Az oroszok nélkül bólintott rá Járaiékra a Mol

Nem fizet osztalékot a Mol Nyrt. a 2009. év után, a nyereséget az eredménytartalékba helyezik - döntött a társaság éves rendes közgyűlése csütörtökön. A közgyűlésen a részvényesek 41,07 százaléka vesz részt, a legnagyobb részvényes, az orosz Szurgut nem, az igazgatótanácsba pedig beválasztották Járai Zsigmondot és Parragh Lászlót is.

Nem vesz részt a Mol közgyűlésén a cég egyik legnagyobb részvényese, az orosz Szurgutnyeftyegaz, mivel tulajdonosként nem szerepel a már lezárt részvénykönyvben. Az orosz cég több mint egy évvel ezelőtt vette a Mol-papírokat az osztrák OMV-től, majd ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indított az ügylet kapcsán - ez azóta már megállapítás nélkül lezárult, de túl későn ahhoz, hogy a Szurgut tulajdonosként szerepelhessen a részvénykönyvben.

A közgyűlés magyar számviteli törvény szerint a társaság éves beszámolóját 2738 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 253 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel, és 138 milliárd forint lekötött tartalékkal, míg a csoport beszámolóját a nemzetközi számviteli szabványok szerint (IFRS) 4229 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 116 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel fogadta el. A társaság arról is döntött, hogy nem fizet osztalékot.

Átmentek Járaiék

A közgyűlés új igazgatósági tagokat is választott, mivel Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő lemondtak tisztségükről. Helyettük Járai Zsigmondot, Parragh Lászlót és Martin Roman választották meg testület tagjának. Az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés Töröcskei Istvánt a felügyelőbizottság tagjává választotta, mivel Vásárhelyi István mandátuma lejárt.

Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója a közgyűlés elején tartott előadásában elmondta: a Mol csoport 2010-2012 között, akvizíciók nélkül 6,2 milliárd dollárt költ beruházásokra fejlesztésekre saját pénzből. Ennek révén további 3-4 százalékos kitermelés-növekedést ér el. Az összeg több mint 40 százalékát mezőfejlesztésre, kutatás-termelésre, a többit pedig például a finomítók fejlesztésére, a termék előállításra és a gázszállítás fejlesztésére fordítják.

Egy óra késés

A csoport 2012-re a tervek szerint a meglévő eszköz portfoliót működtetve 4,1 milliárd dollár kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) kíván elérni. A Mol 2009. évi EBITDÁ-ja 2,303 milliárd dollár volt.

A közgyűlés az eredetileg meghirdetett 11 óra helyett 12-kor kezdődött, mert az elsőre meghirdetett időpontra csak a részvényesek 39,75 százaléka regisztrált. Az új időpontra összehívott közgyűlés a részvényesek számától függetlenül határozatképes.