Több baja is van a magyar gazdaságpolitikával az Európai Bizottságnak

Öt pontban kapott kritikát a magyar gazdaságpolitika az Európai Bizottságtól, amely az úgynevezett Európai Szemeszter keretében először adott ki országértékeléseket. Az Európai Bizottság kifogásolja a korábbi Költségvetési Tanács megszüntetését, felhívja a figyelmet a strukturális reformok hiányára, és emlékeztet, hogy a Széll Kálmán-terv ambiciózus vállalásait valóra is kell váltani.

Öt javaslatot fogalmazott meg az Európai Bizottság Magyarország számára az Európai Szemeszteren belül először kiadott országjelentésében - jelentette az Euractiv uniós hírekkel foglalkozó oldal.

Valóra kell váltani a Széll Kálmán-terv vállalásait

Az első arra vonatkozik, hogy a nyugdíjvagyon államosítása miatti, egyszeri kiadásnövekedéssel szemben a strukturális (állandó tényezőkön) alapuló deficit tovább romlott, amit meg kell állítani, amihez további költségvetési lépésekre volna szükség. Magyarán: Brüsszel szerint újabb megszorításokra van szükség. Az egyszeri bevételeket a konvergenciaprogram középtávú céljainak megvalósítása érdekében kellene felhasználni - tanácsolja még a Bizottság.

Az Európai Bizottság negatívan értékelte a kormánytól és az országgyűlési kormánytöbbségtől független Költségvetési Tanács és független elemző apparátusa, a titkárság megszüntetését. A kormány ugyan felállított egy új összetételű tanácsot, de ennek nincs elemző apparátusa. A Bizottság ajánlásai között így szerepel az apparátus nélkül létrehozott új Költségvetési Tanács működésének javítása, hogy képes legyen ellátni korábbi feladatait.

A Bizottság szerint ellensúlyozni kell a kormánytöbbség által végrehajtott személyi jövedelemadó-átalakítás hatásait a legalacsonyabb jövedelműek vonatkozásában - lehetőleg a költségvetésre semleges módon. Itt arra gondolhat Brüsszel, hogy sok százezer munkavállaló rosszul járt az egykulcsos adóra való áttéréssel, a nagy adócsökkentés pedig csak a sokgyerekesekre és a magas jövedelműekre koncentrálódott, ezen pedig változtatni kellene. Azt azonban nem mondja meg a Bizottság, hogy ha könnyít a kormány az alacsony jövedelműek adóterhein, akkor milyen területen, milyen adónemben kellene adót emelni, hogy a költségvetési egyenleg ne romoljon.

A Bizottság szerint a magyar kormány által meghirdetett Széll Kálmán-terv ambíciózus vállalkozásbarát intézkedéseit ténylegesen is valóra kell váltani, továbbá meg kell vizsgálni a kis- és középvállalkozási szektor támogatásának hatékonyságát és azt, hogy miért jutnak olyan nehezen bankon kívüli forráshoz a kisvállalkozók.

Gazdaságpolitikai kontroll

A magyar EU-elnökség kezdetén az egyik gyakran emlegetett újdonság az Európai Szemeszter volt, amelynek keretében az EU és a tagállamok egymás költségvetési és gazdaságpolitikai terveit ellenőrzik. A tagállamok kedden kapták meg a bizonyítványukat a Bizottságtól. A kormányfők ezekről június 24-én fognak tárgyalni egymással.

Az Európai Szemeszter azt jelenti, hogy a legfontosabb szakpolitikai kérdésekben a tagállamok az EU szintjén koordinált döntéseket hoznak, még azt megelőzően, hogy a nemzeti tagállamok a saját döntéseiket meghoznák. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi válság megmutatta, hogy a tagállamok gazdaságai nem függetlenek egymáséitól, és a jól gazdálkodó tagállamok többször kénytelenek a rosszul gazdálkodó tagállamokat megsegíteni. Az Európai Szemeszter keretében a tagállamok és az EU intézményei ellenőrzik egymás költségvetési folyamatait, nemzeti reformprogramjait, konvergencia-programját és az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásaikat.

A költségvetések ellenőrzésére azért van szükség, mert az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az EU intézményei és jogszabályai nem garantálják a felelős gazdálkodást, ugyanakkor az európai integráció jelenlegi szintjén a tagállamok egymásnak akkora károkat tudnak okozni, hogy kénytelenek a felelőtlenül gazdálkodó tagtársaikat megsegíteni - írja az Euractiv. (Ilyen segítséget kapott először Magyarország, Románia, Lettország, majd később Görögország, Írország és legutóbb Portugália).

A gazdaságpolitikák összhangjának megteremtése és a rossz gazdaságpolitikai gyakorlatok elkerülése szintén azért vált szükségessé, mert kiderült, hogy a nem versenyképes tagállamok nem tudnak az integrációban, a többiek helyzetének veszélyeztetése nélkül részt venni. A nemzeti reformprogramok célja (ennek megfelelője a Széll Kálmán-terv bővebb, angol változata), hogy a tagállamok elérjék az Európai Unió által közösen vállalat gazdaságfejlesztési célokat, vagyis az Európa 2020 céljait.

Végül a konvergenciaprogramra és az Euró Plusz Paktum vállalásainak ellenőrzésére azért van szükség, mert a közös valuta, az euró, az európai egység hivatalos szimbóluma, fizetőeszköze, Gazdasági és Monetáris Uniójának alapja.