Az APEH kukájába kerülhetnek a Jobbik támogatása ellen tiltakozó levelek

Vágólapra másolva!
Szinte semmilyen hatással nem kecsegtet az a tiltakozó akció, amit az egyik közösségi oldalon szerveznek a Jobbik költségvetési támogatása ellen, az APEH-nek küldött levelek ugyanis jó eséllyel a kukában végzik.
Vágólapra másolva!

"Az APEH nem foglalkozik az adóbevalláshoz mellékelt tiltakozó levelekkel" - tudta meg az [origo] az APEH sajtóosztályától, így jó eséllyel a hatástalanok maradnak azok a nyilatkozatok, amiket az egyik közösségi portálon szervezett tiltakozó akció tagjai juttatnak majd el az adóhatóságnak.

A protestálók azt tervezik, az adóbevallásukhoz csatolnak egy nyilatkozatot, melyben ellenzik, hogy adójukat a Jobbik költségvetési támogatására fordítsák (ez jövőre közel 500 millió forintot tehet ki). A mozgalom végső célja, hogy a pártokat csak az 1 százalékos személyi jövedelemadó felajánlásokból lehessen támogatni.

Kuka vagy bírság

"Az engedetlenségi akciónak akkor lehet értelme, ha sokan cselekszenek, van az engedetlenségnek következménye és azt vállalják is a résztvevők - például a bírságot vagy a végrehajtást -, amit aztán szétkürtölnek a sajtóban" - mondta az [origo]-nak Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője. Szerinte "a bevalláshoz mellékelt tiltakozó levél nem ilyen, abból nem lesz hír, hogy az APEH-ban kidobtak néhány papírt".

Amennyiben egyesekben olyan szintre jut a felháborodás, hogy valóban nem fizetik be az adójuk legalább egy részét a pénzük szerintük nem megfelelő felhasználása miatt (azaz vagy egyáltalán nem fizetnek adót, vagy csak annyival kevesebbet, amennyit a büdzséből az adott szervezetre fordítanak), akkor pluszköltségekkel számolhatnak. "Az APEH-nak és a helyi adóhatóságoknak a törvény szerint el kell járni azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat, vagyis az engedetlenkedőkre mulasztási és késedelmi bírságot szabnak ki" - mondta az [origo]-nak Szmetana György adószakértő, aki szerint jogi oldalról a helyzet egyértelmű: Magyarország demokratikus jogállam, ha a Jobbik ennyi szavazatot kapott, jár neki a támogatás, ahogy minden más parlamenti pártnak is.

Népszavazást a törvény szerint nem lehet kiírni a költségvetésről és az adókról szóló törvényekkel kapcsolatban, pártfinanszírozás ügyében azonban aláírásgyűjtésbe foghatnak azok, akik szerint csak az 1 százalékos felajánlásokból kellene támogatni a politikai szervezeteket - tette hozzá az adószakértő.

Nehéz elérni a kritikus tömeget

A polgári engedetlenségi mozgalmaknak nagy hagyománya van a nyugati országokban, az Egyesült Államokban legutóbb az afganisztáni háború ellen tiltakoztak úgy a civilek, hogy a fizetendő adójukból akkora hányadot vontak le, amennyit a költségvetés fegyverkezésre, hadügyi kiadásokra fordít. A fenti eset áttörte a média ingerküszöbét, de az adózással kapcsolatos engedetlenségi mozgalmak esetében általában nem sikerül elérni a kritikus tömeget - jellemzően ezért nem is sikeresek ezek a kezdeményezések, többek között Magyarországon sem.

Nem az előírt módon

Az adózással kapcsolatos polgári engedetlenségi mozgalom egy típusa, amikor teljesítik ugyan az adókötelezettséget, de valamilyen módon tiltakoznak, a bevallást például nem az előírt formanyomtatványon adják be, hanem egy wc-ülőkére, vagy egyéb figyelemfelhívó tárgyra festve. Előfordul, hogy tiltakozó levelet mellékelnek, illetve ha a szabályok engedik, apróban fizetik ki az adókötelezettségüket.

Legutóbb tavaly próbálkoztak engedetlenségi felhívással Magyarországon, Fóton a lakosokat egy helyi csoport azért kérte az adófizetés megtagadására, hogy feloszlassák a közgyűlést. Az önkormányzat felhívást tett közzé a fizetési mulasztás következményeiről és hangsúlyozta, hogy a helyi adók be nem fizetése jelentős "lyukat" üthet a költségvetésben, márpedig innen állják az iskolák, óvodák, bölcsődék működtetését, karbantartását és az intézményekben dolgozók bérét is.

"Sikeres volt az önkormányzat akciója, kudarcba fulladt az engedetlenségi mozgalom" - mondta az [origo]-nak Polgár Erzsébet. A város aljegyzője szerint sokan először csak 500 forintot fizettek be adóként, hogy a mulasztási bírságot elkerüljék, de a kamatok miatt idővel befizették a teljes összeget. Hasonlóan kudarcba fulladt a Vállalkozók Pártja 2006-os felhívása is, amely arra buzdította a cégeket és egyéni vállalkozókat, hogy az új kormány eskütételéig tartsák vissza az adók és járulékok befizetését.

Van sikeres magyar példa is

Több mint száz évvel ezelőtt, 1905 és 1906 között Magyarországon is volt példa arra, hogy az adózás megtagadásával sikereket értek el polgári engedetlenségi mozgalom keretében. A nemzeti ellenállás gyakorlatilag teljesen cselekvésképtelenné tette a darabontkormányt, amelynek élén az I. Ferenc Józsefhez és a dualizmus rendszeréhez hű báró Fejérváry Géza állt, aki korábban a királyi darabont testőrség kapitánya volt. Az ellenzék által szervezett ellenállási akció során 45 vármegye alispánja tiltotta meg az adók beszedését, a főispánokat elkergették, és a parlament nem fogadott el egyetlen törvényt sem ebben az időszakban.