Homály fedi a kormány nyugdíjterveit, pedig lenne mit csinálni

Vágólapra másolva!
Egy külföldi közgazdász újból felvetette a hetvenéves nyugdíjkorhatár bevezetését, ami Magyarországon a nyugdíjbiztosító főigazgatója szerint nem reális. A nyugdíjrendszerben más változtatásokra azonban szükség lenne, és bár a választási kampányban több ígéret is elhangzott; egyelőre úgy tűnik, csupán a nők negyvenéves munkaviszonya utáni nyugdíjazására tesz lépéseket a kormány - más konkrét intézkedésről nem tudni.
Vágólapra másolva!

A hetvenéves nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetéséről szóló elképzelést május végén vetette fel Brüsszel, szerdán pedig egy német közgazdász érvelt a terv mellett.

Mészáros József egyetemi tanár, a KDNP 2008-as nyugdíjtörvény-javaslatának kidolgozója, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság júliusban kinevezett főigazgatója az [origo]-nak június elején azt mondta: "Semmi realitása annak, hogy Magyarországon is fokozatosan 70 évre emeljék a társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt."

A kormány ebben az ügyben nem foglalt állást, és a korábbi ígéretek és tervek ellenére egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy milyen változások várhatók a nyugdíjrendszerben."A jelenlegi állás szerint nincs terítéken a nyugdíjrendszer megváltoztatása, nincs semmilyen erre vonatkozó kezdeményezés" - közölte az [origo] kérdésére a kormányszóvivői iroda. Csupán egy intézkedésről lehet tudni: a kormány azt tervezi, hogy a nők számára negyvenéves munkaviszony után életkortól függetlenül lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást.

Más rendszert vezetne be a főigazgató

A nyugdíjrendszer átalakítására pedig előbb-utóbb szükség lesz, a konvergenciaprogram például ebben a kérdésben úgy fogalmaz, hogy "a nyugdíjrendszer átalakítása és fenntarthatóvá tétele nem kizárólag költségvetési kérdés. Az idősebbek aktivitásának fokozása és munkában tartása hosszú távon hozzájárul a munkaerő-piaci kínálat fenntartásához és bővítéséhez, ami a gazdasági növekedés egyik alappillére."

Mészáros József az Inforádiónak kedden azt nyilatkozta, "világos szabályok alkotására van szükség, hogy aki a közösségért tesz, azt megjutalmazzák, aki nem tesz, az pedig ne legyen potyautas. Minderről vitát kell kialakítani a közvéleményben, hogy konszenzus teremtődjön, mert jelenleg nem világos, hogyan is működik a nyugdíjrendszer és kinek mi jár ebből". Mészáros azt is elmondta, az állampolgároknak egész életükben tisztában kellene lenniük azzal, hogy mekkora nyugdíjra lesznek jogosultak, illetve milyen szabályok mentén állapítják meg a nyugdíjat, mert a jelenlegiek között "el lehet tévedni". Tavaly Mészáros a Figyelőnet.hu-nak pedig azt nyilatkozta: Olyan adórendszert és nyugdíjrendszert működtetni, amely az eltartottak, illetve a gyerekek számát nem veszi figyelembe, lehet - hiszen így működik -, de utána csodálkozni azon, hogy a középosztályban drámaian csökken a gyermekáldás, nonszensz. Pedig ez azt eredményezi, hogy az ellátórendszereink hosszabb távon súlyos válságba fognak kerülni.

Fontos pontok

Nyugdíjkorhatár: Iván László, a Fidesz szakpolitikusa augusztus elején közölte, a nők januártól 40 év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Ez az egyetlen olyan konkrétum, ami az idősekkel kapcsolatban már eldőlt a kormányban. Egyelőre azon dolgoznak - mondta -, hogy az őszi ülésszakra "korszerű és igazságosabb nyugdíjellátási" koncepciót terveznek.

Időseket szolgáló politika: Az Orbán Viktor által májusban ismertetett nemzeti együttműködés programja szerint a szociális biztonságot teremtő politika egyik sarokpillére lesz az embereket szolgáló politika. A program szó szerint így fogalmaz: "Ez számunkra nemcsak a nyugdíjastársadalom szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését jelenti, hanem olyan komplex szolgáltató rendszert, amely ennek a társadalmi rétegnek a megbecsülését és biztonságát hivatott megteremteni." Bár a kormányszóvivői irodánál arról is érdeklődtünk, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében milyen konkrét lépések várhatóak, illetve pontosan mit is jelent a komplex szolgáltató rendszer létrehozása, ezekre a kérdésekre egyelőre nem kaptunk választ.

Forrás: MTI/Győri Károly
Egyelőre nem lehet tudni, mit kezdene a kormány a nyugdíjrendszerrel

A nyugdíjrendszer átalakítása: A választási kampányban a pártok komoly figyelmet fordítottak a nyugdíjasokra. A választásokat megnyerő Fidesz politikusai nem közölték, milyen változtatásokat terveznek, és a kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a konkrétumokra várni kell. A korábbi nyilatkozatok pedig ellentmondásosak. A kampány során felmerült, hogy a Fidesz megfontolja az úgynevezett egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetését. Varga Mihály az [origo]-nak tavaly ősszel azt mondta, hogy "a Fidesz elképzelése szerint mindenkinek lenne egy egyéni nyugdíjszámlája, ezen halmozódnának a befizetések, és a nyugdíjba vonulás előtt az érintett tudhatná, hogy körülbelül mekkora ellátásra jogosult". Orbán Viktor január elején a köztévében viszont arról beszélt, nem szükséges más modellekre áttérni, a mostani szisztémával el lehet menni még körülbelül 30 évig. Orbán akkor közölte, nem lesz szükség nyugdíjkorhatár-emelésre. (Az egyéni számlás rendszerről és az azzal kapcsolatos korábbi fideszes véleményekről itt olvashat részletesen.)

Magánnyugdíjpénztárak: Az előző parlament tavaly decemberben áldását adta a nyugdíjpénztárak üzleti biztosítókká való alakításáról szóló törvényre, amely szerint 2013-tól a pénztárak helyét üzleti alapon működő biztosítók veszik át a magyar piacon. A törvény célja, hogy a mostaninál átláthatóbb, könnyebben kalkulálható módon biztosítsanak járandóságot az érintetteknek. A törvényt azonban Sólyom László köztársasági elnök januárban elküldte az Alkotmánybíróságnak, mondván, a törvény egyes passzusai korlátozzák a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság nem osztotta mindenben Sólyom aggályait, csak részben találta alkotmányellenesnek a jogszabályt, így az visszakerült a parlament asztalára.

A javaslat azonban várhatóan piros jelzést kap az új kormánytól, legalábbis erre utal, hogy Navracsics Tibor, a jelenlegi közigazgatásért és igazságügyekért felelő miniszter tavaly december közepén azt mondta, "ahogyan az egészségbiztosítás privatizációját megakadályoztuk, úgy meg fogjuk akadályozni a nyugdíjrendszer privatizációját is", azaz nem támogatják ezt a törvényjavaslatot.

A nyugdíjrendszert közvetve érintő tervek: Több, a nyugdíjrendszert működését, a pénzmozgásokat és az elszámolásokat érintő lépésre sor kerülhet a jövőben. Mivel a mostani helyzetben minden fillérre szüksége van a kormánynak, hogy tartani tudja az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycélt, kézenfekvő megoldás lehetne, ha a magánpénztárak és az állami rendszer közötti kaput újra kinyitná a kormány, ezzel rövid távon százmilliárdos nagyságrendű bevételhez juthatna. Tény, hogy a magánnyugdíjpénztárakra az előző kormány afféle költségvetési csodafegyverként tekintett, és ezt a fegyvert el is sütötte, amikor tavaly kaput nyitott az 52 évnél idősebbek számára, hogy a privát pénztárakból visszalépjenek az állami rendszerbe. Az érintett több mint 122 ezer pénztári tag több mint fele élt a visszalépés lehetőségével. A visszalépő tagok egyéni számláin lévő pénzből összesen 88,8 milliárd forintot kapott a büdzsé. Ezzel a lépéssel a Bajnai-kormány valamelyest javította a mozgásterét, anélkül, hogy újabb megszorítást kellett volna alkalmaznia.

Egy másik ötlet is segíthet a kormánynak. Egy csapásra 2,2 százalékra csökkenhetne papíron a nemzetközi befektetők által szigorúan figyelt, GDP-hez mért magyar államháztartási hiány, ha egy Magyarország által támogatott lengyel kezdeményezés szerint lehetne elszámolni a hiányt az Európai Uniónál. Az ötlet szerint a magánnyugdíjpénztárak által generált költségvetési kiadásokat nem kellene a deficithez számolni.