Nyolc éve belengetett nyugdíjtervekkel állt elő a kormány

Egyéni számlás állami nyugdíj, illetve verseny a magánpénztárak és az állami nyugdíjrendszer között - az utóbbi napok bejelentései szerint ebbe az irányba vinné el a nyugdíjrendszert a kormány. A bejelentések meglepetést okoztak, pedig a Fidesz már bő nyolc éve kiáll a svéd modell mellett, igaz, az idei választási kampányban nem volt egyértelmű a párt álláspontja.

A kormány dolgozik azon, hogy a mostani rendszerrel ellentétben az államnak befizetett nyugdíjjárulékot is mindenkinek a saját, névre szóló számláján kezeljék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az RTL Klub Híradójának adott kedd esti interjújában. A kormányfő szerint "akik maradnak a mostani, nyugdíjtőzsdés rendszerben, amit ők oda bevittek, az az övék, azzal saját belátásuk szerint rendelkeznek, ha pedig visszalépnek az állami rendszerbe, akkor őket kompnezálni fogja az állam".

Az egyéni számlás rendszer felállításáról áttételesen Selmeczi Gabriella fideszes képviselő, nyugdíjvédelmi miniszteri megbízott is beszélt kedden, Selmeczi ugyanis egy újságírói kérdésre azt mondta, hogy "nem olyan rossz a svéd rendszer", a svéd modellnek is vannak jó elemei, a kormány pedig "tiszta vizet kíván önteni pohárba". A Svédországban érvényes nyugdíjmodellben virtuális egyéni számlákon tartják nyilván a befizetett nyugdíjjárulékokat, nyugdíjaskorba érve pedig mindenki a valós befizetéseinek megfelelő nyugdíjat kap.

Orbán Viktor a múlt szerdán jelentette be, hogy az államháztartási hiánycél tartása érdekében a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az állami rendszerbe kell átírányitani, a kormány pedig biztosítani fogja az állami rendszerbe való átlépés lehetőségét (Selmeczi szerint az erről szóló javaslatot két héten belül beterjeszti a kabinet). Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az átirányításról szóló törvényjavaslatot szombaton nyújtotta be a parlamentnek. A magán-nyugdíjpénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára, Juhász Istvánné az [origo]-nak azt mondta, hogy a lépés lassú és fájdalmas kimúlásra ítélte a kasszákat.

Már az előző Fidesz-kormány is ezt tervezte

Az egyéni számlás svéd modell már nyolc-kilenc éve szerepel a Fidesz tervei között, a párt 2002-es választási programjában is szerepelt az egyéni számlás nyugdíjrendszer, amit az akkori tervek szerint 2006-ig vezettek volna be. A Fidesz a mostani tevek közül 2001-ben azt is jelezte, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert versenyeztetné a magánpénztárakkal, s ezzel megpróbálja visszaterelni az embereket a tb-rendszerbe.

A Fidesz-kormány 2001-2002-ben a választási vereség miatt csak addig jutott, hogy minden munkavállalót levélben értesítettek arról, hogy mennyit fizettek be utána az állami kasszába - vagyis arról nincsenek tapasztalatok, hogy pontosan miként számolták volna ki a nyugdíjjárulékokat, illetve a járadékokat, így az egyik legérzékenyebb kérdésnek az eddig befizetett járulékok elszámolása ígérkezik. A KDNP 2007-ben benyújtott nyugdíjtörvény-tervezete is az egyéni számlás rendszer bevezetéséről szólt (erről részletesen itt olvashat), a törvényjavaslat pedig egyértelműen az úgynevezett NDC-rendszer mellett tette le a garast (erről lásd keretes írásunkat).

Mi az a svéd modell?

Egyéni számlás rendszerből is többféle van, egyik legelterjedtebb típus az úgynevezett NDC-rendszer, amit többek között Svédországban, Lengyelországban, Olaszországban és Lettországban is használnak. A tőkefedezeti rendszerhez hasonlít, de a befizetett járulékot csak papíron fektetik be, valójában - mivel felosztó-kirovó rendszerről van szó - az aktuális ellátásokra költik el. Az ellátásokat (a kifizetett nyugdíjt) a jóváírt és egy index alapján felkamatoztatott tőke alapján számolják ki.

Az egyéni számlás svéd modellben a nyugdíjasok nem a saját megtakarításaik hozammal növelt értéke alapján kapnak nyugdíjt (mint a magánpénztéri rendszerben), hanem az akkor éppen aktív korúak befizetéseiből állják a nyugdíjakat - ebben a svéd rendszer hasonlít a mostani felosztó-kirovó rendszerre, különbség azonban, hogy a mostani gyakorlattal szemben ebben az esetben nem egészítik ki adóbevételekből a nyugdíjkasszát. Mivel mindenki ismeri a saját befizetéseit, illetve ezáltal a várható nyugdíjának összegét, így dönthet arról is, mikor kíván nyugdíjba vonulni. Az egyéni számlák a mostaninál komolyabb szórást hozhatnak a nyugdíjakban: akik keveset dolgoztak vagy akik után kevés járulékot fizettek, kisebb nyugdíjat kapnak majd, mint amire a mostani rendszerben jogosultak.

Az NDC-ben is megmarad a felosztó-kirovó struktúra, azaz az egyik fő gondot továbbra is a finanszírozás jelentheti, hisz ezután is csak annyit lehet majd kiosztani, amennyi befolyik a kincstárba, így ha egy adott évben a felhamozott összegekből magasabb nyugdíjak adódnának, mint amennyi rendelkezésre áll, akkor azt valamilyen más forrásból kell majd pótolni.

A nyolc évvel ezelőtti tervek felmelegítésére utalt tavaly novemberben Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki azóta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lett, amikor a magánnyugdíj-pénztárakról szóló parlamenti vitában azt javasolta az akkori kormánypártoknak, hogy "keressék elő azt a javaslatcsomagot, amelyet a Fidesz-kormány készített 2001-2002-ben, mert az a csomag az érdemi problémákra koncentrál, vagyis arra, amiről manapság nem beszélnek: az állami nyugdíjrendszer problémáira". Varga - aki korábban is óriási hibának nevezte az egyéni számlás nyugdíjrendszer kiépítésének leállítását - az ülés után az [origo]-nak el is ismerte, hogy a párt az egyéni számlás rendszer bevezetését tervezi.

Az idei kampányban is téma volt

A Fideszen belül ekkor azonban még nem született meg a végleges döntés, legalábbis erre utal, hogy Orbán Viktor január elején már arról beszélt, hogy nem szükséges más modellekre áttérni, a mostani szisztémával el lehet menni még körülbelül 30 évig. (Az egyéni számlás rendszerről és az azzal kapcsolatos korábbi fideszes véleményekről itt olvashat részletesen.)

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszteri megbízott szerint "nem olyan rossz a svéd rendszer"

Az egyéni számlás rendszer esetleges bevezetése az idei választási kampányban is fontos téma volt, az MSZP emelkedő nyugdíjkorhatárral és nyugdíjcsökkenéssel riogatta az időseket és a nyugdíjba készülőket, a Fidesz pedig ellopott nyugdíjpénztárakról, a nyugdíjak csökkenő reálértékéről és a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíjról jelentetett meg hirdetéseket. Az MSZP még januárban kezdte támadni a Fideszt, Varga Mihály ugyanis ekkor a Figyelőnek adott egy olyan interjút, amiben az egyéni számlás svéd modellre tett utalást. Varga azt mondta, hogy "a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk."

A szocialisták ekkor azt mondták, hogy a Fidesz terve miatt 20 százalékkal is csökkenhetnek a nyugdíjak, és 70 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár (a KDNP korábbi nyugdíjjavaslata arról szólt, hogy 70 év fölött lenne garantált nyugdíj). A nyugdíjcsökkenésre abból következtett az MSZP, hogy az akkori adatok szerint a nyugdíjkassza kiadásaiból 590 milliárd forintra nincs fedezet, ennyit fizet a költségvetés - azaz ha a rendszert átalakítanák, akkor az MSZP szerint ennyi pénz esne ki a rendszerből, ami azt jelenti, hogy ennyivel csökkennének a nyugdíjak.

A Fidesz választási programja nem tartalmazott konkrétumokat a rendszer átalakításával kapcsolatban, a nyugdíjrendszer átszabása pedig nem is került be az új kormány első intézkedései közé (két hónappal ezelőtt az [origo] kérdésére a kormányszóvivői iroda azt közölte, hogy "a jelenlegi állás szerint nincs terítéken a nyugdíjrendszer megváltoztatása, nincs semmilyen erre vonatkozó kezdeményezés"). Annyi történt mindösze, hogy az előző parlament által tavaly decemberben elfogadott jogszabályt, amely a nyugdíjpénztárak üzleti biztosítókká való alakításáról szólt, nem is vette napirendre az új országgyűlés (a tervezetet Sólyom László köztársasági elnök januárban elküldte az Alkotmánybíróságnak, a bírák pedig csak részben találták alkotmányellenesnek a jogszabályt, így az visszakerült a parlament asztalára).