Továbbra is kelletik magukat a hitelnek látszó termékek

Vágólapra másolva!
Miközben a bankok tevékenységét a törvények mellett etikai kódex is szabályozza, gyakorlatilag ellenőrzés nélkül működnek a magyar piacon más cégek, amelyek könnyen és gyorsan elérhető kölcsönpénzt ígérnek. A hitelnek látszó konstrukciót hirdető cégek azonban valójában fogyasztói csoportokat szerveznek, s a GVH és a PSZÁF egyelőre nem lép fel szigorúan ellenük. 
Vágólapra másolva!

"Pénzügyi gondja van?", "Akció! BAR listásoknak, nyugdíjasoknak is! Előtörlesztés lehetséges!", "Vegye könnyedén anyagi gondjait!" - néhány szlogen újsághirdetésekből, amelyek havi néhány ezer forintos törlesztés mellett kínálnak milliós összeget az ügyfeleknek. A reklámok sugallják, hogy rossz anyagi helyzetben lévők is felvehetnek hitelt.

Néhány hirdetés apró betűvel feltünteti ugyan, hogy valójában fogyasztói csoport szervezéséről van szó, de sok érdeklődő ügyfél számára ez a kifejezés nem sokat mond (a csoportokról lásd keretes írásunkat). A hirdetések félrevezetőek, mivel nem hitelt kínálnak a cégek, az ügyfél ténylegesen gyakran nem is jut pénzhez. A fogyasztói csoportok kockázataira a fogyasztók védelme érdekében már felhívta a figyelmet három állami szakhatóság, ám a hirdetések továbbra csábítják a kiszolgáltatott, pénzszűkében levő ügyfeleket.

Tiltólistán lévők is hirdetnek

Van olyan cég a hirdetők közt, melynek nagy valószínűséggel nem is szabadna szerepelnie az újságokban. Az Euromobilien Hungary Kft. ellen februárban indított eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt, majd április végén "még a versenyfelügyeleti eljárásban, annak lezárását megelőzően ideiglenes intézkedésével eltiltotta a meghatározott tartalmú hirdetéseik alkalmazásától" - közölte akkor a GVH. Az egyik bulvárnapilapban mégis megtalálható a cég hirdetése. Érdeklődésünkre az irodavezető azt mondta, rosszul tudjuk, hogy eljárás alatt állnának, többet nem közölt, az elektronikus levélben feltett kérdéseinkre pedig a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Egy másik, a reklámozástól szintén eltiltott cég, a Swiss Invest 2009 Hungary szintén jelentetett meg hirdetést ugyanazon napilapban. Őket érdeklődő ügyfélként kerestük meg, hogy kipróbáljuk, milyen módon tájékoztatják a hozzájuk fordulókat. "A bankokat is ugyanúgy vizsgálják. Ha bármi kivetnivalót találnak, akkor intézkednek" - mondta az ügyintéző, amikor arra kérdeztünk rá, hogy tudomásunk szerint a hatóságok vizsgálják a fogyasztói csoportokat. Amikor pedig a hagyományos pénzintézetekkel szembeni előnyeiről kérdeztünk, azt a választ kaptunk, hogy "olcsóbb, mint a bank".

Be kell menni

A telefonbeszélgetés során többször utaltunk rá, hogy hitelt szeretnénk felvenni, de az ügyintéző egyszer sem mondta, hogy a cég nem tud kölcsönt adni, helyette az ügyfélszolgálati irodába invitált. A hirdetésben szereplő ajánlatról azonban többször is úgy beszélt, mint egy hitelről, például elmagyarázta, hogy 3 millió forintig nincs szükség ingatlanfedezetre, elég a jövedelemigazolás, 1-2 nap az elbírálási idő, valamint hogy nem kamattal, hanem megbízási díjjal dolgoznak. Érdeklődtünk arról is, hogyan lehetséges fedezet nélkül hitel igényelni, és mi történik abban az esetben, ha nem tudnánk fizetni. Ez esetben két törlesztés elmaradása után megszüntetik a szerződést és a pénzt egy összegben követelik vissza, a többi a "végrehajtók dolga" - mondta tömören az ügyfélszolgálat dolgozója.

A fogyasztói csoport

A csoportok működésének lényege, hogy a befizetésekből egy-egy szerencsés tag megkapja azt az árut, amelyre igényt tart, vagyis a rendszerbe belépők nem hitelt kapnak, hanem egy vásárlási jogot. Ténylegesen a tagok nem is kapnak pénzt, hanem - szerencsés esetben - a kiválasztott árut fizeti ki nekik a szervező cég. Azt, hogy ki kapja meg a vásárolni szándékozott terméket, a PSZÁF-GVH-NFH közös közleménye szerint alapvetően két módon döntik el a cégek: vagy sorsolással, vagy a legtöbbet előtörlesztőnek ítélik oda a jogot.

Mivel gyakran sorsolással jutnak hozzá a termékekhez a tagok, így sokszor előfordul, hogy csak a futamidő (5, 15, 25 év is lehet) leteltével kapják meg a kívánt árut. A gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy valaki havi 20 000 forintot fizet 25 éven keresztül és csak a futamidő leteltekor kapja meg a terméket.

A fogyasztóvédelmi szervek szerint "a nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazolással nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló embereket, a bankok számára nem hitelképes, KHR-listás (korábban BAR-lista) adósokat, nyugdíjasokat célozzák meg a cégek. Az állami hatóságok részletesebb tájékoztatóját itt találja.



Egy másik cégnél azonban bevallották az ügyfélszolgálaton, hogy "ez nem egy hitel", de itt is a személyes találkozót ajánlották a részletek áttekintésére: "jöjjön be és mindent megbeszélünk". Telefonon annyit mondott az üzletkötő, hogy jelzálogalapú és jövedelemalapú kölcsönt tudnak adni, mindkettőnek azonosak a kamatfeltételei. Többszöri rákérdezésre, hogy azonnal megkapjuk-e a pénzt, ha átmegyünk a rostán, az üzletkötő nagy nehezen annyit mondott, "az összeg kifizetésre fog kerülni". Azt hogy pontosan mikor és milyen formában, arra telefonon nem volt hajlandó válaszolni.

A felügyelet már figyelmeztetett

A fogyasztói csoport szervezése önmagában nem tilos, azonban a hirdetések félrevezetőek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a GVH közös közleményt adott ki tavasszal, amelyben a fogyasztói csoportok veszélyeire figyelmeztetnek. Mivel maga a csoportszervezési tevékenység nem ütközik jogszabályba, "jelenleg a felügyelet nem folytat vizsgálatot fogyasztói csoporttal szemben" - közölte a PSZÁF az [origo]-val.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatása szerint kisebb cégek ellen folytatnak - még le nem zárt - vizsgálatot, mivel a törvény szerint a 3 megyénél kisebb területen tevékenykedőknél ők az eljáró hatóság, a nagyobb érdekeltség azonban már versenyjogi kategória, vagyis a GVH területe.

A Versenyhivatal több fogyasztói csoportot szervező céggel szemben indított eljárást tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, lényegében a fogyasztók félrevezetése miatt. A GVH négy céget meg is büntetett összesen 45 millió forintra, mivel azok "a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adtak információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól", viszont még 2008-2009-ben történt ügyek miatt, azóta az eljárások száma növekedett, a Fogyasztói Csoportok Egyesületének honlapja szerint hét cég ellen folyik GVH-eljárás.

Megkeresésünkre a Versenyhivatalnál úgy tájékoztattak, hogy augusztus 23. után tudnak bővebb információt közölni az eljárásokról, illetve arról, hogy a GVH más hatóságokkal karöltve esetleg szigorúbban szabályozná a fogyasztói csoportok működését.