Átszabta Matolcsy a bankadót, örülhet Járai biztosítója

Hétfőn módosító indítványt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter a bankadóról szóló törvényhez, kedden kevéssel dél után a parlament pedig el is fogadta a javaslatot. Ennek értelmében sávos lesz a biztosítókat terhelő adó, a bankok pedig levonhatják az adóalapból a leánybankjaik felé fennálló követeléseiket.

Kedden kevéssel dél után 259 szavazattal, 104 ellenében, 1 tartózkodás mellett a parlament elfogadta azt a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványt, amely megváltoztatja a bankok és a biztosítók különadójáról szóló jogszabályt - derül ki a parlament honlapjáról. A külföldi leányvállalatokkal rendelkező bankok és a kisebb biztosítók jól járnak a módosítással.

Seszták Miklós KDNP-s képviselő módosító indítványát is elfogadta a parlament, amely szerint 2011-től a bankok az adózás előtti nyereségük 30 százalékát különadóként kötelesek befizetni a költségvetésbe. A jogszabály alapján a különadó összege nem haladhatja meg az idén már hatályos bankadó összegét és a tavaly bevezetett különadó mértéke csökkenthető az új adóval.

Leánybankok és kis biztosítók

A Matolcsy-féle módosításból adódó új szabályok szerint a biztosítók az eddigi egységes 6,2 százalék helyett sávosan adóznak majd: jövőre a korrigált díjbevétel első 1 milliárd forintja után 1,5 százalékot kell fizetni, a 8 milliárd forintot meg nem haladó rész után 3 százalék lesz az adó, az efeletti összegre pedig 6,4 százalék lesz az adókulcs.

Az indoklás szerint "a sávozás következtében elsősorban a kis biztosítók terhelése csökkenne, amely révén a gyengébb piaci helyzetükből adódó versenyhátrányuk is mérséklődne" - vagyis a versenyben elfoglalt pozíció alapján differenciál a módosítás.

A bankok esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalékot kell fizetni (eddig is ez volt az érték), az efeletti összegre pedig 0,53 százalék lesz az adó (míg eddig 0,50 százalék volt ez az adókulcs). Változik az adóalap kiszámításának módja is, a mérlegben szereplő eszközök értékét ugyanis több tétellel csökkenteni lehet majd. Ilyen csökkentő tétel lesz például az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló követelés.

Jól járhat a CIG Pannónia

A magyar tőzsdei cégek közül jól járhat a módosítással a több uniós államban is leányvállalatot üzemeltető OTP Bank, illetve a friss tőzsdei szereplő CIG Pannónia Életbiztosító is. Ez utóbbi cég felügyelőbizottságának elnöke, kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fb-elnökévé választott Járai Zsigmond egy héttel ezelőtt azt jelentette be, hogy a társaság az idén 418 millió forintot fizet az állami kasszába a pénzügyi szektorra kivetett különadó miatt - a mostani módosítások kedvező hatását mutatja, hogy amennyiben már az idán érvényesek lettek volna, akkor kevesebb mint 200 millió forintot kellene fizetnie a CIG-nek, azaz több mint 200 millió forint lenne a megtakarítás.

Az adómérséklő módszert úgy indokolja a törvénymódosítás, hogy elkerülnék vele a kettős adóztatást. Egyes intézmények ugyanis több országban is érdekeltek és más uniós országok is tervezik a "magyarországihoz hasonló hitelintézeti különadó bevezetését" - vagyis az Unióban tilos kettős adóztatás valósulna meg.

A CIG Pannónia és a különadó

Nyáron egy ideig úgy tűnt, hogy a CIG Pannóniának nem kell különadót fizetnie, Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke ugyanis olyan módosító indítványt vitt a parlament elé, amely szerint a tevékenységi engedélyüket 2007. június 1-je után megszerző biztosítóknak nem kellene különadót fizetni (a három éves épp CIG beleeik ebbe a körbe). Rogán később ezt visszavonta, de a fideszes képviselők a költségvetési és számvevőszéki bizottságon keresztül egy ezzel tartalmilag megegyező módosító javaslatot nyújtottak be, mely bekerült az egységes törvényjavaslatba.

Július 22-én, a zárószavazás előtt néhány órával Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is benyújtott egy javaslatot, ami annulálta a korábbi javaslatokat. Rogán szerint a "lex Járaiként" elhíresült, néhány biztosítót az adófizetés alól mentesítő félmondatot azért vette ki a kormány a javaslatból, mert "attól tartott, hogy a takarékszövetkezetek, a pénzügyi közvetítők és a biztosítási piac új belépői számára a bankadó alól biztosított mentesség együtt nem menne át az Európai Bizottságon, márpedig az első két csoportot mindenképpen meg akarták védeni" (erről itt olvashat részletesen).