Zsebbe kért fizetéssel készülnek a legrosszabbra a devizahitelesek

A hetek óta rekordközelben lévő svájcifrank-árfolyam miatt még tovább nőtt a bajba jutott adósok száma. A hiteleseket védő szervezetek szerint sokan a csodában bíztak, és félreértették a kormány devizahitelesek védelmében tett intézkedéseit, most pedig már egyre többen tudatosan készülnek a hitel bedőlésére, illetve a feketegazdaságba menekülnek.

"Még bírjuk, de egyre nehezebben. Egy-egy hónap árfolyam-emelkedését még tudtuk kezelni, de ha tartósan ilyen magas lesz a kurzus, akkor problémáink lehetnek" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, fiatal, egy gyermeket nevelő anyuka, aki hozzátette: a baráti körben és a kollégái között egyre többször esik szó a magas árfolyamról és a törlesztési nehézségekről.

Azt is elmondta: a lakás a legfontosabb vagyontárgya, mindent megtesz azért, hogy törleszteni tudja a hitelt, de egyre nehezebb. "Volna helye máshol ennek a pénznek, akár a gyerekekre. A férjem kevesebbet autózik, amióta 200-220 forint felett szaladgál a frank, nem mellesleg a fokozatosan emelkedő benzinár is megterheli a pénztárcánkat."

Késik az eszközkezelő

Nincsenek egyedül ezzel a problémával, miután hetek óta a tavaly szeptemberben beállított 226 forint feletti csúcs közelében mozog a svájci frank árfolyama, és nemzetközi előrejelzések szerint elképzelhető, hogy a frank tovább erősödik az euróval és a forinttal szemben is. Svájci lapok a frank erősödése miatt hétfőn már arról írtak, hogy meg kellene fontolni a frank árfolyamának euróhoz való rögzítését vagy az európai közös valuta átvételét. (Hétfő este óta egyébként erősödött a forint, így a frank árfolyama 218 forint alá került.)

A frank drágulása komoly megterhelés jelent a magyar háztartásoknak, mert döntő részük frankalapú hitelt vett fel az elmúlt években. A hitelesek érdekeit védő szervezetek beszámolói szerint egyre többen fordulnak hozzájuk segítségért, és vannak olyan adósok, akik már tudatosan készülnek a hitel bedőlése utáni időszakra. A magyar kormány tavaly megszüntette a devizahitelezést, és lépéseket tett az adósok megsegítése érdekében, de a kormány által ígért eszközkezelő szervezet felállítása egyelőre várat magára. Az [origo] megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy milyen lépéseket tervez a devizahitelesek védelmében, de a tárca egyelőre nem adott választ a kérdéseinkre.

Egyre több a panaszos

"Az elmúlt két hónapban jelentősen nőtt a panaszosok száma, a múlt év első és második felében közel duplájára emelkedett a számuk. Ez a svájci frank árfolyamának növekedése, a megnövekedő további költségek és a nehéz élethelyzetek miatt nem is meglepő" - mondta az [origo]-nak Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének vezetője, aki elmondta azt is, hogy a kormányzati ígéretek miatt sokan a csodában bíztak, és gondot okozott az is, hogy számos ügyfél félreértette a kormányzati ígéreteket.

"A devizahitelek törlesztőrészletének középárfolyamhoz kötéséről sok ügyfél azt képzelte, hogy a hitelfelvételkor alkalmazott és a most érvényes árfolyam közötti középárfolyamot állapítja meg a bank, holott csak arról van szó, hogy nincs már eladási és vételi árfolyam, ez pedig csak néhány forintos különbséget jelent. Az eszközkezelőtől is sok bajba került ügyfél megváltást várt, a szervezet felállítása azonban csúszik, és az irdatlan költségek miatt nem is feltétlenül jelentene megoldást" - tette hozzá Lénárd Mariann.

Egyre több bajba jutott adós kéri készpénzben a fizetését

Hasonló tapasztalatai vannak Barabás Gyulának, a Széchenyi Hitelszövetség első emberének. "Hónapok óta folyamatosan jönnek az ügyfelek, akik a magas árfolyamra panaszkodnak. Az is érzékelhető, hogy nagyon sok ügyfélnél tulajdonképpen már mindegy, milyen magasan van az árfolyam, a 210, illetve 220 forintos franknál sem tudja kifizetni a törlesztést" - mondta Barabás.

"Húszmilliót vettem fel, most huszonhét a tartozásom, pedig évek óta törlesztek, ez egy vicc" - mondta egy névtelenséget kérő devizahiteles. "Mondhatják, hogy én vagyok a hibás, mert felvettem a hitelt, de nem érzem magam annak. A hitelfelvételkor arról nem volt szó, hogy akár ötven százalékkal is emelkedhet a törlesztőrészlet. A legnagyobb baj, hogy nincs biztosíték a további törlesztőrészlet emelkedése ellen" - magyarázta a nő, hozzátéve, hogy a kormány lépései rajta nem sokat segítettek. "Ki tudja, mi lesz a kilakoltatási moratórium lejárta után, tömegesen megyünk az utcára. Nem az emberek csinálták a válságot és lökték a magasba az árfolyamot, ugyanakkor most attól kell félniük, hogy elveszik tőlük a legféltettebb kincsüket, a lakásukat" - fogalmazott a helyzetét egyre kilátástalanabbnak ítélő adós.

Adósságspirálba kerültek az ügyfelek

Barabás tapasztalatai szerint egyre több az olyan elkeseredett ügyfél, aki azt mondja: inkább felgyújtja a lakását, mintsem odaadja a banknak vagy a végrehajtónak. "A feketegazdaságot erősítő probléma is megjelent a törlesztőrészletek emelkedése miatt. Arról van szó, hogy sok hiteles arra kéri a munkáltatóját, hogy jelentse ki, vagy alacsonyabb hivatalos fizetésre jelentse be, a leggyakoribb azonban az a kérés, hogy adja oda neki készpénzben a fizetést, mert nem szeretné, hogy a bank vagy a végrehajtó az adósságot a bankszámlájáról próbálja meg levonni. Egyre többen vannak, akik tudatosan erre készülnek, mondván, úgyis úszik a lakás, de legalább azt a pénzt megkapom, amiért megdolgoztam" - mondta Barabás.

A Széchenyi Hitelszövetség vezetője szerint nagyon sok ügyfélről nem is lehet tudni, hogy nehéz helyzetbe került, mert gyakorlatilag éhezik ugyan, de igyekszik kifizetni a törlesztést, mivel szégyelli, hogy ilyen helyzetbe került. Ilyen esetből több ezer is lehet a szövetség vezetője szerint.

Mi lehet a kiút?

Lénárd Mariann szerint a bankok kamatcsökkentéssel tudnának segíteni a hiteleseken. "Ez azért jelentene megoldást, mert alacsonyabb kamatok mellett a jelenlegi árfolyamon is tudnának törleszteni az ügyfelek, és nem kellene bedönteni a hitelt. A banknak is az az érdeke, hogy az ügyfél fizessen" - fogalmazott Lénárd Mariann, és hozzátette: ez a megoldás a bankok számára azért is kedvező lenne, mert nem kellene akkora céltartalékot képezniük a bedőlő hitelekre. "Amíg erről nem születik átfogó megállapodás a PSZÁF, a Bankszövetség és esetleg a kormány között, addig továbbra is arról lesz szó, hogy mennyivel nőtt a késedelembe eső és bedőlő hitelek száma" - tette hozzá.

Barabás szerint az ügyfélpanaszok alapján elmondható, hogy a legtöbben felélték a tartalékaikat, és képtelenek fizetni a törlesztést. Bár vannak, akik igénybe vették a bankok adósvédelmi programjait, ám ezek csak fél-egy évre adtak haladékot a nehéz helyzetbe jutott ügyfeleknek, akik a halasztás után nagyobb törlesztéssel kénytelenek szembesülni. "Más, állami megoldás hiányában sokan személyi kölcsönből próbálták fizetni a jelzáloghitelüket, vagy egyszerűen a mindennapi megélhetésükre vettek fel személyi kölcsönt, de mivel ezek a hitelek jóval nagyobb kamattal ketyegnek, az ügyfelek adósságspirálba kerültek, amiből szinte lehetetlen kijönni" - mondta Barabás Gyula.

Lénárd Mariann elmondta: több ügyfél jelezte, szeretne fizetni a banknak, de a megnövekedett részletet nem képes finanszírozni. Éppen ezért sokan azt a megoldást választják, hogy a szervezet ügyvédeinél helyeznek letétbe havonta rendszeresen egy összeget, majd az ügyvéd jelzi a bank számára, hogy az adós havi rendszerességgel, kevesebbet ugyan, de fizet. Erre hivatkozva próbálják az ügyvédek visszaállítani az adott ügyfél szerződését, ez a metódus nem minden esetben ugyan, de sokszor megoldást jelent.

Az adósvédelmi programok kifutásából adódó problémára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is felhívta a figyelmet a novemberben publikált hitelezési felmérésében. E szerint az átütemezett hiteleknél egyre több kerül 90 napon túli fizetési késedelembe, ami szorosan összefügg a csökkentett törlesztési teherrel járó türelmi időszak ("grace period") lejárásával, ami után újra az eredeti törlesztőterhet kell fizetni. A jegybanki elemzés szerint a múlt év utolsó negyedében az átütemezett jelzáloghitelek 18-20 százalékánál járt le a türelmi időszak, 2011 májusáig pedig az érintett hitelek felénél fog, ami jelentős tehernövekedést okoz az adott háztartásoknak.

A fogyasztásból hiányzik a pénz

A hitelszövetség vezetője szerint törvényi szabályozással létre kellett volna hozni egy adósvédelmi programot, és ennek finanszírozására lehetett volna költeni a bankadót. "Az áthidaló hitelt biztosító törvény feltételrendszerének jelentős átalakításával bővíteni kellene egy szerteágazó adósvédelmi programot, amelybe mind a három érintett oldalt be kell vonni. Az állam garanciát vállalna a hitelek e programban még meg nem fizetett részére, a bankoknak csökkenteniük kellene a kamatokat, és a programba bekerülők évente maximált, de lépcsőzetesen emelkedő törlesztéseit kizárólag tőketartozásra lehetne fordítani" - mondta. Szerite ez az államnak azért érné meg, mert a felszabaduló összeget a háztartások fogyasztásra költenék, ezzel pörgetve a gazdaságot és növelve az áfabevételeket.

A fogyasztás hitelgondok miatti visszaesésének negatív hatásaira már több elemző felhívta a figyelment. Tavaly ősszel, a svájci frank tavalyi jelentős erősödése után Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere az [origo]-nak azt nyilatkozta: a 225 forint körüli árfolyamon törlesztett svájci frankkal "kilapátoljuk" a pénzt az országból, a kifizetett felár egyértelműen az itthoni fogyasztásból, megtakarításból hiányzik, ez pedig visszafogja a gazdaságot, a beruházásokat (erről itt olvashat részletesen).