Uniós pénzügyi reformot fogadtak el az EU-vezetők

Elvi egyetértés született Brüsszelben arról az intézkedéscsomagról, amely megregulázná a túlköltekezésre hajlamos államokat.  Az állandó segélyalapról még nincs megegyezés.

Megállapodtak az uniós országok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon a tagországok pénzügyi fegyelmének javítására hivatott javaslatcsomagról - jelentette a csúcstalálkozóról az AFP hírügynökség egy diplomáciai forrást idézve, amely az euró 1999-es bevezetése óta az EU legnagyobb horderejű változásának nevezte a döntést.

A Herman Van Rompuy, az Európai Tanács Elnöke által kidolgozott tervezet mindenekelőtt arra szolgálna, hogy szankciókkal lehessen kikényszeríteni az országok felelős gazdálkodását. Az EU ezzel igyekszik elejét venni annak, hogy a későbbiekben a görög adósságválsághoz hasonló esetek veszélyeztessék az eurózóna stabilitását.

Eddig büntetőintézkedések csak túlzott államháztartási deficit esetén jöhettek szóba, és a gyakorlatban ilyet még egyszer sem szabtak ki. A szankciók a megreformált rendszerben immár a túlságosan magas adósságot felhalmozókra is kiterjednek. A megszabott határok túllépése esetén letéti, illetve befizetési kötelezettséget is előírnak majd az új szabályok az euróövezeti országok számára.

Az Európai Bizottság azt szerette volna elérni, ha a hiánytúllépéssel kapcsolatos szabályok megszegése automatikus szankciókkal járna, de a találkozó résztvevői ezt végül elvetették - írta tudósításában a Reuters.

Az AFP szerint az állam- és kormányfők találkozóján egyértelmű igény mutatkozott egy állandó pénzügyi segélyalap létrehozására, bár ezt Németország előzetesen a lisszaboni szerződés - az unió alapszerződése - módosítását szabta feltételül ennek támogatásához, és e gondolatnak eddig több ország is ellenállt. Az MTI szerint a mostani megállapodás alapján Van Rompuy változatokat dolgoz ki egy korlátozott jellegű alapszerződés-módosításra.

A bevezetni tervezett reformintézkedések összesen öt területen jelentenek változást: az unióban szélesebb körű lesz a pénzügyi ellenőrzés, nagyobb a pénzügyi fegyelem, szorosabbá válik a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása, hatékonyabb válságkezelési mechanizmus áll rendelkezésre, továbbá erősebbé válnak az uniós intézmények.