A cégek negyede már munkaerő-felvételt tervez

Vágólapra másolva!
A javuló konjunktúramutató és a növekvő foglalkoztatásbővítési igény szerint a hazai vállalkozások optimistábban ítélik meg az állapotukat, mint fél évvel ezelőtt - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) legújabb felméréséből. Ugyanakkor az adatok magas fokú bizonytalanságot mutatnak, amelyet súlyosbít a külpiacok növekedésének megtorpanása is.
Vágólapra másolva!

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legújabb felmérése szerint jelentősen nőtt azon vállalkozások száma, amelyek munkaerő-felvételt terveznek. A tavaly őszi utolsó adatfelvételkor még a megkérdezettek 19 százaléka mondta, hogy tervez munkaerőt felvenni, az áprilisi kutatásnál viszont már 26 százalék közölte ugyanezt. Fél évvel ezelőtt 18 százalék mondta, hogy elbocsátást tervez, a legújabb felmérésnél 17 százalék.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy elsősorban az exportágazatokban tevékenykedő vállalkozások jelentették bővítési szándékukat, de a kisebb vállalkozásoknál is érezhető a növekedés. Az iparvállalatoknál kiemelkedően magas, 42 százalék a bővítési szándékú cégek aránya, viszont az építőiparban a legalacsonyabb az összes szektor közül, mindössze 16 százalék. Az MKIK elnöke szerint ez a legrosszabb adat, amit mértek a kutatások indulása óta.

Az MKIK GVI Konjunktúramutatója a legutóbbi 10,4 pontról 16,8 pontra emelkedett (-100-tól +100-ig terjedő skálán). Ez azt mutatja, hogy a válaszadó 1803 vállalatban inkább a növekedést várók vannak többségben. Magas maradt azonban az úgynevezett GVI Bizonytalansági Mutató, amely azt méri, hogy az egyes válaszok mennyire eltérőek. Vagyis azt mutatja be, hogy az egyes szereplők egységesen növekedést várnak-e (ekkor a mutató értéke alacsony), vagy egyik csoport növekedést, a másik visszaesést (ekkor az érték magas).

A GVI kutatása bemutatja, hogy a magyar gazdaság leszakadni látszik a német gazdaságról, pedig általában szoros az összefüggés a két ország üzleti állapota között. Parragh László szerint ennek az lehet az oka, hogy a német export elsősorban a fejlődő nagy gazdaságokban tudott bővülni (Brazília, Oroszország, India, Kína - az angol rövidítés után BRIC-országok), és a magyar vállalatok beszállítóként erre nem tudtak rákapcsolódni. Az MKIK elnöke utalt arra, hogy ez valószínűleg a hazai innováció "katasztrofális állapota" miatt van így.

Tóth István János, a GVI ügyvezető igazgatója szerint az is rossz hír a magyar gazdaság számára, hogy a német IFO-index, amely szerinte 3-4 hónapra nagyon pontosan előrejelzi a gazdasági folyamatokat, némi visszaesést jelez, s hasonlóképpen az amerikai Philadelphia Fed-index is - vagyis a bizonytalan külpiaci környezet törékennyé teszi a magyar növekedést is.