Már egy jó üzleti tervvel is lehet uniós pénzekre pályázni

Gyorsult az uniós pályázatatás, és kevesebb az adminisztráció, bár lenne még hova fejlődni - vélte Császár Dániel, a K&H Bank pályázati tanácsadója. A vállalkozások érdeklődése mégis visszafogott, ami mögött az állhat, hogy egyrészt kevesen rendelkeznek elég saját forrással a pályázáshoz, másrészt a bankok sem szívesen hiteleznek a túl kockázatos cégeknek. Magyarországon azok a legnépszerűbb pályázatok, amelyeket eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre és telephelyfejlesztésre írtak ki - mondta az [origo]-nak adott interjújában Császár Dániel.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átalakításának célja volt, hogy a kis- és középvállalkozások felé nyissák az uniós forrásokat a nagyprojektek felől. Mennyire sikerült elérni ezt a célt?
- Igen nagy arányban, ez a számokból is látszik: első körben, a márciusi megjelenéskor körülbelül hetven pályázati kiírás jelent meg, azóta folyamatosan nyílnak meg az újabb lehetőségek, idén összesen 1100 milliárd forint áll pályázati úton rendelkezésre, és ennek több mint felét a kkv-k kaphatják. Az eddig beérkezett körülbelül 5500 db pályázat 90 százalékát a kkv-szektor nyújtotta be. Ahogy eddig is, a kisebb vállalkozások nagyobb intenzitással juthatnak támogatáshoz (nagyobb arányban lehet támogatás a projektben), mint a nagyvállalatok.

A GKI júliusban publikált kutatása szerint naponta 1,6 milliárd forintot kellene lekötni a pályázati keretből ahhoz, hogy 2013-ig minden forrást felhasználjon az ország. Ön szerint kimeríthető a keret határidőre? Hogyan valósítható ez meg?
- Remélem, hogy végkifejletként minden egyes forint felhasználásra kerül a maradék körülbelül 2020 milliárd forintból, amely a 2007-2013 közötti tervezési ciklus végére maradt. Jelenleg is dolgozunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel olyan működőképes konstrukciókon, amelyekkel felgyorsítható a pénzkihelyezés, gondoljunk csak például a most bevezetésre kerülő kombinált hitel garanciával eljárásra, melynek keretében a pályázott vissza nem térítendő támogatás mellett a kereskedelmi bankok bevonásával kedvezményes hitelhez és egyéb kedvezményekhez juthatnak a vállalkozások.

A GKI szerint egyrészt az apparátus lassúsága, másrészt a kkv-k szerény érdeklődése miatt lassú a forráskihelyezés. Ez utóbbit Önök is tapasztalják?
- Vannak kifejezetten előre mutató jelek: a közreműködő szervezetek közül sokan tartják a rövidített határidőket, és a kifizetésekben is tapasztalható gyorsulás. A 720 milliárd forintnyi beérkezett igény magáért beszél, ugyanakkor sok cég esetében az érdeklődés hiánya azzal magyarázható, a válság óta a gazdasági helyzet olyan mértékben nem változott meg, hogy gond nélkül előteremtsék a hiányzó részt önerőből vagy hitelből ahhoz, hogy elindulhassanak ezeken a pályázatokon. A válság hatására a bankszektor óvatosabban helyezte ki a pénzeket, és ebben az elmúlt időszakban nem történt jelentős változás.

Akkor állíthatjuk, hogy a bankok alacsony hitelezési aktivitása a pályázatokat is visszafogja?
- A kkv-k jelentős hányada nem rendelkezik az önrésze biztosításához elegendő saját forrással, viszont a mutatóik alapján a bankok a hitelezést nem minden esetben tudják vállalni, ezért nem minden projekt tud megvalósulni.

A Széchenyi-terv azzal csábítja a pályázókat, hogy felgyorsult a folyamat, könnyebb lett az adminisztráció. Ez tényleg így van?
- Igen. Mind a benyújtandó dokumentumok listája rövidült, mind az adatlapok egyszerűsödtek. Vannak olyan adatok, amelyek hozzáférhetőek a neten, például a cégek mérlegadatai, ezeket nem kell beadni, ezt a pályáztatást végző szervezet le tudja kérni. Reméljük, a rendszer még tovább fog egyszerűsödni, mert adminisztrációs teher így is maradt.

Tud példát mondani, hogy mennyivel rövidültek a pályázatok? Arányaiban mennyivel kell kevesebb papírmunkát elvégezni?
- Van olyan pályázat, ahol eddig 30 oldalas volt a kitöltendő anyag, ezt most lerövidítették 8-10 oldalra. A bírálati határidőt 75 napról 60 napra csökkentették, a könnyített eljárásban pedig 50 napról 30 napra. Úgy látjuk, hogy ezt próbálják is tartani. Mivel márciusban indult csak el az új pályázati rendszer, ezért nem telt el annyi idő, hogy kimerítően tudjuk értékelni a változások hatásait.

Melyek a legnépszerűbb pályázatok?
- A legnépszerűbbek a gazdaságfejlesztési operatív program eszközbeszerzésre, információtechnológia-fejlesztésre, know-how-ra (például egy gyártási folyamat leírásának megvásárlása) kiírt pályázatai. Az úgynevezett A jelű pályázatokon 3-20 millió forintig lehet eszközöket beszerezni, a B jelűnél 100 millió forintig az eszközbeszerzés mellett lehet ingatlant fejleszteni. A másik igen népszerű terület - ahol több konstrukció esetében az idei keret is kimerült már - a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos pályázatok. Az előző hetekben nálunk a legkeresettebbek a június 30-án megjelent, telephelyfejlesztésre vonatkozó regionális kiírások, melyek keretében - akár 50 százalék támogatásintenzitás mellett - új épületeket lehet építeni, vagy a meglévőket bővíteni, felújítani.

A kezdő vállalkozások számára milyen lehetőség adódik?
- Az előbbiek olyan cégekre vonatkoznak, amelyeknek van egy-két lezárt üzleti éve. Vannak azonban olyan pályázatok is, amelyek induló vállalkozásoknak szólnak. Nyilván az ilyen konstrukciók száma limitált, mivel kockázatosabbak. Ugyanakkor amióta elindult az Új Széchenyi-terv, minden második érdeklődő az úgynevezett M jelű, vagyis a mikrohitellel kombinált és a frissen alapított vállalkozások számára is nyitva álló pályázatokra kíváncsi. Ennek keretében 1-4 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz lehet jutni, 1-8 millió forintig pedig visszatérítendő, de kedvezményes hitelhez, amelynek kamata 5-8 százalék között van és kétéves moratórium van a tőketörlesztésre. Ezen a pályázaton újonnan alapítottak is indulhatnak, de csak mikrovállalkozások, csak városias (5000 fő fölötti - a szerk.) településeken. Ennek a konstrukciónak az az előnye, hogy 10 százalék önerővel már el lehet indulni, és bővebb körben lehet felhasználni a forrást, például az A és B jelűekkel szemben ingatlanvásárlásra is.

A vállalkozások számára kényelmetlen lehet, hogy a támogatást késve, utólag finanszírozva kapják meg. Ez valós probléma? Tapasztalják Önök is?
- Ezt látjuk mi is, de néhány dolog feltétlenül megemlítendő. Előfinanszírozás és előleg sok pályázati konstrukciónál nincs, ez a korábbi évek tapasztalatára vezethető vissza. Sok visszaélés volt, a cégek felvették az előleget, utána megszűntek, eltűntek. Az viszont igaz, hogy sok cégnek nehézséget okoz a projekt költségeinek késedelmes kifizetése, hiszen ilyenkor piaci forrásból kell mindaddig finanszírozást találni, amíg a támogatást meg nem kapják. Ezt a sok esetben milliós többletköltséget azonban a pályázat nem fedezi. Sok cég van azonban, amely úgy gondolkodik, hogy "a fejlesztéseket úgyis megcsináltuk volna, ehhez képest még támogatást is kapunk".

Attól a pillanattól, hogy egy cég eldöntötte, elindul a pályázaton, milyen folyamaton kell átesnie?
- Az előkészítési folyamatban össze kell állítani azokat a kapcsolódó dokumentumokat, amelyek szükségesek a pályázat elindításához. Ilyen az üzleti terv, a megvalósíthatósági tanulmány, vagy speciális pályázatoknál például energiahatékonysági elemzés. Az esetek nagy részében ezután még hiánypótlás szükséges, majd ha minden dokumentum rendelkezésre áll, következhet a pályázat elbírálása. Nyertes pályázat esetén az illetékes szervezettel megkötik a támogatási szerződést. Ekkor elindul a megvalósítási időszak, melynek során a projekt előre haladásáról kell jelentéseket készíteni. A támogatás lehívásához kifizetési kérelmet kell benyújtani, majd a projekt befejezésekor zárójelentést készíteni. Ezután jön a hároméves fenntartási időszak, amelyre oda kell figyelni, mert csak ennek lejártával zárul le igazából a pályázat. Ekkor megvizsgálják, hogy a vállalások (úgynevezett indikátorok) valóban teljesültek-e.

A projekt adminisztrációja mekkora költséget jelent a projekt arányában?
- Kisebb projekteknél ez nagyobb százalék, nagyobbaknál kisebb, de mindkettő egy számjegyű szokott lenni, körülbelül 3-9 százalék között a támogatási összeghez mérten.

Melyek a pályázatoknál felmerülő tipikus hibák?
- A közreműködő szervezetek vezetői szerint a leggyakoribb hiba a határidők be nem tartása, ami főleg a hiánypótlásnál fordul elő. A projektek kidolgozottsága is ingoványos terület, gyakran elnagyolják a pályázók a benyújtott anyagot. Előfordul, hogy a pályázók nem ismerik elég alaposan a pályázati feltételeket, ezért nyújtanak be hiányos, nem megfelelően kidolgozott dokumentációt, tehát inkább minőségi kifogások érik a pályázatokat, ezért is érdemes legalább induláskor profi pályázati tanácsadóhoz fordulni.

Mennyire gyakori, hogy a pályázók nem reális adatokat, üzleti elvárásokat adnak meg?
- Akármennyire is kreatív egy potenciális pályázó, akármennyire vastagon fog a tolla, az asztal másik oldalán hozzáértő szakemberek ülnek, tehát nagy mértékben nem tudnak elrugaszkodni a valóságtól. Főleg azért, mert már többéves tapasztalata van a bírálóknak. Próbálkozók persze mindig vannak. A magunk részéről a hozzánk fordulókat mindig olyan tanáccsal látjuk el, hogy reális célokat fogalmazzanak meg, reális számokat írjanak be a pályázataikba.

Vannak szankciók a többször túlzásba esőkkel szemben?
- Azzal a pályázó nem követ el szabálytalanságot, hogy irreális üzleti tervet nyújt be, azt jó eséllyel elutasítják. Azzal viszont igen, ha a nyertes a pályázata megvalósítása során megsérti az uniós jogszabályokat. Ennek része a valós piaci áron történő beszerzés is, amit legegyszerűbb módon pl. három árajánlattal szoktak igazolni, ill. bizonyos értékhatár felett a közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazásával. Ilyen esetekben van szankció, amely kamatos visszafizetési kötelezettség, vagy végső esetben akár a pályázati rendszerből történő többéves kizárás is lehet.

Van olyan pályázati konstrukció, amelyen már látszik, hogy nehéz lesz kimeríteni a keretét?
- Jelenleg ilyet nem látok, de van néhány, amelyet nagy kerettel nyitottak meg, és egyelőre kevés a lekötött forrás. 2013-ig van rendelkezésre álló idő, jó volna minél előbb, minél több pénzt kihelyezni, a lehetőség adott, élnünk kell vele.