Lopott adatokkal csaphat le Berlin az adócsalókra

Akár 200 millió eurónyi be nem fizetett adót is visszaszerezhet a német állam, ha nem sajnál 2,5 millió eurót azokért a Svájcból ellopott banki adatokért, amelyeket a minap ajánlottak fel Berlinnek. Az alpesi bankparadicsom szerint az adatokat nem szabad felhasználni.

Komoly államközi feszültséget okozhat Németország és Svájc között, hogy Berlinben felvetődött: fizetnének azokért a lopott banki adatokért, amelyek 1300-1500 német adófizető állampolgár adóelkerülési ügyeiről szólnak. A lista 100-200 millió eurónyi eltitkolt adóról szólhat, és lapértesülések szerint 2,5 millió eurót kellene érte fizetni. A listával egy meg nem nevezett német szövetségi államot kerestek meg, és egyelőre még nincs hivatalos döntés a sorsával kapcsolatban.

A Financial Times Deutschland szerint az információk az HSBC Holdings privátbanki üzeltágához kapcsolódnak, vagyis ezen bank német ügyfeleit érinthetik. Steffen Poerner, az HSBC Trinkaus & Burkhardt AG szóvivője nem kommentálta a német lap értesüléseit, és a genfi megkeresések sem jártak eredménnyel.

A svájci kormány azt közölte, hogy nem nyújt segítséget az adatvadász német kormánynak. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble és svájci partnere, Hans-Rudolf Merz hétfőn telefonon egyezettek az üggyel kapcsolatban, és Merz egyértelművé tette: az adatlopás Svájcban illegális tevékenység és sérti az ügyfelek érdekeit. A német szándékok ellen felszólalt Doris Leuthard svájci elnök és több vezető bankár is.

Francia lapok szerint az is felmerült, hogy a németekkel Hervé Falciani üzletelne - ő volt az az egykori banki informatikus, aki nem is oly rég a francia hatóságok kezére adott adatokat az HSBC francia ügyfeleiről, szintén adóelkerülési üggyel kapcsolatban. Falciani a lepoint.fr francia portálnak azt nyilatkozta, hogy ezek az értesülések hamisak, ő ugyanis nincs kapcsolatban a németekkel.

Két évvel ezelőtt Németország már fizetett banki adatokért, akkor a liechtensteini LGT Bank ügyfeleiről adott át adatokat a bank egykori alkalmazottja, Heinrich Kieber.

A svájci banktitok elleni támadások a gazdasági válsággal váltak intenzívvé. Svájc tavaly márciusban arra kényszerült, hogy elfogadja az OECD új transzparencia szabályait, és ezzel lekerüljön az úgynevezett "szürke zónák" listájáról (ezek azok az országok, amelyek nem működnek együtt maradéktalanul az OECD-vel). Később az Egyesült Államokkal keveredett vitába a banki adatokkal kapcsolatban Svájc, az amerikai hatóságok szerint ugyanis amerikai állampolgárok 15 milliárd dollárt rejtettek el a svájci UBS-nél, a bank azonban nem volt hajlandó engedni a nyomásnak, az ugyanis szerintük sértette volna a nemzetközi jogot és Svájc szuverenitását. Az amerikai vitás ügy máig nem ért véget.