Munka törvénykönyve: elégedetlenül jöttek el a kormánytól a szakszervezetek

Sikertelennek minősítették a szakszervezeti vezetők a Munka törvénykönyvéről tartott csütörtöki találkozót a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával. Az új Munka törvénykönyvéről szerintük haladéktalanul háromoldalú tárgyalásokat kell kezdeni a minisztérium, a munkavállalók és a munkaadók között. Az [origo]-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők kétségbe vonták a kormányzati szándékot az érdemi vitára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megvizsgálja, hogy a szakszervezetek mely javaslatai építhetők be az új Munka törvénykönyvébe, az érdekképviseletek pedig azt szeretnék, hogy - a munkaadókkal kibővítve - folytathassák a tárgyalásokat a minisztériummal és a kormánnyal a készülő jogszabályról. Az NGM Kardkovács Kolos helyettes államtitkár vezetésével csütörtökön délelőtt tárgyalt az új Munka törvénykönyvéről a hat országos szakszervezeti szövetség - a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, és az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülés - képviselőivel.

A minisztérium közleményében azt írta: a tervezetbe már bekerültek a kormány által indított szociális konzultáción született döntések. A közlemény hangsúlyozta azt is, hogy a törvénykönyv tervezete a nemzetközi és európai uniós irányelveknek megfelelő szakszervezeti jogokat kíván biztosítani.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a megbeszélés után az [origo]-nak elmondta: a találkozón nem tudtak érdemi szakmai vitát folytatni a tervezett módosításokról, mert a minisztérium még nem dolgozta fel a tervezethez érkezett javaslatokat.

Pataky Péter szerint a mostani egyeztetési körök előtt elmaradt a politikai egyeztetés arról, hogy szükséges-e, és ha igen, miért és milyen elvek mentén a Munka törvénykönyvének a módosítása, ezért a szakszervezetek a találkozón is kiemelték, hogy a szakmai egyeztetések előtt erre mindenképpen sort kellene keríteni. A szakszervezetek akár jövő héten is készek az érdemi vitára, és a munkaadók bevonásával szeretnék folytatni az egyeztetéseket, most erre várják a minisztérium válaszát - mondta Pataky Péter.

Az MSZOSZ elnöke szerint az ülést "nulladik találkozónak" lehet minősíteni, amelyen tisztázhatták volna az álláspontokat arról, hogy miként fognak érdemi egyeztetést folytatni. Pataky szerint ugyanakkor a helyettes államtitkár arra nem volt felhatalmazva, hogy a következő egyeztetési kör részleteiről is tárgyaljon.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is sikertelennek értékelte a délelőtti tárgyalást. Az [origo] kérdésére közölte, hogy az 1992-es Munka törvénykönyve egyéves előzetes egyeztetés után lépett hatályba, ezért nagyon erős volt a társadalmi legitimációja, és ez segített az alkalmazásban is. Szerinte nincs létjogosultsága azoknak az érveknek, hogy az ország gazdaságának a megváltozása miatt mindenképpen szükség van új Munka törvénykönyvére. Borsik János hozzátette: a szakmai kidolgozatlanság a munka világán túlnyúló feszültséget okozhat a társadalomban, és a társadalmi támogatottságot nélkülöző törvény alkalmazása is nehézségekbe ütközne.

A szakszervezeti vezető kérdésünkre elmondta, egyelőre még nem aktuális, hogy válaszlépésen gondolkodjanak arra az esetre, ha a kormány nem hajlandó elkezdeni az érdemi egyeztetést. Borsik János arra számít, hogy a kormány pénteki egyeztetése a munkáltatókkal már "simulékonyabb, barátságosabb" lesz, szerinte ugyanis "munkáltatói megrendelések érhetők tetten a tervezetben".

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke is azt mondta: a szakmai, szakértői javaslatokat csak politikai egyeztetés után lehet részletesen megvitatni, mert addig nem világos, hogy milyen irányok mentén alakítják át a munka világát.

Az NGM korábban közölte, hogy a törvénykönyv tervezetéhez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket feldolgozzák, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztetnek. A munkaadói szervezeteket pénteken várják az NGM-be. A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az országgyűlés elé.

A minisztériumot megkerestük azzal a kérdéssel, hogy mikor derül ki, a szakszervezetek mely javaslatai építhetők be a tervezetbe, illetve milyen időpontot javasolnak a következő egyeztetésre, de egyelőre nem érkezett válasz.