Érzékeny egyensúly segíti Magyarország finanszírozását

Vágólapra másolva!
Sikeresek voltak az elmúlt hetek állampapíraukciói Magyarországon, nagy érdeklődés mellett szinte mindig minden papír elkelt. A magyar állam finanszírozását több tényező segíti: az állampapírok hozama emelkedett, de az újabb világgazdasági visszaeséstől való félelem is segíti az állampapírok értékesítését. A kialakult egyensúlyt a befektetők túlzott pesszimizmusa veszélyezteti.
Vágólapra másolva!

Jól sikerült a múlt szerdai állampapíraukció, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nagy piaci érdeklődés mellett adta el a befektetőknek a tervezett 50 milliárd forint értékű kötvényt. Az IMF és az EU tárgyaló-delegációjának júliusi hazautazása és a tárgyalások sikertelen befejezése óta mindössze egyetlen olyan állampapíreladás volt, ahol nem kelt el az összes papír (aukciót nagyjából heti rendszerességgel tart az ÁKK).

A belföldi és külföldi befektetők szívesen kölcsönöznek Magyarországnak. Ugyan a legutóbbi aukción a három meghírdetett állampapírból kettő (a 3 és az 5 éves) esetében is emelkedett a hozam, azaz a hitelezők egyre magasabb kamatot kérnek a magyar adósság pénzeléséért, de az értékesítés a hozamok emelkedése mellett is sikeresnek mondható, mert pár héttel ezelőtt még magas kamatok mellett sem kapott pénzt a piacon a magyar kormány: Kósa Lajos fideszes alelnök nyár eleji nyilatkozata a magyar államcsőd lehetőségéről kisebb piaci pánikot okozott, ami után egy bő hónapig négyszer is előfordult, hogy nem vitték el az összes meghirdetett kötvényt. Az eladásra kínált állampapírok értékesítése azért is jó jel, mert nyár eleje óta a piaci hangulat romlott, a magyar kormány IMF-tárgyalásokkal foglalkozó - külföldön több helyen értetlenkedve fogadott - nyilatkozatai a múlt hét elején a forint árfolyamán is nyomot hagytak.

Máshol is kapkodnak az állampapírok után

Az állampapírpiacon megfigyelhető nyugalom egyik oka paradox módon az, hogy a világgazdaságot egyre több elemző szerint újabb recesszió fenyegeti. A visszatérő recessziótól való félelem ugyanis az állampapíroknál is jobban sújtja a többi értékpapírt, azaz a gazdasági bajok növekedéséből az államkötvények még profitálhatnak is - ezek a papírok ugyanis viszonylag biztonságosnak tekinthetőek a nyereségesség ugrálása miatt kockázatos részvényekkel szemben. Jellemző, hogy a világ egyik vezető hitelminősítője, az S&P kedden rontott Írország adósbesorolásán, két nappal később mégis gond nélkül kelt el 600 millió eurónyi ír államkötvény, sőt még a hozamok is csökkentek.

"Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy az elmúlt egy-másfél hónapban főleg nagy amerikai befektetési alapok vették a magyar államkötvényeket" - mondta az [origo]-nak Matolcsi Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedője. "Ezek az alapok keresik a magas hozamot, mert valamit a saját befektetőiknek is fizetniük kell, és nem sok helyen találnak ilyet. A részvényekben nem hisznek, a kissé kockázatosabb állampapírt viszont boldogan bevállalják, még ha nem is óriási mennyiségben. Amíg nem gyengül nagyot a forint, jól jön nekik" - magyarázta Matolcsi.

A szerdai aukció számokban

Az ÁKK szerdai aukcióján a 20 milliárd forint értékben meghirdetett 3 éves kötvényre 28 850 milliárd forint ajánlatot tettek, az átlaghozam 6,88 százalék lett, 6 bázisponttal magasabb, mint az előző, két héttel korábbi aukción.

A 15 milliárd forintnyi meghirdetett 5 éves kötvényre több mint kétszeres, 31,490 milliárdos ajánlat érkezett, az átlaghozama 7,00 százalékon alakult, 13 bázisponttal az előző aukcióé felett.

A 10 éves kötvényből 15 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK, 28 400 milliárd forintért vettek volna. Az átlaghozam 7,05 százalék lett, 4 bázisponttal alacsonyabb a legutóbbinál.



Nyugdíjpénztári kereslet

A magyar állampapírok iránti erős keresletet magyarázhatja az is, hogy a hazai nyugdíjpénztáraknak szeptember 30-ig, azaz alig több mint egy hónapon belül 35 százalék alá kell csökkenteniük az úgynevezett növekedési portfóliójukban lévő, devizaalapú eszközök arányát (a növekedési portfóliók a viszonylag kockázatos nyugdíjportfóliók). Ennek az előírásnak úgy felelhetnek meg a pénztárak, hogy eladják ezeket a befektetéseiket, az eladásokból pedig pénzhez jutnak - amit jó eséllyel, többek között államkötvények vásárlására költenek.

"A piacon terjed egy olyan pletyka is, mely szerint a kormány hamarosan tovább akarja csökkenteni a 35 százalékos plafont. Ez egyelőre csak egy lehetséges szcenárió, de ugyancsak keresletnövelő hatása lehet" - mondta kérdésünkre Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Ha ez valóban bekövetkezik, azaz jogszabály kötelezi majd a nyugdíjalapokat a devizaeszközök eladására, akkor az további keresletet teremthet az állampapírok iránt, és így a magyar állam hiányát finanszírozó papírok eladása is könnyebb lehet.

Nagy mennyiség járt le

Az egyes aukciók sikerességét egyedi okok is befolyásolhatják, a szerdai aukció iránti érdeklődést például jó eséllyel az is javította, hogy éppen kedden járt le jelentősebb mennyiségű, mintegy 300 milliárd forintnyi állampapír, a megújításban gondolkodó befektetőknek tehát kapóra jött a lehetőség - a kedden a portfóliókból kikerülő államkötvényt egy nappal később már pótolni is lehetett.

Sörös Csaba arra is fehívta a figyelmet, hogy az erre az évre kitűzött nettó (a lejáró adósságok megújításán kívüli célokat szolgáló) 568 milliárd forintos állampapír-kibocsátási terv már június végén teljesült, azaz a magyar állam annyi forrást vont be az idei első félév alatt, amennyit 12 hónap alatt kellett volna megtennie. Ebből adódóan a magyar állampapírok értékesítését végző Államadósság Kezelő Központ kedvező pozícióban lesz a további kibocsátások során, kisebb lesz rajta az értékesítési nyomás, így az év hátralevő részében akár mérséklődhetnek is a hozamok.

2011-ben már törleszteni kell az IMF-hitelt

"Több tényező is segíti az ország finanszírozását, függetlenül az IMF-tárgyalások alakulásától. Attól idén már nem kell félni, hogy nagy mennyiségben kellene állampapírt kibocsátani, a 2010-es költségvetéssel pedig, úgy tűnik, nem lehet nagy baj, bár a hiány mértéke még kérdéses" - mondta Matolcsi Zsolt. A jövőbeli aukciók sikerességét elsősorban az befolyásolja, ha elromlik a globális gazdasági környezet: a befektetők jelenleg ugyan aggódnak a növekedés miatt, de nem menekülnek a kockázatos befektetésekből, azaz magas hozam mellett hajlandóak a kevésbé megbízható országokat is finanszírozni. Gondot ebből adódóan az okozhat, ha rossz hírek érkeznek az amerikai, vagy épp az európai növekedésről és kilábalásról, ezek ugyanis óvatosabbá tehetik a befektetőket.