Ömlenek ki a milliárdok Görögországból

Ha nem is csak a spekulánsok miatt, de Görögország újra bajba kerülhet, az idei év első két hónapjában 10 milliárd eurót vettek ki a bankokból, ami megrogyasztotta a négy legnagyobb pénzintézetet. Az amerikai pénzügyminiszter a jüanról tárgyal, két amerikai légitársaság pedig az egyesülésről. Gazdasági lapszemle.

Görögország négy legnagyobb bankja kormányzati segítséget kért amiatt, mert az év első két hónapjában végbement tőkekivonás likviditási gondokat okozott a pénzügyi rendszerben - írja a Financial Times (FT). George Papakonsztantinu, a pénzügyi tárca vezetője azt mondta, hogy a bankok a 28 milliárd eurós, 2008-ban a válság miatt életre hívott állami alapokhoz való hozzáférésre tartottak volna igényt.

A Görög Nemzeti Bank, az EFG Eurobank, az Alpha Bank és a Piraeus Bank 14 milliárd euró hitelt és 3 milliárd eurónyi speciális kötvényt kértek, de végül a nemzetközi piacokról, illetve az Európai Központi Banktól jutottak forrásokhoz. A négy bankot a Moody's a múlt héten minősítette le.

Görög válság: tízmilliárd eurós tőkekivonás

A helyi megtakarításokból 10 milliárd eurónyi betétet vontak ki januárban és februárban, ami a teljes betétállomány 4,5 százaléka.

A görög bankok kérésével kapcsolatos hírek és a szerdán soha nem látott szintre emelkedett görög államkötvényhozamok miatt a londoni lap szerint újra aggódó hangokat lehet hallani a válságnak a görög pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A lapnak egy görög vagyonkezelő egyértelműen azzal magyarázta a pénzkivonást, hogy a tehetős görögök nem szívesen tartják már otthon a vagyonukat.

Sokan a görög bankok külföldi leánybankjaihoz utalták át a pénzüket, jellemzően ciprusi és luxemburgi pénzintézetekről van szó, mások pedig a Görögországban működő külföldi bankokat választották. Voltak olyan pletykák is, miszerint az utóbbi időben jelentősen megnőtt a 200, illetve 500 eurós bankjegyek kivétele a bankokból, de ezt jellemzően cáfolták az illetékesek.

Görög válság: nem csak a spekulánsok

A Wall Street Journal (WSJ) szerint a görög gondok fokozódása miatt újtra egyre több politikus a pénzpiaci kereskedőket és a spekulánsokat hibáztatja - ahogy korábban George Papandreu miniszterelnök is tette.

Az amerikai lap írása szerint azonban ezek a kritikák nem feltétlenül jogosak, a gyors nyereségre törekvő piaci játékosokon kívül ugyanis a tradicionális szereplők, azaz a bankok, a vagyonkezelők és a vállalati szféra képviselői is megjelentek a piacokon - nem azért, hogy profitot hozzanak össze, hanem jellemzően azért, hogy bebiztosítsák magukat az árfolyamok esése ellen.

A WSJ úgy tudja, hogy például a Coca-Cola is arra számít, hogy az euró esni fog, így olyan ügyleteket kötött, amivel be tudja biztosítani az euróban keletkező bevételeinek dollárértékét. A vagyonkezelők a kezelt pénzek védelme érdekében eladták a görög kötvényeket, a bankok pedig vették a görög államcsőd elleni biztosításokat.

Kínában tárgyal Geithner

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter Kínában a jüanról tárgyal, a BBC cikkében "last-minute" útnak nevezett látogatáson az Egyesült Államok arról próbálja meggyőzni a kínai vezetőket, hogy engedjék a piaci folyamatokat jobban érvényesülni a kínai devizaárfolyam alakításában.

Washington évek óta azzal vádolja Pekinget, hogy a jüan árfolyamának mesterségesen alacsony szinten tartásával indokolatlan előnybe hozza a külkereskedelemben a kínai gyártókat, miközben a versenytársak - különösen az amerikai exportőrök és a kínai importtal versenyző belföldi termelők - nehéz helyzetbe kerülnek.

A BBC szerint van esély, hogy a pekingi hatóságok részben engednek az amerikai nyomásnak.

Egyesülés az amerikai légipiacon

A Reuters értesülései szerint a United Airlines egyesülési tárgyalásokat folytat a US Airways légitársasággal. Amennyiben az ügyletet tető alá hozzák, akkor az Egyesült Államok második legnagyobb légicége jöhet létre.

A hírügynökség szerint az egyesülésnek az a célja, hogy a költségek csökkentésén keresztül a két cég fel tudja venni a versenyt a Delta-Northwest duóval. A tárgyalások pár hete kezdődtek, és akár egyéb légitársaságokra is kiterjedhetnek, bár az is tény, hogy egyelőre nincs szó jelentős előrehaladásról. A két társaság amúgy már 2000-ben is egyesülni akart, de a 4,3 milliárd dolláros ügyletet a szakszervezetek és az igazságügyi minisztérium megakadályozta.