Az államadósságot dobná meg a Mol-részvények megvásárlása

A fejlesztési minisztérium csütörtökön cáfolta, hogy Fellegi Tamás miniszter az orosz kézben levő Mol-részvények megvásárlásáról nyilatkozott volna, de a tárca azt is egyértelművé tette, hogy a kormány nem tett le a részvények megszerzéséről. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint a szükséges pénz előteremtése lehet az egyik kritikus pont, a költségvetési hiány feltehetően nincs veszélyben, de az államadósság emelkedne, ha a piacról finanszíroznák az ügyletet.

Csütörtökön több mint 3 százalékot ugrott a Mol részvényárfolyama a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) azután, hogy a Bloomberg hírügynökségen olyan hír jelent meg, miszerint Magyarország év végéig meg szeretné vásárolni az orosz Szurgutnyeftyegaz (Szurgut) Molban lévő 21,2 százalékos részesedését. A hírügynökség délután fél háromkor Fellegi Tamás fejlesztési minisztert idézve jelentette be a magyar olajtársaság legnagyobb egy kézben levő pakettjének eladását, és azt is közölte, hogy a miniszter szerint a transzakció kifizetéséhez szükséges tőkét a kormány a piacról képes lesz finanszírozni. A miniszter úgy nyilatkozott, hogy a részesedés megszerzése hasznos lenne az állam számára.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a tőzsde zárása után közleményt adott ki, amelyben helyreigazításra kérte a Bloomberget. A minisztérium szerint a hírügynökség tévesen közölte Fellegi Tamás szavait, a miniszter ugyanis csak azt mondta, hogy a magyar és az orosz fél "komplexen kívánja kezelni az energetikai szektor kérdéseit, ennek kereteit lehetőség szerint - a miniszterelnöki csúcstalálkozó függvényében - az év végéig kívánják rögzíteni". (Vladimir Putyin orosz kormányfő csütörtökön hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt Moszkvába - erről itt olvashat részletesen.)

A közlemény szerint az energetikai csomag egyik eleme a Szurgut Mol-pakettje is, amellyel kapcsolatban a miniszter kifejtette: "a kormány a jelenlegi bizonytalan helyzet egyik lehetséges megoldásának tartaná azt, ha az állam tulajdonosként a Szurgutnyeftegaz jelenleg birtokolt pakettjét megvenné, de a magyar állam továbbra sem tárgyal az orosz vállalattal".

Nem értik az elemzők, mi az értelme

Az NFM közleménye szerint ugyan hivatalosan egyelőre nincs szó a pakett megvásárlásáról, de a helyreigazítási kérelemből az is kiderül, hogy a kormány nem tett le a részvények megszerzéséről - bár annak módjáról és esetleges időzítéséről nem lehet sokat tudni. Az is egy esetleges vásárlás mellett szól, hogy a Reuters hírügynökség tudósítása szerint a negyedik legnagyobb orosz olajcégként nyílvántartott Szurgut még csütörtökön sietett közölni, hogy el akarja adni a Molban lévő részesedését, sőt, hogy erről folyamatos tárgyalásban van, ha nem is a magyar kormánnyal, de a magyar olajtársasággal, azaz a Mollal.

Oroszok a Molban

Az osztrák OMV tavaly tavasszal adta el 21,2 százalékos Mol-részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaz társaságnak, a vételár 1,4 milliárd euró volt, annak ellenére, hogy az OMV egy héttel korábban még azt mondta, hogy nem akarja eladni a Mol-részvényeket. A Szurgutot a Mol pénzügyi befektetőnek tartja, ami azt is jelentette, hogy a Szurgut nem is tudott részt venni a magyar olajcég irányításában.

"Nem igazán érthető, hogy miért akarja megvásárolni az állam a Szurgutnál lévő Mol-csomagot, racionális érv legalábbis nem szól a tranzakció mellett" - mondta az [origo]-nak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Kuti ezt azzal magyarázta, hogy a Molban minden tulajdonos maximum 10 százalékos szavazattal rendelkezik, a céget érintő szabályok Magyarországon születnek, a cég közel 50 százaléka pedig az úgynevezett "baráti kezekkel", azaz a menedzsmenttel együtt szavazó tulajdonosokkal együtt a Molnál van.

Hasonlóan látja egy másik részvényelemző is, aki csak neve elhallgatásával nyilatkozott az ügyről. "Megalománia hajthatja a kormányt" - mondta, majd hozzátette: azon túl, hogy semmilyen piaci indok nincs az ügyletre, "egy rakás pénzbe kerül". Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ehhez azt tette hozzá, hogy egy ilyen tranzakciónál tényleges érték is megjelenne állami oldalon a Mol-részvények formájában, vagyis az állami mérleg egésze is növekedne.

A Mol első külföldi nagytulajdonosa az OMV volt, majd a Szurgut következett

Kuti szerint a növekedési kilátásokat tekintve azonban nem biztos, hogy megér annyit az olajvállalat, amennyit a jelenlegi tőzsdei árfolyamok alapján fizetni kellene érte. Szerinte arra is fel kell készülni, hogy amennyiben megveszi a magyar állam a papírokat, akkor azt árfolyamesés követi majd. "Nem valószínű, hogy klasszikus spekulációs sztori lehet az ügylet eredménye. Az állami felvásárlás híre miatt a részvénypiacon felhajthatják a Mol árfolyamát, de az ügylet lezárása után nem biztos, hogy a megemelkedett árfolyamokon is lesz vevő az olajrészvényekre, ami árfolyameséshez vezethet" - mondta.

Az államadósság nőne, ha a piacról finanszíroznák

Az elemzők szerint a szükséges pénz előteremtése lehet az egyik sarkalatos pont, de erről is keveset lehet tudni: a fejlesztési tárca csütörtöki közleménye ugyanis azt is cáfolta, hogy Fellegi Tamás beszélt volna a finanszírozásról. "Nagyon rossz üzenet lenne a pénzpiacok felé, hogy miközben válságadókat vet ki a kormány, aközben piaci módon fizetne ki több száz milliárd forintot az orosz kézben lévő Mol-részvényekért. Ennek akkor sem lenne jó üzenete, ha papíron trükközni is lehetne az adás-vétellel" - mondta az [origo]-nak Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője.

A Szurgutnál levő Mol-részvények piaci áron nagyjából 460 milliárd forintot érnek, ami a bruttó hazai termék nagyjából másfél százaléka. A költségvetés rövid távú megterhelését nem tartja reális veszélynek az elemzők többsége, szerintük ugyanis a részvényvásárlás még piaci finanszírozás esetén is csak az államadósságot dobná meg, a deficitet valószínűleg nem - legalábbis a finanszírozás formájáról csak találgatni tudó elemzők várakozásai alapján.

A kormány "erősíteni akarja az állam szerepét"

A Mol-papírok megvásárlása már korábban is felmerült. Alig egy hónapja, szeptember közepén azt mondta a kormány, hogy ugyan fontos a Szurgut Mol részvényeinek megszerzése, de ez nem a közeljövőben fog megvalósulni. "Mindkét ország kormánya jelezte, a kérdést prioritásként kezeli. Az orosz fél felvetése szerint a téma megvitatása folytatódik a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság következő ülésén" - közölte akkor az NFM. A kormány azt mondta, hogy "a kormány kulcsfontosságú területnek tekinti az energia szektort - és a jogi lehetőségek határáig erősíteni akarja az állam szerepét".

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint több piaci módszer is a kormányzat rendelkezésére áll, hogy a Mol-papírok megvásárlásához forrást találjon, így például állampapír-kibocsátás (akár rövid, akár hosszú lejáratú), de eladhat átváltható kötvényeket is, amely mögött a maguk a megvett részvények is állhatnának. "A deficitet ez nem módosítja" - mondta a szakértő, aki szerint a forrásteremtés az államadósságot terhelné meg, nem a költségvetést. "Később, a következő években közvetve, kamatteherként jelenne meg a büdzsében a vásárlás" - tette hozzá.

"Csak úgy lehet, hogy följebb nyomják az államadósságot" - mondta Suppan, aki szerint állampapír-kibocsátás esetén valószínűleg eurókötvények jönnének számításba. "A jelenlegi költségvetési helyzetben az állampapír-kibocsátás nem feltétlenül szerencsés megoldás. Az egyik legolcsóbb megoldás az lenne, amit a Richternél alkalmazott az állam, vagyis átváltható kötvényeket bocsát ki befektetőknek és egy későbbi időpontban azokat Mol-részvényekre lehetne cserélni" - mondta Kuti.

Herczenik Ákos szerint a Szurgut részesedésének megszerzését a magyar kormány csomagban tárgyalja majd le. "Az orosz-magyar viszonylatban olyan megoldásra váró ügyek vannak, mint a Malév sorsának rendezése, a gázellátás biztosítása, vagy a tervezett gázvezetékek, a Déli-Áramlat, a Nabucco és az Agri" - emlékeztetett az elemző, aki szerint ezeket a kérdéseket és a Mol-pakett ügyét együtt kezelhetik majd.