Amikor bejelentették, hogy megveszik a Palace Cinemas négy nagy fővárosi multiplex moziját, azt is említette, hogy fejlesztéseket is végrehajtanak majd. Részletezné, hogy mire gondolt?
- Azt ígértem akkor, hogy két év alatt fejleszteni fogjuk a megvásárolt Palace-multiplexeket, de ezzel párhuzamosan a Cinema meglévő mozijairól sem feledkezünk meg. Ennek szellemében újítottuk fel tavaly a győri, idén pedig a debreceni és szegedi egységeket. Hiszek abban ugyanis, hogy az elért jó eredményeinket csak így tudjuk megtartani, illetve a további növekedést biztosítani. Ráadásul a digitális forradalom kellős közepén vagyunk, tehát nem maradhatunk le a fejlesztésben, különben elfordulnának tőlünk a nézők. Ez év végére a mozijaink, vetítőtermeink fele lesz alkalmas digitális, 3D-s filmek lejátszására. És ha belegondol abba, hogy egy vetítőterem felszerelése digitális projektorral és a hozzáillő hangtechnikával 100 ezer euróba, vagyis 27 millió forintba kerül, akkor a léptéket is érzékeli.
Megnéztem a forgalmi adataikat, 2010-ben 30,5 millió jegyet adtak el hat országban a Cinema City mozijaiban, ami 11,1 százalékos növekedés volt 2009-hez képest. Ez a válság által 2009-ben visszavetett forgalomnak, tehát az alacsony bázisadatnak vagy valami másnak köszönhető?
- Egészen másnak, a forgalmunk ugyanis 2009-ben sem csökkent, így azt mondhatjuk, hogy a moziipar rugalmatlanul viselkedett a válsággal szemben. Ez persze így túl egyszerű lenne, hiszen ezért az eredményért keményen meg kellett dolgozni. A saját hálózatunkban elért növekedést három okra tudom visszavezetni. Egyrészt a mozijaink egyre inkább bevett, elfogadott helyekké váltak az emberek, a nézők körében. Másodsorban itt volt a már említett digitális forradalom, ami új élményeket ad a közönségnek. Harmadrészt pedig annak is köszönhető a növekedés, hogy új komplexumokat, mozikat adtunk, illetve adunk át folyamatosan a válság ellenére is.
Növekedésről, új mozik nyitásáról beszél, de mit gondol a multiplexek jövőjéről? Az internet, a letöltések lényegében kivégezték a CD-piacot, és hasonló irányba tart a DVD is. Kikészíti a folyamat a mozikat is?
- Nem gondolom, hogy ez lenne a forgatókönyv. A multiplex mozik változatlanul egyedülálló élményt képesek nyújtani a nézőknek, ezért nekünk nem konkurencia az otthoni filmnézés, bármilyen házimozirendszerről legyen is szó. Moziba menni továbbra is egy program, mert azt a minőséget - gondolok itt a vetítővászon méretére, a kép és a hang minőségére - máshol nem kaphatják meg a nézők. Amúgy is az emberi természet egyik jellemzője, hogy többségünk szeret kimozdulni, elmenni szórakozni és nem otthon gubbasztani. Számunkra a konkurenciát ezért a színházak, szórakozóhelyek, sportesemények jelentik, nem az otthoni mozizás.
Pár napja támadás érte a céget: Kálomista Gábor azzal vádolta meg a Cinema Cityt, hogy a magyar piacon vitt hegemón szerepük veszélyezteti a magyar filmek bemutatását itthon. Állítása szerint ezt a magyar multiplex-piacon megszerzett 90 százalékos részesedésük okozza, ezért állami beavatkozást sürgetett.
- Őszintén bevallom, nem értem ezt a felvetést, de először is helyesbítenék, nem éri el a 90 százalékot a súlyunk. A Cinema City nem filmforgalmazó, hanem mozikat üzemeltető cég. Kálomista Gábor viszont filmforgalmazással foglalkozik, és tavaly mindhárom általa forgalmazott magyar filmet vetítették a mozijaink. Viszont meg kell érteni, hogy a nézők döntik el, egy-egy film meddig marad műsoron. Ha tódulnak a filmre az emberek, akkor sokáig fogjuk vetíteni, ha nincs vagy elfogyott az érdeklődés, akkor természetesen levesszük a műsorról, üres háznak minek játsszuk le. Magyarországon, de a többi hat országban is, ahol a Cinema City jelen van, alapvető érdekünk, hogy a hazai filmeket kiemelten kezeljük, ez az üzleti sikerünk egyik záloga. Emiatt tehát felesleges aggódni.