Az Ab kedden egy rendkívüli ülésen folytatja a nyugdíjpénztári ügyet

Hétfőn öt és fél órán keresztül vitatták meg azt a határozattervezetet, amely a visszaléptetést kikényszerítő törvény egy részét megsemmisítené. Csütörtökön öt új taggal egészül ki az Ab, de már előtte "törekszenek a döntés meghozatalára."

Holnap, egy előre be nem tervezett ülésen folytatják az alkotmánybírók annak a törvénynek a vizsgálatát, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok visszaléptetését rendelte el - mondta az [origo] megkeresésére Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke.

Ma sokáig tanakodtak

Az Ab mai, hétfői ülésén volt napirenden az a határozattervezet, amely, mint az [origo] beszámolt róla, értesülésünk szerint kimondaná, hogy semmis az a törvényi rész, amely a nyugdíjpénztárakban maradóktól megvonja az állami nyugdíjra való jogosultságot. A mai ülésen sokáig tanakodtak az alkotmánybírók, a délelőtt 9 órakor kezdődött ülés fél háromig tartott. (A nyugdíjpénztári államosítás mellett néhány kisebb ügy is szerepelt a mai napirendben.)

Kedden azonban már csak a nyugdíjpénztári ügyet vitatják meg újfent az alkotmánybírák, immár negyedszer. Először július közepén, aztán augusztus elején, majd ma tanácskoztak a határozattervezet végső formájáról.

Az Ab igyekszik rövidre zárni a dolgot

Az, hogy holnap lesz-e döntés, az ügyet ismerő forrásaink szerint megjósolhatatlan, de az Ab "törekszik arra, hogy lezárja az ügyet." Csütörtökön öt új alkotmánybíróval egészül ki a testület, azokkal, akiket a parlament július elején megválasztott. "Az új tagok beépülése lelassítaná a folyamatot, az újak amíg megismerkednek a konkrét üggyel, amíg megismerik a többi alkotmánybíró véleményét, az időt vesz igénybe. Ha az Ab elég egyértelműnek gondolja az ügyet, akkor a döntés húzása-halasztása nem célravezető" - érzékeltette egyik forrásunk.

Másik forrásunk is így látja az esélyeket, ő azt állította, annyira nagy a támogatottsága a mostani testületben annak, hogy a parlamenti törvény vonatkozó részét meg kell semmisíteni, hogy a testület felduzzasztása sem hozna ebben az ügyben változást, legfeljebb kicsit lelassíthatja a döntéshozatalt. Egy harmadik forrásunk szerint azonban a grémium kibővülése fordulatot is hozhat az ügyben.

Onnan kezdve a parlamenten a sor

Ha az Ab ki is mondaná, hogy semmis a szóban forgó törvény két pontja, az sem garantálná, hogy gyakorlati szempontból jelentősen változik a jelenlegi helyzet. Egyik forrásunk, aki a törvény két pontjának megsemmisítését tartja valószínűnek azt magyarázta, hogy az Ab lényegében felszólítaná a döntésében a parlamentet, hogy alkosson az alkotmánynak megfelelő új törvényt, illetve korrigálja a részben hibás hatályos jogszabályt.

A parlament azonban azt is megtehetné, hogy csak lényegtelen módosításokkal fogadja el az új törvényt, esetleg egy újat alkot, de az továbbra is alkotmányellenes lesz; ami újra megtámadható az Alkotmánybíróságon. Másik, szintén a törvény szempontjából negatív döntésre számító forrásunk szerint utóbbi forgatókönyvnek akkor van értelme, ha annyira elhúzza a parlamenti többség az időt, hogy közben néhány alkotmánybíró mandátuma lejár és helyükre annyi, a döntést nem támogató tagot választ a parlament, hogy így többséget alkotnak a testületen belül, az Ab pedig egy lehetséges új felállásban nem fogja megsemmisíteni az új törvényt.

Mint megírtuk, a kormánynak nincs B-terve arra, hogy mi lesz, ha az Ab valóban megsemmisíti a szóban forgó részt.