Elnyelik az állami pluszpénzt a gyógyfürdők

Az új Széchenyi-terv vitairata szerint újragondolná a kormány a gyógyfürdői kezelések állami támogatását, részletek egyelőre nem ismertek, de a fürdők jó eséllyel több pénzt kapnak majd, mint az elmúlt években. Valamennyit a gyógyulni kívánónak is biztosan fizetnie kell, sőt, a fürdősök szerint az önrész csökkenésére sincs esély, ami egy-egy kezelésnél már így is ötszámjegyű összeg.

A balneológiai szolgáltatások társadalombiztosítási (OEP)-támogatásának revíziója, a magánszektor nagyobb szerepvállalása a kezelések finanszírozása terén - a múlt héten bemutatott új Széchenyi-terv vitairata szerint ez a pont is része a balneológiai, vagyis a gyógyforrások és gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazására koncentráló akcióterv elemeinek.

Az új Széchenyi-terv szerint a termálvizek magyarországi kihasználása a magyar gazdaság egyik fő kitörési pontja a kkv-szektor fejlesztésén, illetve a külföldi betegek itteni kezelésén keresztül, így a kormány gazdaságfejlesztési tervének egyik kiemelt területe lett a fürdők fejlesztése - akárcsak 2001-ben, amikor az első Széchenyi-terv egyik szimbolikus fejlesztési területévé váltak a magyar gyógyvizek. A gyógyfürdők fejlesztésének részletei egyelőre nem ismertek, de a jelek szerint bár emelkedhet a támogatási összeg, a gyógykezelések veszteségeinek lenullázására és a gyógyulni vágyók által fizetett összeg csökkenésére sincs esély, a pluszpénzt veszteségeik mérséklésére fordítják majd a fűrdők.

Valamennyit biztos fizetni kell

A kormányzatnak valóban van elmaradása, a gyógyfürdő szolgáltatások társadalombiztosítási támogatása ugyanis jelenleg is egy 2007-es jogszabály alapján történik. "Azóta jelentősen változott a közgazdasági környezet, a kezelések költségei megemelkedtek, a támogatás összege azonban nem változott. Ezért indokolt lenne a pénzügyi feltételrendszer felülvizsgálata, az árak újratárgyalása a szolgáltatók és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) bevonásával" - mondta az [origo]-nak Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Horváth szerint a költségvetés korlátozott mozgástere miatt ezzel együtt nem valószínű, hogy "sor kerülhet a gyógyfürdőkezelések 100 százalékos támogatására (jelenleg ez a mérték 50 százalék körül mozog), így hasonlóan a gyógyszerekhez, az igénybe vevő hozzájárulása is szükséges". Az államtitkár szerint az "egészségtudatosabb szemlélet elterjedésével" növekvő szerepet kaphatnak az önkéntes egészségpénztárak a szolgáltatások finanszírozásában.

Veszteséges gyógyítás

A már az előző fideszes kormányzat alatt is az egyik húzóágazatként kezelt és az első Széchenyi-tervből is részesülő gyógyfűrdői iparág a beragadt támogatási szint miatt komoly veszteséget szenvedtek az utóbbi években. Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára még februárban azt mondta, hogy mulasztásos törvénysértést követett el az egészségügyi tárca, mivel 2008 decembere óta nem hirdeti ki a gyógyfürdő-szolgáltatások új árait, miközben a négy éve kialkudott ár alig éri el a szolgáltatások önköltségét.

Az egészségügyi minisztérium akkor azt közölte, hogy a gazdasági válság miatt nem volt lehetőség a támogatások emelésére, bár mivel a fürdői szolgáltatások szabadárasak, így a fürdők üzemeltetői ennek ellenére megemelhetik az áraikat - erre eddig nem került sor, amit a főtitkár azzal magyarázott, hogy már most is sokan elfordultak a fűrdőktől a magas árak miatt. A fűrdőkben a költségek nagy része fix, azaz nem függ attól, hogy hányan fürdenek - ebből következik az is, hogy a fűrdőknek még az is jobb, ha a költségeket is csak részben fedező, olcsó belépővel ugyan, de jönnek a kezelésre vágyók, mint ha drágával nem térnek be fürdőzni.

A fürdők állami támogatási rendszere a 2007-es rendelet szerint

Ellátás megnevezése	Közfinanszírozás alapját képező ár (áfa nélkül, forintban)	Támogatás mértéke	Támogatás összege (áfa nélkül, forintban)
Gyógyvizes gyógymedence	519	50 százalék	260
Gyógyvizes kádfürdő	614	85 százalék	522
Iszappakolás	1167	fix	897
Súlyfürdő	708	fix	531
Szénsavas fürdő	1002	fix	745
Orvosi gyógymasszázs	882	fix	550
Víz alatti vízsugármasszázs	964	fix	724
Víz alatti csoportos gyógytorna	676	fix	575
Komplex fürdőgyógyászati ellátás	2482	85 százalék	2110
18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás	676	100 százalék	676

Forrás: 23/2007 (V. 18.) EüM-rendelet
A fenti OEP-támogatási összegek országos minősítésű fürdőkre vonatkoznak, körzeti és helyi minősítésű fürdőknél ennél alacsonyabb összegeket ad a pénztár.

Kiss Ferenc, a Budapest Gyógyfürdői Zrt. üzemeltetési igazgatója szerint alapvetően két ponton rossz a jelenlegi finanszírozás: kevés kezelést támogat, illetve azokat is alacsony összeggel. Szerinte adódik a lehetőség, hogy több megbetegedésnél ne gyógyszerrel, hanem természetes úton kezeljék a pácienseket, amely "sokkal olcsóbb lenne, mint a hagyományos" kezelés - mondta Kiss, aki az új Széchenyi-terv elkészítésében is részt vett. Az OEP jelenleg 10-féle gyógyfürdői szolgáltatást támogat (ezeket, illetve a támogatási összegeket táblázatunkban találja meg).

Az alulfinanszírozott támogatási rendszer miatt a gyógyfürdők mélyen deficitesek. A Gellért Fürdő esetén például ez azt jelenti, hogy az 1000-1500 forintos beutalós belépőt az állam 325 forinttal egészíti ki, vagyis a 3600 forintos normál belépőből adódó bevételnek alig a felét hozza a gyógyító üzletág.

Egyes fürdők eltérő árai és a gyógyszolgáltatáson való veszteségük*

Fürdő	Felnőtt belépő	Gyógykezelés	OEP-támogatás	Veszteség
Bükfürdő	1950	950	260	740
Debrecen, Aquaticum	1490**	770	260	460
Hajdúszoboszló	1400	1100	260	40
Mezőkövesd	1350	400	260	690
Mórahalom	1500	300	260	940
Sárvár	2300	450	260	1590
Szarvas	1020	260	260	500
Szigetvár	2000	220	227	1553
Zalakaros	1700	1000	260	440

* A gyógykezelésnél mindig a támogatott belépőt, illetve a medencefürdő szolgáltatást vettük figyelembe. Ahol volt eltérés, ott pedig a nyári időszak árait.
**Délutáni jegy
Forrás: a fürdők honlapjai

Zsadon Endre, a békéscsabai Árpád Strand és Gyógyfürdő vezetője azt mondta, hogy a teljes áru jegy (1740 forint) körülbelül felét kapják a beutalóval érkezőtől támogatással együtt, azaz az évi 16-18 ezer gyógykezelési látogatás esetén 13,9-15,6 millió forint vesztesége származik a gyógyításból a fürdőnek. "A beutalóval érkező vendégek gyakran nem kúráltatni, hanem egész napos fürdőzésre jönnek" - mondta Zsadon Endre, aki hozzátette, hogy a fürdő ezért szigorítást vezetett be és csak két órára engedi be az állami támogatással érkező vendégeket.

Nem fejlesztenek a fürdők

Kiss Ferenc szerint ráadásul még így is drága a gyógyulás, hiszen egy kúra több, akár 10 alkalmas is lehet, a 15 ezer forintot pedig nem minden beteg tudja kifizetni. Megerősítette ezt Kircsi Lajos, a hajdúszoboszló gyógyfürdő gazdasági igazgatója is, aki szerint csökken a gyógyulni vágyó vendégkör, mert az önrészt is növelniük kell a fürdőknek, hogy ne legyenek túl nagy veszteségeik. "Veszteséget jelent a gyógyászati ágazat, nem fedezi a költségeket" - mondta Kircsi Lajos, aki szerint emiatt a hazai fürdők nem is fejlesztik szolgáltatásaikat.

Az állam azonban aligha emeli meg a támogatást olyan mértékben, hogy az már csökkenthetővé tenné a belépők árát. "Lehetne olyan támogatásemelés, hogy az önrészt is lehetne csökkenteni, de ennek nem látom a realitását" - mondta Kircsi Lajos. A fejlesztések nem tervezhetőek szerinte, mivel nem tudni, hogy megtérülnek-e egyáltalán az invesztíciók. Elmondása szerint korábban a főleg Németországból érkező vendégek 2-4 hetes tartózkodásukkal jövedelmezőek voltak, a két ország árszínvonalának közeledése miatt azonban érezhetően visszaesett a határon túlról érkező forgalom.

"Kellemes időtöltés és gyógyulás"

A kormányzat szerint a magyar gyógyfürdők olyan egyedi adottságokkal rendelkező létesítmények, amelyek hazánk egészségturisztikai kínálatát alapvetően megkülönböztetik a versenytársaktól, azaz mindenek előtt Csehországtól, Romániától, Ausztriától és Olaszországtól.

"Fontos, hogy az egyes fürdők különlegességét hangsúlyozzuk, mint például Harkány, amelynek gyógyvize Európa minden más gyógyvízénél hatásosabb a pikkelysömör kezelésére" - mondta Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, aki szerint a fejlesztések hangsúlyát a szolgáltatások kínálatának bővítésére kell helyezni.

"Az üdülési támogatások rendszerének (üdülési csekk-rekreációs kártya) felülvizsgálata során alapvető célunk, hogy a belföldi turizmus iránti igényt ösztönözzük. A gyógy- és wellnessfürdők a turisták számára vonzó attrakciók, a szabadság idején kellemes időtöltést ígérnek, emellett hozzájárulnak az emberek egészségi állapotának javításához, a betegségek megelőzéséhez is" - mondta Horváth.