A kormányé lehet a végső szó a tescós bérvitában

Vágólapra másolva!
Egy vitatott bírósági ítélet és egy állítólag be nem tartott minisztérium ígéret is feltűnik a Tesco pénztárosainak bérvitájában. A szakszervezetek szerint a kasszások több ezer forinttal kevesebb pénzt kapnak, mint amennyi járnak nekik, a Tesco azonban azt állítja, minden szabályt betart. A szakszervezetek a kormánytól várják a helyzet megoldását, ezért egyeztetést kezdtek a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
Vágólapra másolva!

A kormány oldhatja meg a Tesco és az áruházlánc egyik szakszervezete közötti bérvitát, a Nemzetgazdasági Minisztériumban már folynak az egyeztetések a pénztárosok fizetése miatt kialakult konfliktusról - tudta meg az [origo]. A bérvitát a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) robbantotta ki, a munkavállalói szervezet szerint ugyanis egy évekkel ezelőtt a Tesco egyik pénztárosa által az áruházlánc ellen indított munkaügyi pert eldöntő bírósági ítélet alapján jár a kasszákban dolgozóknak a mostani fizetéseknél néhány ezer forinttal magasabb szakmai bérminimum.

A Tesco szerint a jogszabály ebben a munkakörben nem írja elő a minimumszintet. Amennyiben a minisztérium megváltoztatja az előző kormány gazdasági minisztériumának rendeletét, akkor a jogvitától függetlenül megkapják majd a tescós pénztárosok a magasabb bért. (Az előző kormányciklus alatt a munkaügyi minisztérium tett ígéretet arra, hogy bevezetik a pénztárosoknál a szakmai bérminimumot, ám a gazdasági minisztérium olyan rendeletet adott ki, amely szerint mégsem jár ez az összeg.)

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a pénztárosok esetében támogatná-e a bérminimum bevezetését, ám a pénteken feltett kérdésünkre hétfő délig nem érkezett válasz. A minisztérium azt közölte, hogy folyamatban van a hivatalos válasz elkészítése.

Három évvel ezelőtti döntés

Múlt kedden a Magyar Nemzet írta meg, hogy a KDFSZ szerint a pénztárosok nem kapják meg a törvény szerint nekik járó garantált bérminimumot. Ez 89,5 ezer forint, de a pénztárosok - a napilap szerint - 80-88,3 ezer forintot keresnek attól függően, hogy az ország melyik részében található az őket foglalkoztató áruház. A KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba az [origo]-nak azt mondta, hogy megítélésük szerint ugyanazért a munkaért ugyanakkora bért kell fizetni az ország minden részén, ami Bubenkó szerint alkotmányos jog, a Tesco azonban ezt megsérti.

A Tesco szerint nem kötelező kifizetnie a pénztárosoknak ezt az öszeget, mert ez a munkakör nincs szakképzettséghez kötve. "A jelenlegi jogszabályok szerint egy többdiplomás ember is ülhetnek a kasszánál, ettől még nem illeti meg a béminimum" - mondja az áruházlánc. A cég a KDFSZ által emlegetett bírósági döntéssel kapcsolatban közölte, nincs tudomásuk arról, hogy ilyen ítélet született volna. Az áruházlánc szerint "voltak egyedi munkaügyi eljárások az elmúlt egy évben, az egyik egy árufeltöltő esetében vizsgálta a garantált szakmai bérminimum létjogosultságát, itt a Tesco eljárását jogszerűnek ítélte a bíróság; a másik egy pénztáros esetében vizsgálta ugyanezt, ott még nincs jogerős ítélet".

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője, Gedeon András elmondta "a bírósági ítéletek általános érvényű alkalmazhatóságával óvatosan kell bánni, mivel a döntés egy konkrét ügyben megismert és feltárt foglalkoztatási körülményeken alapulnak".

A szakképesítés nem saját képzés

A Tesco szerint mindig az adott régióban kialakult munkaerő-piaci helyzet alapján határozzák meg a fizetéseket, így előfordulhatnak különbségek. "A fodrász sem került ugyanannyiba az ország különböző városaiban" - mondta Iglódi-Csató Judit, a cég kommunikációs vezetője és hozzátette: egy adott áruházon belül viszont nincsenek különbségek, azonos munkakörben dolgozók azonos havi bért kapnak.

A cég válaszában idézi az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ebben a kérdésben kiadott állásfoglalását. A szervezet közleménye szerint egy miniszteri rendelet tételesen felsorolja, mely termékek értékesítésénél kötelező valamilyen szakképesítés, és a 19 termék, termékcsoport a pénztárosi munkakört nem tartalmazza, így ahhoz jogszabályok alapján előírt szakképesítés nem kötelező. A kereskedelmi vállalkozások a jogszabályi kötelmektől függetlenül a pénztárosi munkakört betöltőket saját szervezésben képzik a feladat ellátásához, de a Tesco szerint ez nem változtat azon a tényen, hogy nekik nem jár a bérminimum.

A KASZ tárgyalna a Tescóval

Az OKSZ és a Tesco állásfoglalása sem győzött meg azonban mindenkit, Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint a pénztárosi fizetés esetén ugyanis nem ilyen egyértelmű a helyzet. A KASZ vezetője azt állította, hogy az előző kormánnyal folytatott egyeztetésekkor a szakszervezet ígéretet kapott arra, hogy az OKSZ által idézett gazdasági miniszteri rendelet nem lép életbe, ami azonban mégis megtörtént.

Sáling József elmondta, hogy a vita egy kormányon belüli véleménykülönbségből adódott, az előző kormány munkaügyi minisztere ugyanis a KASZ-nak írt levelében azt közölte, hogy a tárca megítélése szerint a pénztáros szakképzett munkaerő, a gazdasági minisztérium azonban nem így döntött, és ezzelé ellentétes rendeletet tett közzé. "A szakszervezet azonban ezt nem tudja elfogadni, ezért az új kormányhoz fordul" - mondta Sáling József, aki szerint már egyeztetnek is az új kormány munkaügyért felelős vezetőivel és szeretnék elérni, hogy a pénztárosok megkaphassák a bérminimumot. "Már csak azért is szükség lenne erre, mert a pénztáros az Országos Képzési Jegyzék szerint is egy szakma, a kasszásoknak nagyobb a felelősségük, mint például egy árufeltöltőnek: meg kell tudniuk állapítani például, hogy az adott vásárló 18 éven felüli-e, és amúgy is pénzzel dolgoznak" - tette hozzá Sáling József.

Nem a bérminimummal kezdődött a vita

Nem csak a pénztárosok bére miatt alakult ki vita a KDFSZ és a Tesco között. Bubenkó Csaba szerint a dolgozók munkarendjének átalakítása után számos munkavállaló nem kapta meg a szakszervezet szerint nekik járó pótlékot. Bubenkó szerint ezzel összesen százmilliós nagyságrendű kárt okozott a munkavállalóknak a társaság. A Tesco szerint a munkaidő-beosztási rendszerrel valóban adódhattak problémák és egy több mint 20 ezer főt foglalkoztató cégnél előfordulhatnak hibák, de ezeket a problémákat orvosolja a cég, és mindenkinek kifizeti a járandóságát.

A túlórák után járó pluszpénz kifizetését az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség is vizsgálja, de a hatóság indított egy eljárást a Tesco budaörsi főhadiszállásán tartott rendőrségi ellenőrzés után kapott szakszervezeti bejelentések alapján is, amelyben azt ellenőrzik, hogy áruházlánc betartja-e a pihenőidőre, a munkaidőre és a szabadságkiadásra vonatkozó szabályokat.