Tisztul a magyar cégvilág a cégbírósági szigor miatt

Vágólapra másolva!
Radikálisan, 21 százalékkal nőtt az első fél évben a tavalyi hasonló időszakhoz képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója. Ennek oka a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító szerint az, hogy nem úgy teljesít a gazdaság, ahogy korábban várni lehetett. A hitelbiztosító közleménye szerint ez összességében ugyan nem jó hír, de a jelek szerint folytatódik a tisztulási folyamat, amelyhez a cégbíróság is jelentősen hozzájárul.
Vágólapra másolva!

A Coface Hungary legfrissebb adatai szerint kevés az olyan csődeljárás, amely a cég fizetőképességének helyreállítását célozza, miközben továbbra is nagy ütemben növekszik a fizetésképtelenség miatti eljárások száma. Az eljárások számának megugrásához hozzájárult a cégbíróság is, amely ezrével szűri ki a fiktív cégeket.

2011 első fél évében a fizetésképtelenség miatti hazai cégeljárások száma 21 százalékkal nőtt 2010 hasonló időszakához képest, leginkább a kényszerfelszámolások növekedésének köszönhetően. A Coface szerint komoly problémát jelent, hogy a jelek szerint nem történik érdemi változás a bajba került cégek tényleges megmentésére. A csődeljárások száma nem hogy nőne, inkább visszaesik - mutat rá Bagyura András, Coface Hungary kereskedelmi vezetője hozzátéve: az idén már nem is számítanak javulásra.

Az adatainkból az látszik, hogy kevesebben kezdeményeznek eljárást önmaguk ellen - mutat rá Dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza. Csökkent a csődeljárások száma, illetve a fizetési haladéki eljárásoké is. Ráadásul a tapasztalatok szerint jóval precízebbek lettek a csődeljárások. További jellegzetessége az elmúlt időszaknak, hogy amíg a felszámolási eljárások számának növekedési mértéke állandósulni látszik, addig az egyszerűsített végelszámolások és a végelszámolások száma egyaránt mérséklődött, tehát egyre kevesebb cég zár be önszántából.

Ugyanakkor háromszorosára ugrott a kényszer-végelszámolások száma. A piacról kikerülnek a valósan nem működő cégek, ami tisztítja a piacot, ám öröm az ürömben, hogy igen csekély, majdnem nulla a megtérülés ezeknél az eljárásoknál sőt, még rosszabb, mint a felszámolások esetében - mondja Czibor.Tehát úgy tűnnek el követelések, a megtérülés reális esélye nélkül, hogy nincs formalizált eljárás, s nincs következmény sem - hangsúlyozta Czibor, aki szerint egyébként ezt az eljárást célszerűbb lenne kényszer-felszámolásnak hívni.

Ahogy az [origo] korábban megírta, pár éve még vígan működhettek úgy cégek, hogy szinte semmit nem mutattak meg magukból: bár törvény kötelezte őket, mégsem adták le a cégbírósághoz és nem is tették nyilvánossá az előző évi gazdálkodásukról tájékoztató beszámolójukat, mérlegüket, a hatóságok mégsem léptek fel ellenük. 2008 végén az adózás rendjéről szóló törvény egy résszel, a 174/A paragrafussal bővült, ami - egy 2009-es átmeneti év után - átalakítja a korábbi következmények nélküli rendszert. Azóta a cégbíróság a NAV-tól hamar megtudja, ha egy cég nem akar gazdálkodásáról semmit megosztani a nyilvánosságról és egy 60 napos átmeneti idő és az adószám felfüggesztése után megszűntetheti a céget.

A következmények drasztikusak: tavaly több mint 11 ezer, idén pedig máris közel 14 ezer kényszerfelszámolás indult. Ennél is több esetben függesztették fel átmeneti időre cégek adószámát. Tavaly több mint 18 ezer vállalkozás járt így, idén máris több mint 20 ezer. (Friss adat nem áll rendelkezésre a cégek pontos számáról, de 2008-ban összesen 343 ezer vállalkozást tartottak számon.) A hatósági eljárás gyorsul, ezt mutatja, hogy míg tavaly szeptemberben lépte át a tízezret a végelszámolások száma, addig idén már május közepén.