Kémháborúra készülnek Párizsban a Renault-botrány után

A francia ipari miniszter már pár órával a Renault kémbotrányának kirobbanása után gazdasági háborúról beszélt, és több vezető párizsi politikus is úgy látja, hogy Franciaországnak meg kell védenie magát a szellemi tulajdonjogok bitorlóival szemben. Párizsban még az idén törvényt fogadhatnak el az ipari titkok védelméről, miközben egyes WikiLeaks-dokumentumok szerint épp Franciaország az ipari kémkedés nagymestere.

"Az ipari kémkedés egy valóságos háború, a francia kormánynak pedig meg kell tudnia védeni magát" - mondta Bernard Carayon, a francia kormánypárt, az UMP képviselője pénteken. A gazdasági információk védelméről szóló törvénytervezet kidolgozásában már hónapok óta részt vevő képviselő az után nyilatkozott, hogy az AFP francia hírügynökség szerdán közölte: a Renault-nál három felsővezetőt felfüggesztettek, miután egy belső vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az elektromos autók fejlesztésével kapcsolatos ipari titkokat loptak ki a cégtől.

A francia ipari miniszter, Eric Besson a francia RTL-nek már szerdán, azaz a kémkedési botrány kirobbanásakor azt mondta, hogy "komoly" ügyről van szó, és a "gazdasági háborúskodás" kifejezés is alkalmas a helyzet leírására (erről itt olvashat részletesen). A kémkedési ügyről egyelőre nem sok részletet lehet tudni, a Renault nem közölte sem azt, hogy pontosan milyen titkokat loptak ki, sem pedig azt, hogy kik a gyanúsítottak. A Le Figaro úgy értesült, hogy a kiadott belső információk, a 2012 után piacra kerülő elektromos autók motorját és akkumulátorait érintették, a három felfüggesztett vezető pedig még le nem védett ipari fejlesztéseket adott el olyan közvetítőknek, akik végül kínai partnereknek értékesítették a megszerzett információkat.

Sokat áldozott a Renault az elektromos autókra

Az ügy komolyságát mutatja, hogy a Reuters belső információi szerint a francia titkosszolgálatok is aktivizálták magukat, mégpedig a francia köztársasági elnöki hivatal, az Élysée felkérésére. A titkosszolgálat később cáfolta, hogy jogi értelemben részt venne a vizsgálatban, de mivel a francia állam 15 százalékos tulajdonosa a Renault-nak, így az állami részvétel valamilyen formája mindenképp valószínűsíthető.

A pénteken a kémkedési ügyet jogi útra terelő Renault eddig 4 milliárd eurót fektetett az elektromos autó projektjébe (ebből 1,5 milliárd eurót az akkumulátor fejlesztésébe), és partnercégével, a japán Nissannal együtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy vezető lesz az elektoromos autók piacán.

A franciák aggodalmait indokolhatja, hogy talán az összes autógyártó közül a Renault áll legközelebb az elektromos autók szériagyártásához, amit az is bizonyít, hogy egyszerre négy ilyen tanulmányautót állítottak ki már 2009 őszén, a Frankfurti Autószalonon. Ezek közül kettő, a Fluence és a Kangoo egy, már meglévő szériaautón alapult, a szárnyasajtós Zoe és a robogó méretű, kétszemélyes Twizy viszont teljesen új koncepció szerint készült. A Renault fejlesztéseiről itt olvashat részletesen.

"Holnap a harcászati célú műholdak?"

A megrendelők kilétét is homály fedi, a Le Figaro által megszellőztetett kínai szálra utalhat azonban, hogy Carayon azt mondta, a kémkedésen alapuló gazdasági háború csak intenzívebbé vált Kína globális szereplővé válásával. "Ez egy arc nélküli háború" - mondta a képviselő, aki szerint nem meglepő, hogy az autóiparban robbant ki a kémkedési botrány. "Azok a szektorok a leginkább érintettek, amelyek hosszú fejlesztéseket igényelnek. Tíz év kell például egy autó kifejlesztéséhez, 12 évre van szükség egy gyógyszerhez, egy harci repülőnek pedig 25 év kell" - tette hozzá. Carayon szerint Franciaország nem rendelkezik azokal az eszközökkel, amelyekkel meg tudná védeni magát, az érzékeny információknak hatékonyabb védelemre lenne szüksége. "Ma a gyógyszerek és az autók, holnap a harcászati célú műholdak?" - tette fel a kérdést a képviselő.

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan látja Pierre Lellouche, a külkereskedelemért felelős államtitkár, aki szerint fel kell gyorsítani a törvénykezési munkát, hogy minél gyorsabban védelmet tudjon nyújtani a francia állam a stratégiai fejlesztéseknek. Az államtitkár az AFP-nek azt mondta, hogy "vannak már visszajelzések a törvénytervezettel kapcsolatban", a gyorsabb munkával pedig el kell érni, hogy a francia cégek hatékonyan meg tudják védeni az értékes információkat, és szankciókra is szükség van.

Elsőként a francia ipari miniszter, Eric Besson használta a "gazdasági háború" kifejezést

"Az a cél, hogy a cégek olyan jogi keretet kapjanak, amely mind polgári, mind büntetőjogi lépések megtételét lehetővé teszi, ha egyesek visszaélnek az infomációk bizalmas jellegével" - mondta Lellouche, aki szerint Franciaországnak lépnie kell, a francia gazdaságnak ugyanis nem a munkaerőköltség, hanem az innováció és a technológia területén van versenyelőnye. A miniszteréhez hasonlóan szintén gazdasági hadviselésről beszélő államtitkár szerint az adatlopás, a hamisítás, a márkajelzésekkel való visszaélés és az ipari tulajdonjogok megsértése "halálos veszedelmet" jelentenek a francia gazdaság számára.

Franciaországban tavaly, december óta működik egy olyan kormányzati munkacsoport, amely az ipari titkokkal kapcsolatos törvényen dolgozik. A munkacsoportban több miniszter is részt vesz, de jelen vannak a céges szervezetek és a titkosszolgálatok képviselői is. A törvény elfogadása 2011-ben várható.

Franciaország mint a Gonosz birodalma

A párizsi kormánynak a Renault botrányával kapcsolatos reakcióit különös megvilágításba helyezi, hogy január elején egy norvég lap, az Aftenposten olyan WikiLeaks-dokumentumokat közölt, amelyek szerint Európában az ipari kémkedés területén Franciaország a legaktívabb állam. A berlini amerikai nagykövetség által küldött titkos tájékozatató szerint a francia "kémek" több kárt okoztak például Németországban, mint Oroszország és Kína.

"Franciaország a Gonosz birodalma a technológialopás területén, és Németország tudja ezt" - az AFP tudósítása szerint így fogalmazott már 2009 októberében Berry Smutny, a műholdakat gyártó, német OHB Technology vezetője. Az OHB Technology akkor vált ismertté, amikor 2010 elején a részben francia EADS egyik leányvállalatával szemben elnyerte a Galileo program egyik szerződését, így műholdakat gyárthatott az európai GPS-rendszerhez.