A külföldiek pénzére hagyatkozik Magyarország a nyugdíjlépésekkel

A kormány által beharangozott új nyugdíjrendszerben nincs helye a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyek eltűnésével az állampapírpiacról is kieshet egy jelentős vásárló. A pénztárak és az MNB szerint ez megnehezítheti és drágíthatja az államadósság finanszírozását, az ÁKK elnöke szerint azonban egyelőre nem lehet megmondani, milyen hatása lesz a lépéseknek. Az biztosnak tűnik, hogy a magyar állampénzügyek az eddiginél is jobban függnek majd a külföldi befektetőktől.

A magyar állampénzügyek külföldtől való függése hosszabb távon erősödni fog a kormány bejelentett nyugdíjtervei miatt - derül ki az [origo]-nak nyilatkozó állampapírpiaci szakértők és elemzők véleményéből. A külföldi befektetők jelentőségének felértékelődése abból következik, hogy a piac belföldi szereplői közül a magánnyugdíjpénztárak a legjelentősebbek, így a kormány tervei azzal járnak majd, hogy szinte csak a külföldiek maradnak a vevői oldalon. Ez pedig automatikusan növeli a magyar finanszírozás sérülékenységét és külföldi eseményekre való érzékenységét.

A nyugdíjszabályok megváltozásáról november végén döntött a kormány, az új rendszerben a magánkasszák mellett döntők nyugdíjuk jelentős részéről kénytelenek lemondani, a kormány vezető politikusai pedig azzal számolnak, hogy a magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag két pilléressé zsugorodik, ami a magánpénztárak eltűnését jelenti.

A magyar államháztartási hiány finanszírozása már most sem problémamentes, pedig a magánkasszák még nem öntötték rá a vagyonukat a piacra - bár már nem kapják a havi 30 milliárd forintnyi járulékokat sem. Két héttel ezelőtt csütörtökön és múlt héten kedden egyaránt rosszul sikerült az aukció, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a tervezettnél kevesebb papíron tudott csak túladni. A múlt csütörtöki és az eheti keddi aukción viszont túljelentkezés volt a papírokra, az eheti csütörtöki értékesítésen pedig a 12 hónapos kincstárjegyek ugyan simán elkeltek, de az ötéves kötvényekből viszont a tervezettnél kevesebbet tudott csak eladni a kibocsátó. A két héttel ezelőtt, a szintén terv feletti eladással zárult aukción kialakult átlaghozamoknál a csütörtöki hozamok 76-94 bázisponttal, vagyis közel 1 százalékponttal magasabbak, ami a korábbinál rosszabb megítélést jelzi.

A pénztárak és az MNB aggódnak

A kormányzat nyugdíjpénztárakat érintő terveinek ismertté válása után több, a magánpénztárakat képviselő szakember is azt mondta: az állampapírpiacon problémát okozhat a kötelező nyugdíjkasszák felszámolása. Lukács Marianna, a Patika Pénztár vezérigazgatója október közepén azt mondta: az állampapírokat és a tőzsdét azért érintheti a magánpénztári befizetések elterelése, illetve az állami rendszerbe való visszalépés lehetősége, mert a nyugdíjpénztáraknak meg kell majd válniuk ezektől az értékpapíroktól, illetve az új kibocsátások esetén hiányozni fognak a vételi oldalról. Simor András, a Magyar Nemzeti bank (MNB) elnöke október végén közölte: a keresletcsökkenés megemelheti a hozamokat, vagyis drágíthatja az államadósság finanszírozását. A fenti vélemények arra utalnak, hogy az utóbbi hetek rosszul sikerült aukcióinak hátterében szerepet játszhatott a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését célzó kormányzati lépéssorozat is.

A jegybank monetáris tanácsa a múlt hétfői, váratlan kamatemeléshez fűzött kommentárjában is utalt rá, hogy Magyarország megítélése romlott az elmúlt időszakban, ami csak részben magyarázható az eurózóna országainak adósságproblémáival. Az MNB szerint kiemelkedő fontosságú a gazdasági környezet kiszámíthatóságának romlása, amit az is jelez, hogy október közepétől a magyar kockázati felárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban. A jegybank ugyan nem említett konkrét példákat, de kedden a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint a kiszámíthatóságot csökkentő lépések közé tartozik többek között a vegyes nyugdíjrendszer felszámolása is. A magánnyugdíjpénztárak eltűnése a híradás szerint a befektetők körében aggodalmat keltett, mert az állampapírpiacról kiesik majd a kasszák által generált kereslet.

"Nem lesz összeomlás"

Az [origo]-nak nyilatkozó állampapír-piaci szakértők szerint azonban közel sem okoz tragédiát a kötvénypiacon a második nyugdíjpillér felszámolása, mégpedig azért nem, mert ez a pénztári keresleteddig sem volt jelentős, illetve az új nyugdíjrendszerben kevesebb állampapírt kell majd kibocsátani, mint a jelenlegiben - hisz a magánkasszák által jelenleg generált havi 30 milliárdos hiányt már nem kell befoltozni.

"Nehéz megjósolni, milyen hatása lesz az állampapírpiacra a magánnyugdíjpénztárak kiesésének" - mondta az [origo]-nak Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, ahogyan az elmúlt időszakban, úgy jövőre is rugalmasan, a piaci folyamatoknak megfelelően fogja alakítani az ÁKK a kibocsátási tervet. "Az viszont biztos, hogy az ÁKK elsősorban a forintfinanszírozásban gondolkodik, devizakötvények felé nem tervez elmozdulást" - tette hozzá. Szerinte a magánnyugdíjpénztárak állampapírpiacon betöltött szerepének értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy átalakulásukkal eltűnik a piacról egy nagy állampapír-portfólióval rendelkező befektetői kör, aminek hatására csökkenhet a másodpiaci forgalom. "A kasszák jellemzően végbefektetők voltak a piacon. Vagyis elsősorban nem azért léptek piacra, hogy adják-vegyék az állampapírokat, hanem inkább azért, hogy a futamidő végéig megtartsák" - fogalmazott az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Borbély László András: Az ÁKK elsősorban a forintfinanszírozásban gondolkodik

Egy, a téma politikai érintettsége miatt névtelenséget kérő kötvénypiaci szakértő az [origo]-nak azt mondta: a visszalépések nem borítják fel a piacot, mivel eddig éppen a pénztárak miatt kellett sokszor kibocsátani, mert azoknak az állam előírja, hogy mekkora arányban kell kötvényeket tartani a portfóliójukban. Vagyis a magánnyugdíjpénztárak nagy számú kiesése nemcsak vételi oldalon jelenik meg, de a kibocsátási nyomást is csökkenti. A szakértő a kamatemelkedési ciklust nem látja tartós trendnek, annak ellenére, hogy a legutóbbi kötvényaukció adataiból kétszer 25 bázispontos kamatemelési várakozás rajzolódik ki. Szerinte egyértelmű, hogy a tavasszal összeálló, új monetáris tanács ha nem is csökkent majd agresszíven kamatot, de az emeléseket megállítja. "Ezen felül a jegybank az új összetételű tanáccsal kevésbé fog konfrontálódni a kormánnyal, aminek előnye lehet, hogy a fiskális és monetáris politika összhangba kerül" - tette hozzá a név nélkül nyilatkozó szakember.

Később hiányozhatnak a pénztárak

"Már beáraztuk a sok rossz dolgot" - utalt Sovány András, az ING Bank állampapír-piaci szakértője az elmúlt időszak kötvénypiacra kedvezőtlen híreire: a Moody's leminősítésére, a kamatemelésre és a nyugdíjügyre. Elmondta, hogy ezeknek eredményeként emelkedett 150 bázisponttal (1,5 százalékponttal) a hozamfelár. Sovány András szerint ezen már vesz papírokat a külföld, igaz, ez csak arra elég, hogy ne gyengüljünk tovább. A magánnyugdíjpénztárakból visszalépők két módon is befolyásolják a magyar kötvény- és devizapiacot a szakértő szerint. Egyrészt a külföldi pénzben vezetett értékpapírokat eladják, ami forintvásárlásként a hazai pénzt fogja erősíteni, ráadásul nem is kis mértékről van szó, a vagyon összetételétől függően százmilliárdos nagyságrendben vásárolhatnak forintot.

Később azonban hiányozhatnak a nyugdíjpénztárak az állampapírpiacról. Ez Sovány András szerint nem csak azért lehet baj, mert vevők tűnnek el, hanem mert a külföldi vásárlók ellensúlya esik ki. A külföldi tőke egyszerre nagy mennyiségű ügylettel mozgatja a piacot, de ezt a hatást a pénztárak eddig mérsékelték. "Azért a beborítás nem valószínű" - nyugtatott a kereskedő, aki szerint viszont az új körülményekhez alkalmazkodnia kell a papírokat kibocsátó Államadósság Kezelő Központnak. Hosszabb távon sok a bizonytalanság Sovány András szerint. Ilyen például a monetáris tanács körüli politikai bizonytalanság, ami még nem épült be a várakozásokba. Kamatcsökkentés helyett két éven belül 1,5 százalékpontos emelés látszik jelen pillanatban - mondta a szakértő.

Az ÁKK vezérhelyettese szerint az év első 10 hónapjában csak a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány növekedett, ez a növekmény meghaladta a nettó állampapír-kibocsátás összegét, vagyis a belföldiek összességében nettó eladók voltak a piacon. Ha ez a forgatókönyv marad jövőre is, azaz a külföldiek el fogják vinni az állampapírokat, akkor nem lesz jelentős hatása a piacra az említett nyugdíjlépésnek - mondta Borbély László András. Hozzátette, ez hosszú távon nem fenntartható, tehát később szükség lesz arra, hogy a belföldi megtakarítások is megjelenjenek az állampapírpiacon.

Néhány aukció nem a világ

Borbély László András a tervezettnél gyengébb kibocsátással zárult aukciókról azt mondta, emiatt nem kell átírni az éves tervet. "Két aukció nem a világ, elsősorban a rövid futamidejű állampapírhozamokkal kapcsolatos bizonytalanság volt az alacsony érdeklődés oka. Ha ismét egyértelművé válik a jövőbeni hozamtrend, akkor várhatóan visszatér a befektetők vásárlókedve, ami ismét a megszokott mennyiségek értékesítését, sőt esetenként terven felüli eladásokat is lehetővé tesz majd. Ennyi rugalmasság van a rendszerben, az éves tervek átírására csak tartós érdektelenség esetén lenne szükség" - tette hozzá.