FT: Az euró összeomlása távoli, ám nem annyira, mint gondoltuk

A helyzet rendeződésétől az euróövezet felbomlásáig terjednek a valutaunió lehetséges jövőjére vonatkozó, londoni elemzők által felvázolt friss forgatókönyvek. A Financial Times (FT) szerint az euróövezet felbomlása ugyan nem valószínű, de soha nem volt még ennyire közel a lehetősége.

Az FT által kedden közölt négy forgatókönyv közül az első azzal számol, hogy a válság rákényszeríti a tagállamok kormányait a közfinanszírozás rendbetételére, a gazdasági dinamizmus és hatékonyság javítására. Mindezek után az euróövezet a világgazdasági növekedés egyik motorjává válna, az euró pedig a dollár komoly kihívójává erős és stabil tartalékvalutaként.

Az euró az elmúlt években egyre népszerűbb lett a világ jegybankjai számára tartalékvalutaként, ám a gyengülése miatt ez a pozíciója megkérdőjeleződött. Amennyiben a központi bankok tömegesen kezdenének megszabadulni eurókötvényeiktől, az ráadásul egy eladási spirálhoz vezethetne - erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

A londoni gazdasági napilap osztályzati metodikájában az első lehetőség a "nem lehetetlen" besorolást kapta, ám az értékeléshez a lap szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy ezt a forgatókönyvet azért még nem kell "lélegzetvisszafojtva várni".

Második: evickélés

A második forgatókönyv szerint az euróövezet valahogy "átevickél" a válságon, és a helyzet stabilizálódik, de a felszínre került alapvető szerkezeti problémákat továbbra sem sikerül orvosolni. Megkezdődhet Görögország piaci hitelességének helyreállása a takarékossági program végrehajtásával. Spanyolország és Portugália is eltalálhatja a megfelelő kiadáscsökkentési mértéket, amellyel le lehet faragni a közfinanszírozási hiányt anélkül, hogy a gazdaság negatív spirálba kerülne.

A változtatások ahhoz azonban nem lennének elégségesek, hogy érdemben javítsák az euróövezet növekedési kilátásait. A pénzügyi unió alapvető hibái, amelyek a válság során láthatóvá váltak, továbbra is fennmaradnának, jövőbeni újabb bajok előhírnökeként.

A Financial Times ezt a forgatókönyvet "egyértelműen lehetségesnek" nevezi, hozzátéve: a megroggyant növekedési kilátások és az erősödő hosszú távú politikai félelmek további lefelé ható nyomást gyakorolnának az euróra.

Harmadik, negyedik: kimúlás így vagy úgy

A harmadik forgatókönyv - amelynek valószínűsége "meglehetős" - olyan megsebzett valutaunióval számol, amelynek hosszú távú jövője kérdésessé válik. E változat szerint a déli tagállamokkal szemben támasztott követelmények túl nagynak bizonyulnak, Görögország a vártnál is hosszabb "kórházi kezelésre" szorul, és végül adósság-átütemezésre is kényszerülhet, csakúgy, mint Portugália, vagy akár Spanyolország. Ebben a helyzetben mind több találgatás terjengene az euróövezet felbomlásáról.

A negyedik forgatókönyv alapján ez be is következne. A Financial Times szerint ennek valószínűsége "távoli, ám nem annyira, mint korábban gondoltuk". A felbomlás lehetséges előzményei közé tartozna a görög gazdaság összeomlása, recesszió és magasba szökő munkanélküliség a többi tagállamban, és mindezek nyomán mind erősebb lakossági ellenállás az euróval szemben. Az elemzés szerint ha az események "vesznek néhány fordulatot a legrosszabb felé, e lidérces forgatókönyv közelebb kerülhet a megvalósuláshoz", és az euróövezet felbomlásával az egész európai gazdasági integráció is hátramenetbe kapcsolna.

A rendezett körülmények közötti kivonulás az euróövezetből nehéz lenne, ha nem éppen lehetetlen. Ha Németország lép ki, az új német márka árfolyama az egekbe szökhet, ám ez a német exportvállalatok létét sodorná veszélybe. Görögországnak ugyanakkor továbbra is euróban kellene törlesztenie hatalmas küladósságait - csak éppen ehhez sokkal gyengébb új drachmája lenne. A euróövezeti tagság - legalábbis önkéntes - feladását a várható hatalmas költségek és jogi nehézségek miatt nagy londoni elemző házak nem valószínűsítik.

Kilépés egyenlő csőd

A Standard & Poor's hitelminősítő nemrég Londonban kiadott átfogó elemzése kiemelte: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard & Poor's - saját adósbesorolási kritériumai alapján - az adós ország nem törlesztővé válásának, azaz csődnek tekintené.

A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót - és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát -, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia. Ez természetszerűleg a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány drágulását jelentené a helyi valutában, erősítve a költségvetésre nehezedő nyomást.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor - éppen a görög válság miatt - nem csupán a kilépés, de a belépés is meglehetősen nehézzé válhat. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban minap kiadott éves térségi eurókonvergencia-értékelése szerint kulcskérdés, hogy a görögországi válság miatt az EU hatóságai nem fogják-e szigorúbban értelmezni a maastrichti csatlakozási feltételeket.

Belépőpróba

Észtország felvételi kérelmének közelgő elbírálása ennek fontos próbája lesz; ha az észt csatlakozást nem engedélyezik - annak ellenére sem, hogy a balti köztársaság az összes belépési feltételt teljesíti -, az negatív jelzés lenne a közép-kelet-európai EU-térség egészének - állt a Fitch elemzésében.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege nemrég azt jósolta: a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti feltételt.

A GS elemzői is úgy vélik: a jövő évi észt eurócsatlakozásról nyáron esedékes döntés fontos jelzés lesz arra, hogy mi az euróövezeti jegybank és Brüsszel jelenlegi hozzáállása az euróövezeti bővítéshez.