A költségvetési megszorítás alatt csendben költekezik a kormány

Miközben a kormány a nagy nyilvánosság előtt a költségvetési szigort hangoztatja, és a parlament is épp a 250 milliárd forintos kiigazító csomagot tárgyalja, addig egy döntés a tavalyról maradt pénz idei elköltésére adott engedélyt. A felszabadított, ezért az idei költségvetési hiányt növelő 12 milliárd forint zömét a PSZÁF és a médiahatóság használhatja fel, amelyek így kompenzációhoz jutnak a 250 milliárdos takarékossági csomag rájuk eső részéért.

A Magyar Közlöny június 28-i számában jelent meg a 1216/2011 (VI. 28.) számú kormányhatározat, amelyből kiderül, hogy tavaly a minisztériumok, háttérszervezeteik, más központi költségvetési intézmények, társadalombiztosítási szervek 53 milliárd forintot nem költöttek el, és nem is kötötték le szerződésekkel, vagyis ezt az 53 milliárd forintot nem terheli semmilyen kötelezettség. Ebből az 53 milliárd forintból bő 12 milliárdot a kormány a határozattal azonnal felszabadított, az érintett intézmények ezt elkölthetik, a fennmaradó közel 41 milliárd forintot azonban további kormánydöntésig nem lehet felhasználni.

Engedély takarékossági csomag közben

A 12 milliárd forint elköltésére való engedélyt úgy adta meg a kormány, hogy közben a parlament egy ezzel szöges ellentétben levő törvényjavaslatot (pdf-formátum) tárgyal, amelyet egyébként szintén a kormány nyújtott be. A törvényjavaslat arról szól, hogy az idei költségvetésben 250 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani.

Az Orbán-kormány februárban határozta el, hogy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot hoz létre, ami több tételből áll össze: a minisztériumoknál akkor még csak zároltak pénzeket, egyes szerveket költségvetési pluszbefizetésre köteleztek, állami pénzalapoknál egyenlegjavítást írtak elő. Nemrég azonban a kormány arról határozott, hogy a zárolt pénzeket véglegesen el is vonja a költségvetési intézményektől, ezért van szükség az idei költségvetési törvény módosítására: a törvényjavaslat épp erről szól, vagyis keresztülvezeti a költségvetésen a pénzelvonást. A törvényjavaslat zárószavazása július 11-én lesz.

A Magyar Közlönyben kihirdetett, 12 milliárd forint elköltésére való engedély azt jelenti, idén ennyivel nőni fog a költségvetési hiány. Az [origo] megkérdezte a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, amely egyébként a kormányhatározat végrehajtásának is a felelőse és a 250 milliárdos kiigazító csomag előterjesztője is, hogy a két intézkedés hogyan passzol egymáshoz, de a tárca a június 29-én feltett kérdésünkre nem válaszolt.

Arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, hogy miért nem a 250 milliárdos csomagról szóló törvényjavaslatban rendezte a kormány a szóban forgó 12 milliárd forintos maradványpénz felszabadítását. E nélkül ugyanis az a helyzet áll elő, hogy hiába is írja át az országgyűlés a költségvetést július 11-én, az így előálló állapot már akkor sem fogja a valós helyzetet tükrözni, hiszen a 12 milliárd forintos pénzköltést nem fogják tartalmazni az érintett intézmények költségvetési kiadási sorai.

Többlet lesz, akkor meg minek ide megszorítás?

Az uniós módszertan szerint az államháztartás - a nyugdíjpénztári vagyon bekebelezésének eredményeként - idén többletet hozhat, az NGM aktuális becslése szerint 2 százalékos GDP-arányos szufficitet mutathat az EU-kimutatás szerinti költségvetési egyenleg. Emiatt tehát nem kellene 250 milliárdos kiigazítást végrehajtani. A 250 milliárdos csomag mögött az a megfontolás áll, hogy az egyedi tételek - mint például a nyugdíjvagyon, vagy az annak révén átvállalt MÁV- és BKV-adósság, egyes PPP-szerződések kiváltása - nélkül az uniós módszertan szerinti egyenleg ne mutasson 3 százaléknál nagyobb hiányt.

A PSZÁF és a médiahatóság ebből oldja meg

A 12 milliárd felhasználásának lehetőségét két intézmény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kapja. A PSZÁF 8,2, a médiahatóság 3,9 milliárd forintot használhat fel, a fennmaradó 150 millió forinton pedig négy minisztérium (a vidékfejlesztési, a belügyi, a nemzetierőforrás-ügyi és a nemzetgazdasági tárca) osztozik. A PSZÁF és a médiahatóság a 250 milliárd forintos takarékossági csomagból még együttesen 8,1 milliárd forinttal veszi ki a részét, a PSZÁF-tól 3,1 milliárdos erőfeszítést vár a kormány, ami az év elején életbe lépett költségvetés 4,1 milliárd forintos befizetési kötelezettségéhez (pdf-formátum, 7. oldal) jön hozzá, a médiahatóságnak pedig ötmilliárddal kell hozzájárulnia a hiánylefaragáshoz (ezt írta elő egy márciusban hozott törvény).

A PSZÁF összességében jól jár a nagy kormányzati takarékossággal: a 3,1 milliárd forintos pluszbefizetési kötelezettségével szemben engedélyt kap 8,2 milliárd forint elköltésére. A szervezet a pénzt a befizetési kötelezettség teljesítésére, valamint a működés finanszírozására használja fel, ezért is kérte a maradványpénz felszabadítását az intézmény, amint az kiderült a felügyelet [origo]-nak írt válaszából. A médiahatóság pedig úgy vonhat mérleget, hogy az ötmilliárdos tartalék jókora részét befedi a 3,9 milliárdos forint felszabadítása. A 3,9 milliárd forint hozzáférhetővé tételét nem az NMHH kérte, közölte az intézmény az [origo] kérdésére. Arra kérdésünkre még várjuk a választ, hogy akkor ki kezdeményezte a pénz felszabadítását.

A parlament várhatóan szintén július 11-én tartja annak a két törvényjavaslatnak a zárószavazását, amelyek keretében - mint arról már írtunk - a PSZÁF és a médiahatóság vezetőit felmentenék a 98 százalékos úgynevezett végkielégítés-adó megfizetése alól. Ezek elfogadására jó esély van, ugyanis mindkét törvényjavaslat bírja a kormánypártok támogatását, és a kormány is jelezte egyetértését.

A PSZÁF budapesti székháza - itt nem lesz megszorítás

Mi lesz a maradékkal?

Egyelőre az sem zárható ki, hogy a mostani kormányhatározattal elkölteni engedélyezett 12 milliárd forinthoz hasonlóan a felszabadult 53 milliárd forint fennmaradó, 41 milliárdos része is rontani fogja az államháztartási egyenleget a későbbiekben. A kormányhatározat csak arról rendelkezik, hogy további intézkedésig nem lehet a pénzhez nyúlni.

A PSZÁF és a médiahatóság esete jól mutatja, hogy a 250 milliárdos forráselvonás az intézményeknek, költségvetési szerveknek nagy gondot okozhat a feladatok ezzel lépést tartó korlátozása nélkül. A PSZÁF a 250 milliárdos takarékossági csomag rá eső részét ebből, a most számára felszabadított pénzből tudja teljesíteni. Az államháztartás működését, a költségvetési intézmények pénzügyi kereteit jól ismerő, költségvetési intézményeknél dolgozó, de a 250 milliárdos megszorító csomagról és a 12 milliárdos pénzfelszabadításról szóló döntésben részt nem vevő több tisztviselő az [origo]-nak azt mondta, hogy több költségvetési intézmény is hasonló cipőben jár, nem tudják kigazdálkodni a 250 milliárdos csomag rájuk eső részét, ezért valahonnan pluszforrásokra lesz szükségük.

A PSZÁF cikkünk megjelenése után egy nappal közleményben cáfolta hogy "az idei költségvetési hiányt növelő 12 milliárd forint zömét a PSZÁF kapja". A PSZÁF leszögezi: Az elmúlt évek gazdálkodása során képződött 8,2 milliárd forint kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány a PSZÁF Magyar Államkincstárnál vezetett számláján rendelkezésre áll, semmilyen pénzt, támogatást nem kapott a központi költségvetéstől.

Hétfői cikkünkben mindezt pontosan leírtuk, de több helyen félreérthetően úgy fogalmaztunk, hogy a PSZÁF "pénzt kap" a költségvetésből. A pontatlan megfogalmazásért elnézést kérünk, a hibát javítottuk!