Mindenképp kivasalná a kormány a cégekből a béremelést

Rogán Antal, az 5. kerület fideszes polgármestere
Vágólapra másolva!
Egymásnak feszülnek a kormány és a vállalkozók képviselői, miután Orbán Viktor kijelentette, nem fogják engedni, hogy a magáncégeknél bárkinek is csökkenjen a fizetése az adóváltozások miatt. A munkaadói szervezetek szerint jelenleg nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy központilag írják elő a béremelés mértékét, Rogán Antal, a fideszes akciócsoport vezetője azonban megemlítette, akár állami támogatások odaítélését is lehet ehhez a feltételhez kötni.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében megerősítette, hogy a kormány vállalta: az új adórendszerrel senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. Szóvivője, Szijjártó Péter az MTV-ben azt mondta, a kormány "mindenképpen érvényt szerez" ennek a vállalásnak, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig az MR1-Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában kijelentette, vagy segíteni kell a vállalkozásoknak, vagy "nyomást kell gyakorolni" rájuk, világossá téve, hogy a béremelést nem tudják "megúszni". Akár különféle állami támogatások odaítélését, pályázatokon való indulás lehetőségét is lehet kötni a kellő béremelés végrehajtásához - ezt már Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke mondta az MTV Az Este című műsorában.

Rogán Antal a vezetője a Fidesz által kedden megalakított akciócsoportnak. Az általa bér- és adómonitoring bizottságnak nevezett testület arra lesz hivatott, hogy mind a köz-, mind a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszületett bérmegállapodások. A politikus szerint a kormány és a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja "nyomást fog gyakorolni a magánszférában" azért, hogy a béremelési ajánlásban foglalt bérfejlesztést végrehajtsák. Kezdetben megyei bontásban tájékoztatást fognak kérni a kamaráktól, továbbá létrehoznak egy olyan zöld számot és internetes felületet, amelyen bárki bejelentheti, hogy milyen mértékben emelték a bérét január 1-je után. A bizottság egy hét múlva akarja letenni az első, körülbelül egy hónap múlva pedig a részletes jelentését a kormány asztalára.

Előírás és ajánlás

A probléma abból adódik, hogy egy meglehetősen széles jövedelmi sávban - nagyjából bruttó 290 ezer forintig - béremelés szükséges ahhoz, hogy a gyermektelen munkavállalók nettó havi fizetése ne csökkenjen néhány ezer forinttal a 2010-eshez képest. (Az adóváltozások jövedelmi hatásairól szóló cikkünket itt találja.) A közszférában és a többségi állami tulajdonú vállalatoknál a kormány előírta a szükséges mértékű emelést, így ott elvileg senkinek nem csökkenhet a fizetése, bár Rogán jelezte, ezen a területen is megvizsgálják majd, nem mulasztották-e el valahol.

Az OÉT tavaly december 2-án megszületett megállapodásában - mely rögzítette a minimálbér 6,1 százalékos, valamint a garantált bérminimum 5 százalékos emelését - az az ajánlás szerepel, hogy a bruttó keresetek átlagosan 4-6 százalékkal nőjenek 2011-ben, a nettó keresetek szintjének megőrzése érdekében. Ez azonban nem kötelező érvényű, nincs rá garancia, hogy a cégek követni fogják, vagyis előfordulhat, hogy a kormányfő ígérete ellenére a versenyszférában lesznek olyanok, akiknek megcsappan a jövedelme.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A Rogán Antal vezette bér- és adómonitoring bizottság tagja lesz még a képen látható
Pálffy István és Balla Mihály, valamint Ágh Péter, Kara Ákos és Koszorús László

"Központi bérszabályozás"

"A béremelés kikényszerítésének gondolatát nagyon rossz kezdeményezésnek tartja a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége. A munkaadói szervezetek partnerséget kínáltak a kormánynak, erre ez most rendkívül barátságtalan üzenet. Különösen, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt 18 évben a tényleges átlagos bérfejlesztés rendre az ajánlás fölött volt" - mondta érdeklődésünkre Dávid Ferenc, az érdekvédelmi szervezet főtitkára.

"A háromoldalú bérmegállapodásban benne van, hogy a bérek kialakításakor figyelembe kell venni az adott cég versenyképességi, jövedelmi helyzetét. Ennek aláírásakor is pontosan tudta mindenki, milyen lesz az idén az adórendszer és a költségvetés, azóta semmi sem változott. A bérajánlás nevéből következik, hogy nem kötelező, de ha a kormány megkérdőjelezi a szabad béralkut, akkor törvénnyel persze bármit kikényszeríthet. Ez esetben a kilencvenes évek elején megszűnt központi bérszabályozás jönne most vissza" - tette hozzá Dávid Ferenc. (A szocializmusban létező, adminisztratív eszközökkel meghatározott szigorú bérszabályozást 1987-től enyhítették, egyes előírásokat liberalizáltak. A bérszabályozási reform az Érdekegyeztető Tanácsban 1992 novemberében létrejött megállapodással ért véget, a vállalkozási szférában 1993-tól megszűnt a központi bérszabályozás.)

Lázár nem félti a cégeket

A főtitkár szerint a kormánynak keménykedés helyett mielőbb össze kellene hívnia az OÉT-et, ott fel lehetne mérni a helyzetet, és megkeresni a megoldást, de a bérmegállapodást felrúgni így sem lehet. Rogán Antal az OÉT összehívását nem látja szükségesnek, a jövő héten viszont tárgyalásokat kezdeményez a szakmai érdekképviseletekkel.

"A foglalkoztatás biztonsága sokkal fontosabb szempont kellene, hogy legyen" - mondta Dávid Ferenc arra utalva, hogy az erőn felüli béremelés álláshelyeket, vagy esetleg cégeket sodorhat veszélybe. Televíziós nyilatkozatában azt is megemlítette, hogy ha más eszközük nem marad, a munkáltatók akár megvonhatják a cafeteriát a munkavállalóktól. Lázár János a már idézett rádióinterjúban közölte, nem tart attól, hogy cégek mehetnek tönkre, mert a vállalkozások adóterheit, az adminisztratív, bürokratikus kötelezettségeket mérsékelte a kormányzat - így szerinte elvárható, hogy ezt megérezzék az alkalmazottak is. Szerettük volna megkérdezni Rogán Antalt arról, hogy pontosan milyen feladatokkal és jogosítványokkal képzeli el az akciócsoport működését, de telefonon nem tudtuk elérni, e-mailes megkeresésünkre pedig nem reagált.

A szakszervezetek nem helyeslik

A szakszervezetek a bérkompenzációt szükségesnek, az OÉT-bérmegállapodás betartásának ellenőrzésére felállított bér- és adómonitoring bizottság munkáját viszont szükségtelennek tartják, mert úgy vélik: az adórendszerről, annak kidolgozásakor kellett volna egyeztetni a szociális partnerekkel - derül ki az MTI összeállításából.

A Liga szakszervezeti tömörülés szerint a felállított "akciócsoport" nem tudja meggyőzni a multikat - a "kifejezetten rájuk kivetett különadók után" - arról, hogy emeljék a béreket. Ugyanígy a "válságot épp csak túlélő" magyar kis- és középvállalkozásokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket. Horváth Csaba, az MSZOSZ Nyugat-Dunántúli regionális vezetője elmondta, egyre többen fordulnak a szakszervezet jogsegélyszolgálatához azzal, hogy egyik hónapról a másikra csökkent a keresetük. Horváth szerint a keresetcsökkenés oka kivétel nélkül a januártól bevezetett adóváltozás.



MKIK: szűk jogi lehetőségek

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakértői már hetek óta foglalkoznak a béremelkedés kérdésével, a kormánnyal közös szakmai konzultáció zajlik - közölte az [origo]-val Parragh László, a jelenlegi kormánnyal kimondottan jó viszonyt ápoló MKIK elnöke. Azt mondta, a kamara végzett belső felmérést tagjai között az idei béremelési szándékokról, az eredmény "eléggé szórt", de a részletek még nem nyilvánosak. Amikor Lázár János felvetését idéztük a nyomásgyakorlásról, Parragh László csak annyit mondott, szerinte a kormánynak meglehetősen szűkek a jogi lehetőségei ebben az ügyben.

"Az, hogy befolyásolni akarja a kormány a versenyszféra bérpolitikáját, természetes, de az ajánlás nem lehet kötelező, a vállalkozások függetlenek, mindegyiknek magának kell eldöntenie, hogy a piaci helyzete és a kilátásai milyen béremelést tesznek lehetővé" - jelentette ki kérdésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. "A cégek monitorozásán kívül más jogilag megalapozott eszközt nem tudok elképzelni, de nem is akarok spekulálni az akciócsoport eszközeiről" - tette hozzá.

Sokan csak később döntenek

Nehéz felmérni, hogyan alakulnak a bérek az idén a versenyszférában, mivel januárban a cégek többsége még nem dönt erről: előbb megvárja az előző év mérlegét, aztán annak ismeretében, a második negyedévben, de akár az év elejéig visszamenőlegesen emel. A januári számokból tehát nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de némi támpontot adhatnak. A Fizetések.hu adatai szerint a versenyszférában az idén januári bruttó átlagbér (220 300 forint) 4,5 százalékkal magasabb a tavaly januárinál (210 900) és 0,7 százalékkal a tavalyi éves átlagnál (218 800).

A cégek idei szándékairól a HayGroup tanácsadócég készített felmérést. Eszerint a cégek nagy része csökkentette ugyan a béremelésre vonatkozó elképzeléseit az ősszel bejelentett szja-változások nyomán (az átlag így 4,2 százalékról 3,7 százalékra változott), de a megkérdezettek fele a korábbi évekhez képest jóval differenciáltabban emel: a vezetők kisebb béremelést kapnak, a kevesebbet kereső dolgozókat viszont igyekeznek kompenzálni.