Pálffy: "Lehet témázni" a gazdagok különadóján

A kormánypárti parlamenti képviselők körében felvetődött egy átmeneti szolidaritási adó kivetése a gazdagabb magánszemélyekre - mondta Pálffy István kereszténydemokrata politikus a Klubrádiónak. Az új adót bizonyos jövedelemhatár felett kellene fizetni, de a politikus nem említett konkrét összeget.

Nem állítom, hogy nem hangzottak el olyan javaslatok, hogy valamiféle ideiglenes szolidaritási adóra volna szükség - jelentette ki Pálffy István KDNP-s országgyűlési képviselő a Klubrádiónak. A politikus azt mondta, hogy felmerült egy átmeneti időszakra szóló, a gazdagabb rétegeket sújtó szolidaritási adó magyarországi bevezetése.

A KDNP-s politikus az [origo] kérdésére elmondta, hogy a javaslatot ő nem fogja hivatalosan benyújtani, csupán egy kérdésre válaszolva beszámolt róla, hogy felmerült a "Fidesz holdudvarához is tartozó prominensek között". Pálffy szerint "nyugodtan lehet témázni ezen", még akkor is, ha az ötlet megvalósulása egyelőre "bemérhetetlen". A képviselő azonban hangsúlyozta, hogy hivatalosan nem merült fel a Fidesz vagy a KDNP frakcióülésén az ötlet.

A Fidesz sajtóosztálya az [origo] megkeresésére azt mondta, "nem tudják, kik lehetnek a Fidesz holdudvarához tartozó emberek". A párt egyúttal közölte, "azt biztos, hogy az szóban forgó adónemről semmilyen hivatalos egyeztetés nem történt a Fidesz frakció illetékes testületein belül".

Nem Matolcsy kritikája

Pálffy szerint a bankadóhoz vagy a gazdasági válság során bevezetett különadókhoz hasonlóan lehetne bevezetni a szolidaritási adót, amit "egy bizonyos jövedelemszint felett" fizetnének magánszemélyek. A képviselő azonban arról nem akart többet mondani, hogy pontosan milyen jövedelemszintre gondol, de hozzátette, hogy az átmeneti adó "két vagy három évig" tarthatna, "mondjuk addig, amíg a devizahitelesek árfolyamrögzítése is zajlik".

Pálffy szerint a felvetés nem kritikája Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter programjának, mert a szolidaritási adó nyugodtan megfér a jobban keresőknek kedvező év eleji személyi jövedelemadó változtatásokkal.

A bizonyos magas kereset felett bevezetendő szolidaritási adó szembe menne az egykulcsos személyi jövedelemadóval, mert lényegében egy második, felső szja-kulcsként funkcionálna.

Magyarországon volt már példa a tehetősebb réteg megadóztatására. 2007. január elsejével lépett életbe ugyanis a magánszemélyek különadója (szolidaritási adó), amely 2010. január elsején szűnt meg.

Téma lett a gazdagok adóztatása

Olaszországban éppen most folyik heves vita a bevezetni tervezett szolidaritási adóról. A Berlusconi-kormány, 45 milliárd eurós megszorító csomagja részeként, három éven át ötszázalékos extra adót szedne be az évi 90 ezer eurónál többet keresőktől, 150 ezer eurós jövedelem fölött pedig tízszázalékosra nőne a teher. A tervet sokan bírálják - például a Ferrari milliárdos főnöke, Luca di Montezemolo -, mondván, az nemcsak az igazán sokat keresőket, hanem a középosztály egy részét is sújtja majd.

Warren Buffett amerikai befektető, a világ harmadik leggazdagabb embere augusztus közepén szólította fel az Egyesült Államok törvényhozóit, hogy az állam jelenlegi nehéz helyzetében vegyék komolyan a közteherviselést, és vessenek ki a mostaninál nagyobb adóterhet a legnagyobb jövedelmű amerikaiakra. Pár napja hasonló tartalmú javaslatot tett közzé Franciaország leggazdagabb embereinek egy csoportja, köztük a L'Oréal tulajdonosa, Liliane Bettencourt és a Total olajcég vezére, Christophe de Margerie.