Óvatosan kell bánni a nyugdíjlépésekkel az IMF-tárgyaló szerint

Cristoph B. Rosenberg, az IMF-misszió vezetője szerint a jövőben az államháztartás fenntarthatóságára lehet rossz hatással a magán-nyugdípénztári befizetések átirányítása az állami rendszerbe, vagyis az, hogy a kormány a mostani bevételért cserébe vállalja a későbbi nyugdíjfizetést. A szakember úgy véli, a válságadók kivezetéséthez nagyon gyors növekedés kellene, a gyors bővülés feltételezése pedig túlzott optimizmust jelent.

"A nyugdíjrendszer átalakítása nagyon nagy reform, ezzel óvatosan kell bánni" - mondta a HVG-nek adott interjújában Christoph B. Rosenberg, a magyarországi IMF-misszió vezetője. A szakember szerint a legfontosabb, hogy az emberek megértsék, mi történik pontosan a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikkal.

Ők a nyugdíjas évekre takarékoskodtak, ha ezt a pénzt most átengedik a kormánynak, az napi igényei szerint is felhasználhatja, például útépítésre. Az államnak ennek fejében vállalnia kell, hogy később a pénztártagoknak nyugdíjat fog fizetni. A magánpénztári befizetések átirányítása bevételhez juttatja a büdzsét, ám később ez a költségvetésnek nagyobb kötelezettséget jelent. Ez a jövőbeni kiadásra cserélt bevétel idővel kikezdheti az államháztartás pénzügyi fenntarthatóságát - mondta Rosenberg.

Az adólépésekről az IMF képviselője azt mondta: korántsem egyértelmű, hogy csökkenne az adóterhelés. Némelyik adó csökken, némelyik nő. Az pedig önmagában is bizonytalanságot jelent, hogy mit jelent az egyes adók ideiglenes jellege. Nyilvánvaló, hogy a többgyermekes családoknak kedvez az új adórendszer, ám az adóemelés az egyes szektorokban visszafoghatja a cégek beruházásait, a foglalkoztatást, és az sem kétséges, hogy az extra költségeket a vállalatok megpróbálják áthárítani a lakosságra. Vagyis az adóemelésnek közgazdasági ára van, és nem csupán a vállalkozásokra, hanem a lakosságra nézve is.

A kormány azt tervezi, hogy a válságadókra 2012 után nem lesz szükség, mert addigra felpörög a gazdaság, ám Rosenberg szerint ehhez nagyon gyors növekedésre lenne szükség és az IMF prognózisai nem számolnak jelentős bővüléssel. Középtávon 3 százalékos GDP-növekedés várható - mondta Rosenberg. A kormány ennél sokkal nagyobb számokkal kalkulál, legalább is a nyilatkozatokban, igaz, mi nem láttunk középtávú előrejelzést. A gyors növekedés feltételezése túlzott optimizmust jelent, mert a tempó sok tényezőtől, nemcsak a belső kereslettől, hanem például a kereskedelmi partnerek teljesítményétől is függ.