Magyarországon is levédeti magát a Yahoo

A Yahoo Inc amerikai internetes óriásvállalat kezdeményezte Magyarországon a védjegyének bejegyzését.

Az előző - február végén kiadott - Szabadalmi Közlönyben a Yahoo Inc, amerikai internetes vállalat kezdeményezte a védjegyének bejegyzését Magyarorzságon.

Az [origo] a múlt héten megkérdezte az amerikai társaságot, csak rutineljárásról van-e szó és a logót akarja levédetni Magyarországon a vállalat, vagy esetleg terjeszkedni szeretne a piacon, ám ők e-mailes megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem adtak választ. A védjegy-bejegyzési eljárást lebonyolításával megbízott Danubia Szabadalmi Iroda az [origo]-val közölte: nem tismerik az amerikai internetes cég terveit, az iroda csak a védjegy lajstromozásával, azaz, az iparjogvédelmi feladatok elvégzésére kapott megbízást.

A cégadattárban található egy Yahoo Hungary Labs nevű cég, amelynek ügyvezetőjét teleofnon és e-mailben is kerestük, hogy tud-e az amerikai cég lépéséről, de onnan sem kaptunk választ.

Mi is az a védjegy?

A Szabadalmi HIvatal jogutódja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapja szerint a védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékoztatását szolgáló jogi oltalom. A védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére) vagy viszonylagos kizáró ok, ilyen lehet péládul, ha egy másik kérelmező javára azonos, vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat kapott.

A jelenleg érvényes szabályok szerint, ha a védjegyet bejegyző cég vagy magánszemély észleli, hogy más is használja a védjegyet, akkor védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását, illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat. Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz- tízéves időtartamokra meghosszabbítható.