OECD: 2012-re lehet 3 százalék feletti magyar növekedés

Vágólapra másolva!
Jövőre 2,5 százalékos magyar növekedést vár az OECD, míg a magyar kormány hármat.  De pesszimistább a szervezet előrejezése az OECD egészére és az euróövezetre vonatkozóan is. Az euróövezetben a júniusban jelzett 1,8 százalék helyett 1,7 százalékos lehet a GDP-növekedés a jövő évben, az Egyesült Államok pedig 3,2 helyett 2,3 százalékkal bővülhet jövőre az OECD legfrissebb előrejelzése szerint.
Vágólapra másolva!

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idén 1,1 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal, 2012-ben pedig 3,1 százalékkal bővülhet a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön megjelent előrejelzése szerint.

A magyar kormány legfrisebb prognózisában azonban már jövőre 3 százalékos növekedést vár, 2012-re pedig 3,5 százalékos növekedéssel kalkulálnak.

A GDP-arányos államháztartási hiány az idén 4,2 százalék, jövőre 3,1 százalék lehet, és csak 2012-ben csökkenhet a 3 százalékos uniós határérték alá; akkor a GDP 2,9 százalékát teheti ki az OECD Gazdasági kilátások (Economic Outlook) című tanulmánya szerint.

Az OECD szerint az idén újra beindult magyarországi növekedést a külső kereslet ösztönzi, a lakossági fogyasztás viszont 2010-ben is csökken, és a beruházások is visszaesnek.

A 2011-es adócsökkentések hatását ellensúlyozó kiadáscsökkentő intézkedések felvázolása még várat magára - áll a dokumentumban. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő nemzetközi szervezet szerint a finanszírozási költségek csökkentése és a magánszektorbeli bizalom megerősítése érdekében ismét szükséges kinyilvánítani a hiteles és fenntartható költségvetési konszolidáció melletti elkötelezettséget.

Az OECD valamennyi tagállamát együttvéve idén 2,8 százalékos lehet a növekedés. Jövőre 2,3 százalékra lassulhat az ütem, de 2012-ben ismét 2,8 százalékkal nőhet a 34 tagország összesített GDP-je. A magyar gazdaság így 2010-ben lemarad, jövőre és 2012-ben viszont átlagon felüli mértékben növekedhet.

Magyarország első számú gazdasági partnere, Németország az idén a magyarországi ütemet háromszorosan meghaladó, 3,5 százalékos gazdasági növekedést produkálhat. Az unió legerősebb gazdaságának számító Németország jövőre a magyarral megegyező ütemben, 2,5 százalékkal, 2012-ben 2,2 százalékkal bővülhet az OECD szerint.

A magyarországi munkanélküliség a vizsgált időszakban végig meghaladhatja az OECD-átlagot. Az előrejelzés szerint az idén 11,3 százalék lehet az átlagos infláció Magyarországon, és jövőre tovább nőhet, egészen 11,7 százalékig. Csökkenés 2012-ben várható, akkor 11 százalék lehet a munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakosságon belül. Ugyanakkor az OECD-átlag folyamatosan csökken, a 2010-es 8,3 százalékról jövőre 8,1 százalékra, 2012-ben 7,5 százalékra mérséklődik a prognózis szerint.

A növekedés, a hiány alakulása és a munkanélküliség mellett az OECD az infláció alakulására vonatkozóan is számszerű becslést adott. E szerint a magyarországi infláció 2010-ben 4,2 százalék, jövőre 3,1 százalék, 2012-ben 2,9 százalék lehet.

Az OECD évente kétszer állítja össze Gazdasági kilátások című tanulmányát. Az új, sorrendben 88. kiadásban a szervezet a legutóbbi, júniusi elemzéshez képest visszafogta növekedési előrejelzését. Az OECD egészére vonatkozóan 2,8 százalékról módosították a szervezet elemzői 2,3-ra a 2011-es előrejelzést. Az euróövezetben a júniusban jelzett 1,8 százalék helyett 1,7 százalékos lehet a GDP-növekedés a jövő évben, a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok pedig 3,2 helyett 2,3 százalékkal bővülhet jövőre.

A tanulmány szerint a legfejlettebb országok azért kapaszkodnak ki a korábban vártnál lassabban a világméretű válságból, mert az államadósság hatalmasra nőtt terhe és a tartósan magas munkanélküliség fékezi a kibontakozást.

Az OECD az amerikai Marshall-segély felhasználásának összehangolására 1948-ban felállított Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet (OEEC) utódja. Alapító okmányát 1960-ban írta alá 20 ország. Magyarország a rendszerváltás után, 1996-ban csatlakozott. A párizsi székhelyű szervezet fő céljának azt tekinti, hogy elősegítse a tagországokban a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szintet és a pénzügyi stabilitást, illetve a világkereskedelem fejlődését.