Angela Merkel ellenzi az uniós adó bevezetését

A berlini kormány határozottan ellenzi az Európai Bizottság által javasolt uniós adó bevezetését - közölte kedden Brüsszelben Angela Merkel, német kancellár. Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt azt javasolta, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervezés során számoljanak közvetlen uniós adó bevezetésével, amelyet például a pénzügyi szektorra, az üvegházhatású gázok kibocsátási jogával kapcsolatos bevételekre, vagy a légi közlekedésre lehetne kivetni.

Angela Merkel nem fejtette ki részletesen az újságírók előtt, miért ellenzi a közvetlenül a brüsszeli uniós kasszába befolyó EU-adó bevezetésének gondolatát. Az unió az általa folyósított különböző támogatásokat mindeddig túlnyomórészt a tagállamok által kvóta alapján eszközölt befizetésekből fedezi. A legnagyobb nettó befizető Németország.

Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt azt javasolta, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervezés során számoljanak közvetlen uniós adó bevezetésével, amelyet például a pénzügyi szektorra, az üvegházhatású gázok kibocsátási jogával kapcsolatos bevételekre, vagy a légi közlekedésre lehetne kivetni. Az uniós adó bevezetése mellett csökkenthető lenne az EU-kasszába történő tagállami befizetések mértéke - vélekedik a brüsszeli végrehajtó testület.

Az EU-adó gondolatát számos tagállam bírálta, és most egyértelműen az ellenzők sorába állt Németország is. Bruggei beszédében a kancellár szintén időszerű uniós témában szólalt meg: határozottan kiállt amellett, hogy az uniós folyamatok alakításában ne szoruljanak háttérbe maguk a tagállamok.

Szavaival visszautalt az előző hetekben az unióban lezajlott vitára, amely a múlt csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcson azzal zárult, hogy a tagországok vezetői elfogadták: Európa határozottabb és fegyelmezettebb, összehangolt gazdaságpolitikájának kialakításához szükség van olyan rendszabályokra, amelyek a jelenlegi uniós alapszerződés - a Lisszaboni Szerződés - kisebb módosításait igénylik majd. Az alapszerződés-módosítást Merkel és Nicolas Sarkozy francia államfő közösen szorgalmazta nem sokkal az EU-csúcs előtt, a franciaországi Deauville-ben kiadott közös nyilatkozatában.

Sok tagállam, valamint az Európai Bizottság - a legfőbb uniós végrehajtó testület - több tagja élesen ellenezte a német-francia kezdeményezést, amely eredetileg azt is tartalmazta, hogy a szigorú pénzügyi szabályokat be nem tartó országoktól átmenetileg akár a szavazati jogot is meg lehessen vonni. Erről a javaslatról a csúcstalálkozón végül letett Merkel és Sarkozy. A vita nyomán azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nincs általános egyetértés az EU-n belül arról, honnan is induljanak ki az unió jövőjét formáló kezdeményezések.

Merkel a bruggei beszédben megkérdőjelezte azt a gondolkodásmódot, hogy a kezdeményezések megtételére hivatott intézmény kizárólag az Európai Bizottság legyen, amely alapvetően a jó végrehajtás megszervezéséért felelős. Felhívta a figyelmet arra, hogy a válság nyomán Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ismerte fel a "közös gazdasági kormányzás" megteremtésének szükségességét, ő ragadta magához a kezdeményezést, és a tagállamok állam-, illetve kormányfői végül a Van Rompuy által vezetett, miniszteri szintű munkacsoport jelentése alapján szabtak irányt a múlt heti csúcstalálkozón a végrehajtandó változtatásoknak.

A tagállami csúcsvezetőkből álló Európai Tanács is része az EU-nak, nem fogható fel annak ellenlábasaként - érvelt Merkel egy látszólag egyértelmű igazság mellett, amelyet szerinte az a felfogás kérdőjelez meg, hogy a kezdeményezéseknek mindig a közösségi szempontok "letéteményeseitől" kell kiindulniuk.

A közösségi eljárásmódok - érvelt a német kancellár - nem arra valók, hogy újabb hatásköröket ruházzanak Európára, hanem arra, hogy a már átruházott hatáskörök tekintetében biztosítsák a hatékony megvalósítást. Olyan területeken, ahol nincs közösségi hatáskör, ott a közösségi eljárásmód sem alkalmazható - szögezte le Merkel, aki szerint ilyen esetekben "a leadott (tagállami) szavazatokon alapuló szolidáris cselekvésnek" van helye. Erre a módszerre javasolta az "új uniós eljárásmód" fogalmának bevezetését.

A német kancellár kedden Belgiumban tett látogatást. Délelőtt a flandriai Brugge (franciául Bruges) városában, az Európa Kollégium nevű, posztgraduális képzést nyújtó, patinás oktatási intézményben mondott beszédet, majd Brüsszelben együtt ebédelt II. Albert belga királlyal. Utána Yves Leterme ügyvezető belga miniszterelnökkel folytatott eszmecserét, végül pedig sajtóértekezletet tartott.