A gazdag oroszok pénze is kell Putyinnak a foci-vb-hez

Szkeptikus hangok is keverednek a 2018-ban futball-vb-t rendező oroszok ünneplésébe: az aggodalmaskodók a szocsi példából kiindulva az elszálló költségektől tartanak, Vlagyimir Putyin orosz kormányfő pedig már be is jelentette, hogy számítanak az üzleti körök segítségére. A gázvagyonából jól megélő Katart viszont senki sem félti a drága beruházásoktól, egyedül a pénzromlás veszélye ad okot némi óvatosságra.

Eltérően értékelik a független elemzők a 2018-as és a 2022-es futball-világbajnokság két rendező országa, Oroszország és Katar gazdasági lehetőségeit - derül ki a nemzetközi sajtóban megjelent reakciókból.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) végrehajtó bizottsága múlt hét csütörtökön döntötte el, hogy 2018-ban Oroszország, 2022-ben pedig Katar rendezheti a futball-vb-t. Egyik országban sem volt korábban ekkora sportesemény, a legközelebbi példa az 1980-as, a nyugati országok többsége által bojkottált moszkvai olimpia. Oroszországnak 2018-ra már lesz némi tapasztalata, négy évvel korábban ugyanis a Fekete-tenger melletti Szocsiban lesz a téli olimpia. A vb-rendezés költségeit taglaló orosz lapok éppen a szocsi költségvetés hízását emlegetve figyelmeztettek arra, hogy a világbajnkoság akár irreálisan nagy terhet róhat az országra.

Tíztől ötvenmilliárdig

A játékok büdzséjét eredetileg 316 milliárd rubelre (10 milliárd dollár) tervezték, tavaly júniusban viszont már 950 milliárd rubelre (30 milliárd dollár) becsülte a költségeket az orosz gazdasági minisztérium. Hogy ehhez képest mennyibe fog kerülni a vb, még nem világos, a Financial Times londoni üzleti lap szerint Alekszej Kudrin pénzügyminiszter azt mondta, "jelentősen kevesebbe". Vlagyimir Putyin miniszterelnök ugyanakkor a Ria Novosztyi állami hírügynökség tudósítása szerint 10 milliárd dollárról beszélt. Ezt hétfőn Kudrin is megerősítette, azzal, hogy ebben az összesítésben az út- és reptérépítés költségei nincsenek benne.

A Vedomosztyi nevű lap elemzőjének számítása azonban azt mutatja, hogy a vb költségei több mint 50 milliárd dollárra rúgnak majd. A három rekonstrukcióra szoruló stadion mellett tizenhárom újra is szükség lesz, csak erre elmegy majd közel 4 milliárd dollár. A CMS tanácsadócég szakértője a Moscow Timesban szintén 50 milliárd fölötti végösszeget becsült, ezen belül 35 milliárdot új utakra és vasútvonalakra, több mint egymilliárdot a repülőterek és 10 milliárdot a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Ez utóbbi a gyenge szállodai kínálat javítását jelenti, a FIFA 19 ezer hotelszoba építését vagy felújítását várja el.

A Kommerszant nevű újság egyenesen azt írta, bármilyen összeget neveznek is meg a tisztségviselők, azt aligha lehet véglegesnek tekinteni. Egyszersmind emlékeztetett rá, hogy nem egyértelmű, gazdaságilag valóban olyan kifizetődő-e a rendező országnak a vb, mint arculati szempontból. Az idei tornára Dél-Afrika a hivatalos adatok szerint 4,6 milliárd dollárt költött, a bevételek 5,1 milliárdot tettek ki. Független szakértők szerint azonban a valós költségek 7 és 12 milliárd dollár között lehettek, és haszon csak hosszú távon várható abból, hogy az ország vonzóbb lett a turisták számára - írta a Kommerszant.

Messze még a vizsga

A Financial Times szerint a világbajnokság költségei nagy terhet rónak majd a világgazdasági válság és a korábban vártnál alacsonyabb gázárak miatt egyébként is feszített orosz állami büdzsére. Az illetékesek viszont azt hangoztatják, hogy 2018 még nagyon messze van. Kudrin kijelentette, 2013 után lesz majd csak érezhető a vb-felkészülés hatása az állami kiadásokban Vitalij Mutko sportminiszter, az orosz pályázatot előkészítő bizottság vezetője ahhoz hasonlította a helyzetet, mintha egy középiskolás diáknak kellene elkezdenie a felkészülést egy majdani egyetemi vizsgára.

Putyin azzal is igyekezett mérsékelni a nagy kiadások miatti aggodalmakat, hogy kijelentette, az állami vállalatok sok beruházást a magánszektorral közösen végeznek el. "Számítunk az üzleti körök segítségére, hogy minimalizáljuk az állami ráfordítást. Nem zárom ki, hogy Roman Abramovics is részt vesz valamelyik projektben" - mondta a kormányfő, az angol Chelsea FC tulajdonosát, az egyik leggazdagabb orosz oligarchát (a Forbes 11,2 milliárd dollárra becsüli a vagyonát) emelve ki. Azt is megemlítette, hogy hazájában - ellentétben a nyugat-európai államokkal - ma is dinamikus a gazdasági növekedés, és Oroszországnak van a világon a legnagyobb aranytartaléka.

Putyin konkrét példákat is említett a magánszektor szerinte üdvös közreműködésére a sportlétesítmények építésében, mondván, a Szpartak Moszkva új stadionját a Lukoil olajcég finanszírozza, a Dinamóét a VTB bank, a Gazprom pedig Szentpétervárott épít új arénát a helyi Zenitnek. A Lukoil közvetlenül nem az építkezésre ad pénzt, de bőkezű szponzorációja nélkül a támogatott klubnak valóban nem lenne pénze a beruházásra.

Húsz százalék feletti növekedési ütem

Kevesebb a kétely Katar lehetőségeivel kapcsolatban, holott az apró arab országnak szerény a futballmúltja - vb-n, például, még sohasem szerepelt -, és a stadionépítés terén extra (hűtési) költségekkel kell számolnia, mivel nyáron az Arab-félszigeten 40 fok fölötti a hőmérséklet. Helyenként egész városokat kell felépíteni, továbbá felgyorsulhat a diplomáciai nézeteltérések miatt megrekedt, 4,5 milliárd dolláros költségűre becsült Katar-Bahrein tengeri híd kivitelezése. Becslések szerint az infrastrukturális berhuházások költsége 25 milliárd dollár körül lesz.

Az International Bank of Qatar egyik elemzője a szomszédos Egyesült Arab Emírségekben működő The National nevű lapnak nyilatkozva azt mondta, a helyi gazdaságnak óriási lökést ad majd az építőiparba ömlő hatalmas tőke. Számítása szerint ez évente öt százalékponttal is megdobhatja a gazdasági növekedés ütemét. Márpedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai azt mutatják, hogy Katarban ebben az évben 16, jövőre 18,6 százalékos növekedés várható.

Az 5 százalékos pluszt nem mindenki tartja reálisnak, a JP Morgan régiós elemzője szerint ez az előrejelzés túlságosan optimista. Azzal érvelt, hogy Dél-Afrikában az eddigi számok alapján kevesebb mint 1 százalékpontos volt a világbajnokságnak a GDP-bővülésre gyakorolt közvetlen hatása. Attól azonban senki sem tart, hogy a tervezett fejlesztésekre ne lenne elég pénz, az olaj- és az utóbbi időben felfedezett földgázlelőhelyek előreláthatólag elegendő jövedelmet biztosítanak államnak.

Az inflációtól tartanak

A washingtoni Brookings Intézet friss elemzésében az áll, hogy jelenleg Katar rendelkezik a világ harmadik legnagyobb ismert földgázkészletével, és a cseppfolyós gáz legnagyobb exportőrének számít. Az GDP 60 százaléka képződik az energiaszektorban, de az ország az elmúlt években sok pénzt áldozott az oktatási rendszer megreformálására is, a tudásalapú gazdasággá válás érdekében.

A nagyszabású építkezésekhez rengeteg szabad munkaerőre van szükség, ezt feltehetően csak külföldi vendégmunkások alkalmazásával lehet majd biztosítani az 1,7 millió lakosú országban. Ami viszont valóban problémát jelenthet, az az inflációs veszély: a borúlátóbb szakértők szerint a konjunktúra idején a pénzromlás üteme ismét felkúszhat a válság előtt már látott 15 százalékos szintre.

Ezenkívül egyedül az okozhat fejtörést a helyi vezetőknek, hogy miként lehet összeegyeztetni a muszlim Katarban követett szigorú társadalmi normákat (öltözködési és illemszabályok, az alkoholfogyasztás mellőzése) a mindenkori világbajnokságok szurkolóseregének fesztelenebb viselkedési szokásaival.

Nem ők ígérik a legtöbb bevételt

A FIFA-t, más nagy hatalmú sportszervezetekhet hasonlóan, gyakran vádolják mohósággal, vagy legalábbis túlzott pénzközpontúsággal. Ha jóindulatúan értelmezzük a két vb rendezési jogáról hozott döntéseket - azaz elvetjük a közönséges vesztegetés Wall Street Journalban megszellőztetett verzióját -, akkor ezúttal úgy tűnik, hogy az egyéb szempontok felülírták az anyagiakat.

A FIFA megrendelésére a McKinsey tanácsadó cég által a döntés előtt elkészített tanulmány alapján nem a legnagyobb bevétellel kecsegtető országok lettek a befutók. A 2018-as vb esetében a potenciális bevétel szempontjából az öt pályázó közül az utolsó helyre rangsorolta Oroszországot a dolgozat, míg Katar a saját ötös mezőnyében a negyedik helyen végzett. A két első a rögtön a szavazás elején kieső Anglia, illetve az Egyesült Államok volt.