Százmilliárdos lyukat üthet a büdzsén az uniós jogba ütköző magyar áfaszabály

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint sérti az uniós jogot, hogy Magyarország vég nélkül tarthatja vissza a beszerzésekhez kapcsolódó, visszajáró áfát.

Nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfatörvénynek az a pontja, amely a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizárja - ezt a véleményt fogalmazta meg az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az ügyet ismerő adószakértők szerint az Európai Bíróság rövid időn belül, még az idén döntést hozhat a kérdésben. Ha az Európai Bíróság is egyetért a főtanácsnok véleményével, akkor a kifogásolt rendelkezés eltörlésére kötelezheti Magyarországot - ha addig azt hazánk nem lépi meg önmagától.

Nagy esélye van annak, hogy az Európai Bíróság elmarasztalja a magyar kormányt, ugyanis a luxemburgi testület az esetek túlnyomó többségében, 90-95 százalékában a főtanácsnok véleményét szokta osztani, igaz az hivatalosan nem köti az EB bíráit. Az ítéletnek nagy tétje van. Az [origo] információi szerint a költségvetés százmilliárd forintnál is többet tarthat így vissza a vállalkozásoktól, így a megkötés eltörlése ekkora lyukat üthetne a büdzsén. Ez egy egyszeri aktus lenne, mivel a visszatartással csak cash-flow szempontból segít magán az állam.

A magyar áfatörvény értelmében a vállalkozásoknak az eladott termékeik után be kell fizetniük az áfát, amiből viszont az ahhoz kapcsolódó beszerzések áfáját levonhatják. Ha az utóbbi összeg nagyobb, akkor a különbözet visszatérítését kérheti a cég az államtól. (Ez elsősorban az exportáló, pontosabban az EU más országában értékesítő magyarországi cégeknél fordul elő, mert az EU-ba való kivitelnél nem kell áfát felszámítani és fizetni, de a beszerzéseknek van áfatartalma.) A főtanácsnok által most kifogásolt passzus azonban azzal a megkötéssel él, hogy amíg a cég a beszerzését ténylegesen még nem fizette ki teljesen, addig az arra jutó áfát sem kérheti vissza az államtól.

Ez logikusan hangzik elsőre, de a cégek gyakorlatában számos olyan eset van, amikor az állam indokolatlanul korlátozza a cégek áfa-visszatérítési jogát. Tipikusan a hosszú fizetési határidőt kikötő cégeket sújtja a magyar passzus. Azoknál is akadályt jelent, akik bár adott időszakban éppen kifizetik szállítójukat, de egy másik szállítótól rendelt áru ugyanabban a periódusban érkezik meg, és annak ellenértékét csak később egyenlítik ki.
Az uniós jog azt megengedi, hogy egy alkalommal korlátozzák az áfa-visszaigénylési jogát a cégeknek, magyarán, egy bevallási időszakban ne kaphassa vissza a ki nem fizetett beszerzések áfáját, de ekkor a rá következő időszakban vissza kell hogy kapja a pénzt. A magyar szabály azonban elvileg vég nélkül halasztja az adó-visszaigénylési jogot. Ráadásul a magyar állam a szállítóval azonnal befizetteti a leszállított árujának áfatartalmát, vagyis az áfabeszedésnél nincs tekintettel arra, hogy a pénzt ténylegesen nem kapta meg a szállító a megrendelőtől.

A magyar állam a végsőkig védte a fennálló áfatörvényt, még akkor is, amikor egy cég panaszára kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Most, hogy a főtanácsnok indítványát nem sokkal később követheti a bíróság ítélete, vélhetőleg a kormány addig nem lép, megvárja a bírósági döntést.

Megkerestük az adótörvények felelősét, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mikori hatállyal változtatják meg a magyar szabályt, ha az Európai Bíróság is problémásnak gondolja, és ez milyen költségvetési hatással járhat. Várunk a tárca válaszára.