Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Ígéretes, de beragadt magyar cégeknek segít az állami tőkealap

Vágólapra másolva!
Elindult a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, amely régiónként kétmilliárd, összesen tizennégy milliárd forintból gazdálkodva segít tőkéstársként kis- és középvállalkozásokat. Az uniós forrást nyújtó tőkealap a piacinál alacsonyabb megtérülést vár el, célja elsősorban nem az üzleti nyereségesség, hanem hogy megadja a lendületet a vállalkozások számára növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Csuhaj V. Imre, az alapot kezelő társaság igazgatóságának elnöke az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, hogy a hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal szemben a jövő a visszaforgatható forrásoké.
Vágólapra másolva!

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap a Regionális Tőkebefektetési Alap utódjaként jött létre. Csak a neve lett más?
- Nevében és koncepciójában teljesen új, a forrásokat tekintve azonban nem, mivel forrása a Regionális Operatív Programok keretéből ugyanaz a hétszer kétmilliárd, mint ami az előzőé volt. A koncepció teljesen átalakult, hiszen eleinte átmeneti támogatásként indult a válság hatásai ellen Magyarországon. Azóta a megmentési elem eltűnt, most a növekedés finanszírozása a cél, mivel reményeink szerint a válság vége felé tartunk.

Ezért áthelyeződött a hangsúly a kis- és középvállalkozások továbblépésének segítésére, a kérdés az, hogy egy cég válságból való kibontakozása hogyan mozdítható elő. Itt lép be az alap tőkéje, mint a mi célpiacainkon egy teljesen új elem, mivel a mi tőkefinanszírozásunk élesen eltér mind a hitelkonstrukcióktól mind a vissza nem térítendő támogatástól, amik eddig jellemzőek voltak.

Céljuk az, hogy az alap piaci körülmények között is életképes legyen. Ez hogyan egyeztethető össze azzal, hogy kkv-kat céloznak meg?
- Teljesen, hiszen a piacon rengeteg, piaci körülmények között is életképes kkv van. Meggyőződésem, hogy egy üzleti vállalkozás tevékenységéhez lényegében csak olyan forrás illeszkedik, amit azért adok, hogy utána megfelelő hozammal azt visszakapjam. Az ajándékot én nem szeretem. Szerintem a vissza nem térítendő támogatás egy adott fejlődési stádiumban alkalmazható, de a jövő mindenképpen a visszaforgó alapoké. Egy vállalkozás, ha csak támogatásból él meg, az nem egy klasszikus piaci szereplő.

Milyen időtávra tervez az alap?
- A tőkealap tíz év futamidejű, befektetési partnerei nem induló vállalkozások. Az indulókkal kapcsolatban áll intézményesített vagy nem intézményesített formában az üzleti angyal, a családi finanszírozó, vagy az olyan tőkealap, mint amilyenek a JEREMIE program keretében jöttek létre (uniós forrásból gazdálkodó kockázatitőke-program - a szerk.).

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap olyan vállalkozásokba helyez tőkét, amelyiknek van piaci múltja. Ehhez legalább két év kell, hogy legyen, de lehet akár tizenöt is, a lényeg, hogy fenntartható üzletvitele legyen. Igaz, az elmúlt években több kkv nem tipikus fejlődési pályán haladt, hanem átmeneti piac-, forrás-, vagy tőkeveszteségbe került: veszteséges volt akár két évig, le kellett építenie a foglalkoztatott létszámának egy részét. A befektetés elemzése során természetesen mi is megnézzük a múltat, hogy például kialakult-e a megfelelő munkaerő-állomány, minőségbiztosítás, infrastruktúra, de nem csak ennek vizsgálatára építkezünk. A mi elképzelésünk lényege, hogy ha vállalkozásnak van fejlődésre lehetősége, akkor mi ezen a pályán elindítjuk. Veszteséges cégek vissza nem térítendő támogatást vagy hitelt a szűk hitelpiacon alig-alig tudnak igényelni, mi viszont kellően alátámasztott üzleti terv alapján tudunk tőkét biztosítani.

A tőkével azt a lehetőséget adjuk, amit hitellel vagy támogatással nem tudnak a cégek elérni. A vállalkozás elindul egy olyan pályán, ahol előbb vagy utóbb hitelezhetővé is válik, vagyis a hagyományos piaci finanszírozást is igénybe tudja venni. Olyan, mint egy guruló repülőgép, amelynek még nincs elég energiája felszállni. Mi azt a többletet adjuk, amivel el tud szakadni a földtől.

Milyen kritériumokat kell teljesíteni egy cégnek, amely igénybe venné a tőkét?
- A legalább két éves működésen túl van egy foglalkoztatási elvárás is, minimum huszonöt fővel. Ez azonban közvetetten és közvetlenül is teljesülhet. Ha foglalkoztatok tíz embert, de van egy alvállalkozóm, aki nélkül a termékemet nem tudom piacra vinni, az ő munkavállalói is számítanak. De az is elfogadható, ha az üzleti terv megalapozza, hogy jelentősen növekedni fog a foglalkoztatottak száma, például ha a befektetést követő két éven belül garantálja, hogy összejön a huszonöt fő.

Forrás: Széchenyi Tőkebefektetési Alap

Nem szükség viszont fedezetre, mint egy hitelnél. Nem formálunk igényt aktív vezetői pozíciókra sem. Nem akarunk a cégben menedzsment jogokat gyakorolni, csak akkor, amikor már veszteség-elhárításról van szó.

Nem túl kockázatos ez?
- Meg kell tudnunk ítélni, hogy van-e piaci perspektívája a vállalkozásnak. Utána, ha benne vagyunk a cégben, már tulajdonosi részvételre és kockázatra terelődik át a hangsúly. Kockáztatjuk a tőkénket, de addig alapvetően passzívak vagyunk, csendestársként viselkedünk, amíg a pénzünk elvesztése miatt nem kell aggódnunk.

Ötven százaléknál viszont nem lehet több az alap részesedése a cégben. Akkor viszont milyen garanciákat kérnek a vállalkozástól?
- Nyilván vannak jogok, amelyeket a tulajdonosi szereppel kapcsolunk össze. Például 25 százalék plusz egy szavazathoz kötünk bizonyos jogosítványokat, mint a tőkeemelés vagy -leszállítás, tevékenységi kör megváltoztatása, alapdokumentumok tartalmi módosítása. Lehetséges még a felügyelő bizottságba való delegálás, bizonyos tranzakcióméret fölötti együttdöntési jogok, vagy a normális ügymeneten túlhaladó ügyekben való különleges jogok. A megállapodás szerinti üzleti tervtől való lényeges eltérésnél is életbe lépnek jogosítványaink, például ha nem teljesülnek a pénzügyi adatok. De nem írhatunk elő bármilyen apró lépéshez hozzájárulási igényt, mert akkor ellehetetlenülne a vállalkozás miattunk.

Egy hagyományos tőketársaságnál fontos kritérium, hogy a cégvezetés alkalmas-e az üzleti terv megvalósítására. Önök mennyire veszik figyelembe, hogy milyen képességű emberek vezetik az adott céget?
- Ez nálunk is pontosan ugyanígy lesz. Mindig vannak kritériumcsoportok, amit vizsgálunk, például a piaci, pénzügyi, tőkeellátottsági kérdések. Az egyik legfontosabb mindig a cégvezetés és a tulajdonosi kör. Ha ez utóbbiak valamilyen kívánnivalót hagynak maguk után, nem szabad belemenni az üzletbe. Ilyen például, ha kerülik, hogy a cég transzparenssé váljon. A menedzsment pedig lehet, hogy tíz évig jó volt, de nem biztos, hogy a jövőben jó lesz. Az a tapasztalatom, hogy a kisvállalkozásoknál az üzleti kapcsolatépítés sokszor gyenge, ezért az ezt irányító kollégákat különös gonddal kell vizsgálni.

Ki dönt, hogy befektetnek-e egy vállalkozásba?
- Az érdeklődő vállalkozás kitölti a megfelelő dokumentumokat, amelyeket előminősítünk sablonok alapján. Ha ennek megfelelnek, részletesebben megvizsgáljuk a céget, további adatokat kérünk, megnézzük a piacát, fejlődési potenciálját és egy meghatározott értékelő rendszerrel befektetési kategóriába soroljuk. Az értékelő rendszer a nagyon jót, a jót és a még megfelelőt támogatja, a többi sorsa az elutasítás.

Hogyan zajlik tovább a kiválasztás?
- A részletesen feldolgozott dokumentáció bekerül a befektetési bizottság elé, amely hét főből áll. Ebből négyen az államhoz egyáltalán nem kötődő piaci szakértők, bankárok, befektetők, akik nagy gyakorlattal rendelkeznek befektetési, finanszírozási döntésekben. A három másik tagból egy az adott régió, egy a felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, egy pedig az uniós program végrehajtó hatósága, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) delegáltja. A bizottság többségi döntéssel határozza meg, hogy az adott befektetési javaslatot végrehajthatónak minősíti-e vagy sem. Ez után jön egy pénzügyi, egy jogi és akár egy speciális átvilágítás. Ha ezeknek is megfelelt a vállalkozás, akkor a dokumentáció bekerül az igazgatóság elé. Az igazgatóság döntéshozatala során a befektetési bizottságot nem kerülheti meg, de tehet módosító javaslatot, illetve el is utasíthatja a tranzakciót. A testület elsősorban már csak azt vizsgálja, hogy az adott projekt megfelel-e a Széchenyi Tőkebefektetési Alap befektetési politikájának, szabályzatának, illetve és működési rendjének.

Együttműködhetnek más alapokkal?
- Részt vehetünk más kockázati tőkealapokkal közös befektetésekben, ha össze tudjuk egyeztetni a szabályzatunkkal. Előkészületben állnak ügyletek privát befektetőkkel is.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap úgy hirdette magát, hogy nem csak "sztár iparágakba" (biotechnológia, informatika) fektetnek. Mik lennének a céliparágak?
- A magyar gazdaság nagyobb része ilyen, nem "sztár iparág", nagyon sok olyan vállalat van, például a műanyag- vagy fémiparban, autóiparban, amelynek van normális üzleti jövőképe és képes a nem túl magas hozamelvárásunkat teljesíteni, nem ez alapján fogunk válogatni. Az iparági átlagnál jobb megtérülést biztosító, első sorban kisvállalkozásokat keresünk az ország egész területén. Személyes tapasztalatom, hogy lehet ilyen vállalkozásokat találni. Azokon a magas megterülést biztosító területeken, ahol már ma is versenyez a piaci tőke, ott nincs szükség közforrásra. Ahol mi vagyunk jelen, ott nincs befektetői verseny.

2015-ig helyezhet ki tőkét az alap. Mi lesz utána?
- 2015. december 31-ig tart a befektetési időszak, ameddig nekünk ki kell helyezni a pénzt, de az alap tíz évre tervezett, mert szeretnénk az exiteket (amikor az alap kiszáll a cégből - a szerk.) mindkét fél számára megfelelő időben realizálni. Hogy lesz-e 2015-ig exit? Lehetséges, de a többsége valószínűleg 2015 után lesz. A pénz a kiszállás után is megmarad és visszaforgatható. A pénzt az alap lezárása után a magyar gazdaságban lehet felhasználni. A vissza nem térítendő támogatásokkal szemben ez a pénz a hasznosulás után újra visszaforgatható. Ez így takarékos. Multiplikatív (továbbgyűrűző - a szerk.) tőkeképződést hoz a gazdaságba, amire csak az ilyen konstrukciók alkalmasak.

Milyen számszerű elvárás van az alappal szemben? Mekkora megtérüléssel, mekkora foglalkoztatás-bővüléssel számolnak?
- Tudomásul kell venni, hogy a pénz egy része, az első befektetéseknél el fog veszni. Van olyan befektető, aki saját alapjánál 5-10 százalékos veszteséggel számolt. Én ennél pesszimistább vagyok, 25-30 százalékos veszteséggel kalkulálok. Azt gondolom, ez reális ebben a szférában. Le kellett tennünk az alap tíz éves üzleti tervét, amely értelmében az alap vagyona nominálisan is gyarapodik. Meg kellett néznünk, hogy ez összehozható-e, és úgy tűnik igen, még ekkora bukási aránnyal is, az alap egy szolid nyereséget produkál.

Mit jelent az, hogy szolid nyereség?
- 15-20 százalékos hozamot, nyilván nem fog megtöbbszöröződni az alap.

És foglalkoztatásban?
- Néhány ezer többletfoglalkoztatottal számoltunk. És ezek megőrzendők, tehát nem olyan, hogy ma még megvan, holnap már megszűntetik őket.

Külföldön van valahol hasonló tőkejuttatási megoldás?
- Ez bizonyos szempontból kísérlet, sok ilyen tömeges tőkebefektetési technikát nem találni külföldön. A vissza nem térítendő támogatást várhatóan csökkenteni akarja az Unió. Ezzel a céllal, de más eszközökkel működnek már alapok, van ahol hitelt, tőkét és kezességet adnak együtt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről