értékesítés az Egyesült Államokból indult az 1930-as években, és arra épül, hogy a fogyasztó, ha elégedett egy termékkel, azt szívesen ajánlja ismerőseinek. Az MLM-cégek különböző formákban ezt úgy támogatják, hogy az eladott termékek után valamekkora részt az értékesítőnek adnak, aki ezáltal érdekeltté válik a termék ajánlásában. A fogyasztó egyben értékesítő is, ha tovább ajánlja ismerőseinek a terméket - a vevőkör és a hálózat növekedésével pedig egyre nagyobb jövedelemhez juthat. Az MLM nem tiltott kereskedelmi forma, bár könnyű összekeverni a piramisjátékkal, ahol viszont árucsere, vagyis valós gazdasági esemény nem történik. Az MLM-ben a megvásárolt termékek árából kap részesedést a fogyasztót bevonó értékesítő.

Az ismerős megkeresése után, ami gyakran már az interneten zajlik, többnyire személyes beszélgetésen vagy előadáson ismertetik a terméket, illetve a rendszert a hálózat tagjai. A szerződést aláíró belépők kódot kapnak a regisztrációkor, amely alapján azonosítható, hogy az ő vásárlásaiból kik kapnak részesedést, illetve ha beléptetnek újabb fogyasztókat, akkor ezzel a kóddal lehet hozzájuk rendelni a vásárlóik fogyasztásából származó jutalékot.

Az MLM mint üzleti lehetőség több millió forintos jövedelemmel kecsegtet azok számára, akik képesek egy nagyobb hálózat felépítésére, ehhez azonban kitartás és rámenősség is szükséges. "Ez nem a szerény emberek üzlete" - mondta Gaál László. A csatlakozók újabb fogyasztó-értékesítőket vonnak be, akik szintén tovább ajánlják a terméket és az üzletet, így alakul ki a hálózat. A jutalék csak bizonyos mélységig jár, a Flavonnál ez tizenkét szint, szintenként öt százalék, összesen legfeljebb 60 százalék, plusz 5 százalék úgynevezett vezetői bónusz.

Ennek a rendszernek két hatása van: egyrészt, aki korán lép a rendszerbe, az nagyobb eséllyel tud sokszintes hálózatot felépíteni, másrészt több embert tud beléptetni, így nagy jövedelmet elérni, mint aki később csatlakozik. A később csatlakozók korlátozottabb üzleti lehetőségét Gaál László is elismerte, ugyanakkor szerinte jóformán korlátlan a piac, nekik 120 ezer regisztrált klubtagjuk van (ebből 40 ezer aktív), a nagyobb cégeknek több mint hatszázezer. "A piac telítődéséről nem beszélhetünk" - tette hozzá ifjabb Gaál László, aki szerint nem a termék hagyományos értelemben vett forgalmazása hozza a belépőknek az üzleti sikert, hanem a hálózat felépítésébe fektetett munka.

A cégcsoport összesített pénzügyi adatai*

Pénzügyi adatok (millió forint)	2008	2009	2010
Árbevétel	2976	3142	3197
Adózás előtti eredmény	781	629	834

* A cégcsoport része az 1994-ben alapított, gyártással és kutatásfejlesztéssel foglalkozó GéSz Gaál és Sziklás Kft. (eredeti nevén Gaál és Sziklás Kft.), az értékesítést végző, 2005-ben létrehozott Flavon Group Kft., illetve a 2008-tól működő lengyelországi Flavon Group Polska. Forrás: Flavon Group

Bérci István, a Magyar Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének elnöke szerint az étrend-kiegészítők forgalmának körülbelül felét értékesítik MLM-ek. A hálózatos értékesítéssel szerinte az a baj, hogy nehéz ellenőrizni, viszont a termékekkel könnyű piacra lépni, ez az oka, hogy sokan sokféle árut értékesítenek. Elmondta, hogy szerinte vannak átlátható MLM-ek is, ilyennek tartja a GéSz Kft.-t is. Szerinte egy MLM-et megszervezni "nagyon komoly dolog", és a Gaál-családnak ezt sikerült megvalósítania.

Külföldi példán tanult

A Gaál-család igyekezett olyan MLM-rendszert felállítani, amely kiküszöböli a korábbi MLM-ek hibáit, például a nagy forgalomhoz kötött kifizetést, vagy a szerintük a kilencvenes évekre jellemző agresszív értékesítési gyakorlatot. Az önálló MLM felépítése azonban csak az elmúlt években kezdődött el, a vállalkozás indulása két külföldi MLM termékeinek értékesítéséhez kötődött. A gépész-üzemmérnök végzettségű Gaál László tíz évig egy biztosítónál volt kárszakértő, majd 1987-ben lett magánvállalkozó, fagylaltozót és négy kisboltot, büfét üzemeltetett, amelyek nem voltak igazán sikeresek, 1993-1994-ben bezárta őket, de a későbbi vállalkozásához szükséges alaptőkét biztosították.

Az első külföldi MLM-céggel, a Herbalife-fal 1993-ban találkozott, majd fogyókúrás termékeket értékesített. Gaál László azt mondta, hogy azért tetszett meg neki az MLM, mert viszonylag kis pénzből el lehetett indulni. A külföldi társaság azonban német elosztóközpontból árult Magyarországon, és ígéretek ellenére sem jött be, ezért Gaál László bizonytalannak látta a termékek folyamatos utánpótlását, és nyitottá vált egy komolyabb vállalkozásra. A Magyarországon ma legnagyobb forgalmat lebonyolító MLM, a Forever Living Products hazai megnyitóján ő is részt vett, és elvitte hat ismerősét is. Állítása szerint azóta többen közülük a társaság legjobban kereső embereivé váltak. A siker láttán Gaál László úgy érezte, hogy ő is képes egy nagyobb hálózat létrehozására.

Kényszerből saját MLM

A saját MLM megalkotására végül mégis külső kényszer hatására vállalkozott a Gaál-család. Az 1994-ben létrehozott GéSz Gaál és Sziklás Kft. egy amerikai MLM-cég termékeit forgalmazta, amely a 2000-es évek elején a kivonulást fontolgatta a magyar piacról, Gaál László azonban nem kívánta elveszteni hálózatát, ezért elkezdett terméket keresni létező értékesítési csatornájához. Elmondása szerint próbáltak importálni, terméket gyártatni, többek közt a debreceni Teva gyógyszergyárral, de a nagyobb gyárakkal azért akadtak el a tárgyalások, mert csak nagyon sok terméket tudtak volna gazdaságosan gyártani, Gaáléknak azonban erre sem tőkéjük, sem keresletük nem volt. A kisebb gyártók pedig vagy "szélhámosok" voltak, vagy nem megfelelő minőségben, illetve megbízhatatlanul gyártottak. Gaál Lászlóék ezért úgy döntöttek, hogy saját termék gyártásába kezdenek.

Gaál László és ifjabb Gaál László

A sikert hozó termék egy olyan étrend-kiegészítő lett, amelyet különböző gyümölcsökből és növényekből alakítanak lekvárszerű anyaggá. A termék a flavonoid antioxidáns növényi hatóanyag után a Flavon nevet kapta, amelyet a forgalmazásra létrehozott Flavon Group is megkapott, mivel a GéSz Gaál és Sziklás névvel nehéz lett volna külföldön érvényesülni.

Bővülő gyártás

"Először a nevét kellett kitalálnunk" - mondta Gaál László. A második lépés a gyár volt, amely a Debrecen melletti Vámospércsen épült fel 2006-ban, 100 millió forint alatti beruházás keretében, amelyhez saját forrásait, valamint pályázati támogatást használt fel, hitelt nem. A cég Gaál László elmondása szerint nagyobb hitelt sosem vett fel, csak eleinte volt kisebb kölcsönük, például céges autó vásárlásához. A gyárban a termelés kezdetben manufaktúraszerűen, kézzel történt - emlékezett vissza Gaál László. Az üzemet azóta folyamatosan bővítették, gépesítették, a legújabb bővítés jövőre készül el több mint 200 millió forintból. A kapacitás növelésével a cég mindig megelőzte a kereslet növekedését, így nem alakult ki áruhiány. Jelenleg egy műszakban és nem teljes kihasználtság mellett gyártják a termékeket, így ha hirtelen megugrana a kereslet a hálózat gyors bővülésével és a külföldi értékesítés felfutásával, tudnak alkalmazkodni az új igényekhez. (Jelenleg évszaktól függően havonta 3-8 ezer karton fogy Magyarországon, és 5-10 ezer Lengyelországban.)

Az étrend-kiegészítők piacán igen sok termék és gyártó szerepel, köztük nagy nevűek is, mint a Haas, az Egis, a Béres vagy a Herbária, illetve több külföldi MLM is forgalmaz hasonló terméket. "Sokan vannak a piacon, de szívesen állunk a verseny elébe" - mondta ifjabb Gaál László. Bérci Isván elmondta, hogy becslése szerint körülbelül 30 milliárd forintos lehet az étrend-kiegészítők piaca, de ebből csak a 11-12 milliárdos gyógyszertári forgalomról vannak pontos adataik, a többit csak becsülni tudják. A piacra könnyű belépni, mivel az étrend-kiegészítőket csak bejelenteni kell, engedélyeztetni nem, ezért "ahhoz képest, hogy kis piac, sok szereplő van Magyarországon" - mondta.