Kelet-Európa kárára spórolnának a nagy EU-tagállamok

Az Európai Unió három leggazdagabb állama tíz évre befagyasztaná az EU költségvetését, erről egyelőre nem hivatalos tárgyalások folynak. Magyarország és az egész régió rosszul járna egy ilyen döntéssel.

Franciaország, Nagy-Britannia és Németország egyeztetéseket folytat az Európai Unió költségvetésének 2020-ig, reálértéken történő befagyasztásáról - írta pénteken a Financial Times londoni üzleti lap internetes kiadása. Az FT szerint David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön személyesen lobbizott más tagországok vezetőinél azért, hogy legalább tízen álljanak a gondolat mellé, Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár ugyanakkor igyekezett bizalmasan kezelni az ügyet, nehogy az idejekorán diplomáciai konfliktust keltsen az eurózóna adósságválsága miatt egyébként is feszült helyzetben.

A hír azonban kiszivárgott, és a brüsszeli uniós csúcson mindhárom ország jelen lévő vezetője, egymástól függetlenül megerősítette a tárgyalások tényét - jelentette az [origo] helyszínen tartózkodó tudósítója. Angela Merkel, Nicolas Sarkozy és David Cameron egyaránt nyíltan beszélt a takarékossági kezdeményezésről. David Cameron szerint amikor minden ország megszorításokat hajt végre, akkor az uniónak sem kellene költekezni.

Ha valóban befagyasztanák a jeleneg 141,5 milliárd eurós EU-büdzsét - vagyis legfeljebb az infláció mértékével megyegyező mértékben növelnék -, az elsősorban azoknak a szegényebb országoknak jönne rosszul, amelyek több pénzt kapnak az EU strukturális alapjaiból, mint amennyit befizetnek oda. Ilyen állam, szomszédaival együtt, Magyarország is.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke záró sajtótájékoztatóján is szóba került a három ország felvetése. Barroso csak annyit mondott, hogy a 2014 és 2020 közötti költségvetés részletes megtárgyalása csak jövő nyártól esedékes, és mindketten hozzátették, hogy nem kommentálnak ötletszintű felvetéseket, amíg azokat meg nem vitatták és hivatalos álláspont nem született róluk.

Az FT értesülései szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke dühösen fogadta a szervezkedés hírét. Barrosónak vélhetően vezető szerepe lesz a következő hatéves (2014-2020) EU-büdzsé előkészítéséről folyó tárgyalásokon, és a jelek szerint a közösség lengnagyobb befizetői az ő megkerülésével akarnak elfogadtatni egy jelentős változtatást.