Vártnak megfelelő a szeptemberi infláció

Szeptemberben 3,8 százalékos volt az éves infláció - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A várakozásoknak gyakorlatilag megfelelő inflációt az idényáras élelmiszerek ára mellett a háztartási energia felfelé húzta, de a cukor és a péksütemények olcsóbbak lettek. A nyugdíjasok kosarába tartozó termékek ára 4 százalékkal nőtt, a maginfláció azonban nem változott.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatsora szerint szeptemberben 3,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, augusztushoz képest pedig 0,1 százalékos volt a drágulás. Így az év első kilenc hónapjában az infláció mértéke 5,1 százalékos volt.

A friss adatok szerint éves összevtésben az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 36,3 százalékkal drágultak az úgynevezett idényáras élelmiszerek, szintén kiugró mértékben - 10,3 százalékkal - emelkedett a sajt ára. Ezzel szemben a cukor 8,1 százalékkal lett olcsóbb, a péksütemények körében pedig 5,7 százalékos árcsökkenés következett be.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal növekedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 15,9, a gyógyszerek, gyógyáruké 4,5 százalékkal drágultak, a szeszes italok pedig 5,8 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia összességében 5,5 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 13,6 százalékkal emelkedett, miközben a távfűtés díja több mint 10 százalékkal csökkent.

Maginflációs és a nyugdíjasok kosara

A nyugdíjasokra vontakozó infláció, amit a Központi statisztikai Hivatal az idősek által fogyasztott termékek árváltoizásából számol, meghaladja a 3,8 százalékos összesített adato, szeptemberben a nyugdíjas inflációs ugyanis 4 százalékos volt. (A KSH módszertana szerint a nyugdíjasok kosarában nem szerepelnek a speciális, tényleges fogyasztáshoz nem köthető tételek, így például a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatot adatok.)

Az úgynevezett alap- vagy maginfláció a fogyasztóiár-index szeptemberben 1,5 százalékos volt, ez megegyezik az augusztusi adattal. A maginfláció a különböző egyszeri hatások (időjárás, világpiaci ármozgás) nélkül számolt drágulást mutatja, ez alapján tehát nem változtak az árak. (A maginflációba nem számít bele egyebek mellett a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a támogatott gyógyszerek, a hatósági áras szolgáltatások árának változása.)

Várakozások

Az éves adat nagyjából megfelel az elemzői várakozásoknak: a Reuters 17 elemzői prognózist összesítő felmérése alapján a piac 3,89 százalékos inflációt várt szeptemberre. A legmagasabb tipp 4,2, a legalacsonyabb 3,7 százalék volt. A Magyar Nemzeti Bank negyedéves időszakokra tett előrejelzése szerint jövő évben nem kerül a célul kitűzött 3 százalékos szint alá az infláció, sőt 2011 utolsó negyedévében még kis mértékben fel is pöröghet a ráta 3,9 százalékra, majd onnan csökkenhet az inflációs cél alá. A jegybank legutóbbi, augusztusi inflációs jelentése szerint a kormány 29 pontos akcióterve 2010-ben és 2011-ben is mérsékli az inflációt. Az idei hatás szinte teljesen a közüzemi díjakra vonatkozó ármoratóriumból fakad, később azonban az inflációs rátára is nyomást helyezhet a most elmaradt áremelés.

Az infláció mértéke a központi bank kamatpolitikájára is hatással van, ugyanis a vártnál magasabb inflációs pálya siettetheti a monetáris tanács kamatemelési döntését. A Reuters által megkérdezett elemzők többsége 2011-re várja a kamatemelést, de ezen belül megoszlanak a vélemények, hogy melyik negyedévben következhet be.

Augusztusban kiesett az áfaemelés

Augusztusban a megelőző hónaphoz viszonyítva csökkent az árszínvonal, átlagosan 0,6 százalékkal lett olcsóbb az élet, elsősorban az idényáras termékek, a háztartási áram és a ruházati cikkek miatt, de minimálisan csökkent az üzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek ára is. Az éves összehasonlítású augusztusi adat pedig 3,7 százalékot mutatott, ami csökkenést jelentett a júliusi 4 százalékhoz képest.

Az éves összevetésű inflációs adat júliusban jelentősen mérséklődött, azonban ez technikai okra vezethető vissza. A Bajnai-kormány stabilizációs csomagjának elemeként ugyanis 2009 nyarán 20-ról 25 százalékra emelték az áfa-kulcsot, ami felpörgette az inflációt is. Az éves összevetés miatt ez a hatás idén júliusban kiesett, ezért esett több mint 1 százalékpontot a ráta.