Az Európai Bíróság elé került a magyar áfaszabályozás

Százmilliárd forint nagyságrendű rést is üthet a magyar költségvetésen az az Európai Bizottság és Magyarország közötti, áfát érintő vita, amelynek tárgyalása a héten kezdődik az Európai Bíróságon - írja a Napi Gazdaság.

A héten kezdődik a magyar áfaszabályozás egyik elemét érintő európai bírósági eljárás, melyet az Európai Bizottság azért indított, mert úgy véli, hogy a magyar szabályok szerint korlátozott a cégek áfa-visszaigénylési joga.

Az általános szabályok szerint a befizetendő áfa összegéből le lehet vonni a beszerzések után keletkező áfát, és az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ha a cég a számlát befogadta, de annak értékét nem fizette még meg az üzleti partnerének, az áfát közben visszaigényelheti, ám ha neki nem fizettek, az áfát be kell fizetnie a költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek során mindenképp a cég vállalja a kockázatot: az állam csak akkor ad vissza áfát, ha azt valaki korábban befizette - írja hétfői számában a Napi Gazdaság.

Az áfadirektíva nem fogalmaz egyértelműen - mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adószakértője a lapnak. Jóllehet általánosságban rendezi a kérdést, ám azt a tagállamokra hagyja, hogy a visszatérítés szabályait megalkossák. Adott esetben megtagadhatják a visszatérítést, ám ezt a bizottság álláspontja szerint csak egyszer tehetik meg. "A magyar szabályozás azonban ennél szigorúbb: a visszatérítést egyáltalán nem teszi lehetővé, amíg a kifizetés nem történik meg" - mondta Hegedüs, hozzátéve, hogy ez jelentősen megdrágítja a cégek működését, és erre a likviditási hátrányra hivatkozik a bizottság is.

A magyar szabályozás indoklásában eleve az szerepelt, hogy e fék beépítése az áfacsalások kiszűrését szolgálja. Ha ezt ki kellene venni a rendszerből, az százmilliárdos nagyságrendet jelentene az adószakértő szerint - írja a Napi Gazdaság.