Több gyenge pontja van a 98 százalékos adó új változatának

Szerencséje lehet azoknak, akik már leadták adóbevallásukat, mert szakértők szerint az ő adóévük akár már lezártnak minösíthető, így rájuk nem vonatkozhat az újból bevezetni próbált különadó.

Az Alkotmánybíróság pénteken másodszor is megsemmisítette a közszférában 2005-től kifizetett végkielégítések után kivetett 98 százalékos adót, ezért ma, hétfőn Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője átírva, újra beterjesztette a törvényjavaslatot, ami alapján csak 2010-től kezdődően esnének a különadó hatálya alá a végkielégítések és egyéb, a közszférából történő elbocsátással járó juttatások.

A most benyújtott törvényjavaslatot úgy szövegezték meg, hogy az még a 2011. május 20-a előtt hatályba léphessen, mielőtt lejár a tavalyi jövedelmekről szóló adóbevallás határideje. Igaz a gyors hatálybalépéshez, az adókötelezettséget megállapító adótörvények kihirdetése és hatályba lépése között 45 nap "szünetet" előíró szabályt figyelmen kívül kellett hagyni. Egy lapunknak korábban nyilatkozó, névtelenséget kérő alkotmányjogász szerint kihirdetése esetén emiatt nyomban alkotmányellenes is lesz a mostani jogszabály. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint viszont csupán az államháztartásról szóló törvényt sérti. A szakértő szerint nem alkotmányellenes a megoldás, "csak" a jogbiztonsággal megy szembe, és az Ab korlátozott hatásköréből kifolyólag emiatt nem is semmisítheti meg majd a törvényt.

A május 20-i dátumnak az jelentősége, hogy a pénteki Ab-döntés értelmében csak nem lezárt adóévre állapíthat meg adókötelezettséget jogszabály. A tapasztalatok szerint sokan az utolsó pillanatra hagyják az adóbevallás elkészítését, így több százezer, esetleg egy-két millió magánszemélynél még nem beszélhetünk lezárt 2010-es adóévről, de sokan lehetnek, akik már kitöltötték és beküldték a tavalyi jövedelmeikről szóló bevallást, ezért az ő adóévük lezártnak minősülhet. Vannak azonban - szintén százezres nagyságrendben - olyanok is, akikre egy korábbi, február 25-i leadási határidő vonatkozik (egyéni vállalkozók és áfafizető magánszemélyek). Esetükben a neve elhallgatását kérő alkotmányjogász szerint biztosan, Vámosi-Nagy szerint pedig nagy valószínűséggel lezártnak tekinthető az adóév, rájuk már nem vonatkozhat a 98 százalékos adó.

A Lázár-féle újabb módosító javaslat ezenfelül úgy rendelkezik, hogy akik már befizették az adót az Ab által eltörölt jogszabály alapján, azoknak nem is kell kérniük a visszajáró összeget, hanem azt az adóhatóság automatikus visszaadja. Alkotmányellenes törvények esetén visszajáró összegre van egy rendelkezés az adózás rendjéről szóló törvényben, az úgy szól, hogy a jegybanki kamattal növelten jár vissza a pénz. A Lázár-féle törvényjavaslat ezt a kérdést viszont nagyvonalúan kezeli, mert úgy szól, hogy a kérdéses passzust itt nem kell alkalmazni, a pénz egyszerűen visszajár, ami azt eredményezi, hogy a kamattól elesnek a magánszemélyek.

Különösebb jelentősége nincs, csak optikailag pikáns az, hogy az Ab bár nyilvánosságra hozta határozatát, de azt nem hirdették még ki a Magyar Közlönyben. (A Magyar Közlönyben való közzététel időpontjából a közlönyt felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dönt.) Így előállhat olyan helyzet, hogy a parlament ma sürgősséggel megtárgyalja a harmadszor is benyújtott törvényjavaslatot a 98 százalékos különadóról, és el is fogadja azt, majd kedden a Magyar Közlönyben kihirdetik, de a különadó második verzióját megsemmisítő Ab-határozatot csak azt követően, vagy azzal egyidőben hirdetik ki a Magyar Közlönyben.