"Behatárolhatatlan, hogy az állam mennyi nyugdíjért is vállalt kockázatot" - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Pénztárak Garancia Alapja működésének ellenőrzéséről tartott sajtótájékoztatón.
Domokos elmondása szerint, mivel a - tervek alapján 2013-tól beinduló - kifizetések részletszabályait nem pontosította a kormány (vagyis még ma sincs szabályozva, hogy mennyit is kell kifizetnie a magán-nyugdíjpénztáraknak), nagyon nehéz kiszámolni, hogy valójában mekkora biztosított összegről van szó.
A garanciaalapban lévő tőke 9,7 milliárd forint volt 2009 végén - mondta Zöldréti Attila, a vizsgálatért felelős főcsoportfőnök. Zöldréti szerint ez az összeg csupán 12 ezer fő átlagos kifizetésére nyújtana fedezetet, ami a több mint 3 millió fős taglétszámhoz viszonyítva "aránytalanul kevés".
Az ÁSZ jelentése szerint az alap magánpénztáraktól származó bevétele 2000-ben 330, míg 2009-ben 1268 millió forint volt. A pénzügyi válság idején, 2008-ban az alap befektetett eszközei 2,4 százalékos nettó hozamot (a különböző költségek, jutalékok levonása után megmaradt hozamot) realizáltak, miközben a magán-nyugdíjpénztárakban a "klasszikus portfoliónak" az értéke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének számításai szerint átlagosan 3,76 százalékkal csökkentek.
A Pénztárak Garancia Alapja (PGA) olyan biztonsági eleme a magán-nyugdíjpénztári rendszernek, amely garanciát nyújt a pénztártagok magán-nyugdíjpénztárakkal szemben fennálló követeléseinek teljesítésére, amennyiben a pénztár a törvényben előírt mértékben és határidőben nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A rendszerben új garanciális elemként jelent meg a 2010. január 1-től bevezetett hozamgarancia, amely szerint, ha a pénztártag követelése a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a megtakarítás reálértékét, a különbözetet a PGA-nak kell megtérítenie. |
Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése az államnak 2009 végéig 2043 milliárd forintjába került. Ez az összeg 2010-ben várhatóan 300 milliárd forinttal nő. Az alap működési ráfordításai a 2000-es 105,5 millió forintról 2009-re 143,5 millió forintra nőttek. Ennek mintegy 70 százalékát tették ki a személyi jellegű ráfordítások (az egy főre jutó átlagkereset 2009-ben mintegy 10,8 millió forint volt).