IMF: A Széll Kálmán-tervvel 180 fokos fordulatot vett a kormány

Összességében üdvözli a Széll Kálmán-terv célkitűzéseit az IMF magyarországi vezetője, aki szerint a programmal kapcsolatban az a fő kérdés, hogy fenntarthatók a benne foglalt intézkedések, vagy a társadalmi feszültségek miatt finomítani kell majd rajtuk. Irina Ivascsenko a Hírszerzőnek adott hétfői interjújában arról is beszélt, hogy az IMF konzervatív fejlődést vár Magyarországtól a következő években.

A tavaly októberben és az idén januárban megfogalmazott IMF-kritikák után elégedett a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram irányával az IMF magyarországi vezetője. Irina Ivascsenko erről a Hírszerzőnek adott hétfői interjújában beszélt.

Ivascsenko szerint a kormány célkitűzései üdvözlendőek, és a legtöbbjük konzisztens az IMF gazdaságpolitikai ajánlásaival. Mint mondta a Széll Kálmán-terv meghirdetése és néhány ehhez kapcsolódó intézkedés 180 fokos fordulatot hozott a kormány gazdaságpolitikájában.

Arra a felvetésre, hogy az IMF legfrissebb jelentése több helyen kritizálja a Széll Kálmán-tervet, és kockázatosnak tart egyes lépéseket Ivascsenko elmondta, hogy a kritikák oka az, hogy az IMF nem látja az intézkedések fenntarthatóságát, mivel éppen a legsérülékenyebb rétegeket érintik.

Az IMF magyarországi vezetője szerint a jóléti kiadások csökkentése vagy az adóreform, a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat érinti majd, ami társadalmi feszültségeket kelthet, ami a program megvalósítását is nehezítheti.

Az IMF javaslata szerint a jóléti kiadásokat az általános csökkentés helyett célzottabbá kell tenni, például a jövedelem alapján, annak érdekében, hogy a valóban rászorultakat támogassák - mondta Ivascsenko.

A magánszférának kell munkahelyeket teremteni

Az IMF magyarországi vezetője szerint az állami munkahelyteremtés maximum átmeneti megoldás lehet. Hosszútávon a munkahelyteremtővé a magánszférának kell válnia. A foglalkoztatottság fenntartható növelése több módon történhet Ivascsenko szerint. Az egyik ilyen a differenciált minimálbér, amelynek értelmében a minimálbér akár különböző lehet az egyes régiókban.

A kulcskérdés az, hogy a termelékenység erősödésének megfelelően nőjenek a reálbérek - mondta Ivascsenko, aki szerint a munkapiaci programoknak képzéseket is magukban kéne foglalniuk.

Elmondta azt is, hogy az IMF a konzervatív csoportba tartozik a magyar növekedési pályával kapcsolatban. Az idénre 2,6, jövőre 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol az IMF, főleg azért, mert a fiskális kiigazítás visszaveti a belföldi keresletet 2012-ben, mielőtt még támogatná a növekedés 3 százalékra történő gyorsulását - mondta Ivascsenko.