Az USA-ban 69 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt

Vágólapra másolva!
A nyugdíjkorhatár kitolása 69 évre, tíz százalékos leépítés a közszférában, a védelmi kiadások csökkentése - egyebek mellett ezek a tervek szerepelnek a Barack Obama elnök által kinevezett adóbizottság javaslatában. Az egész csomag mintegy négyezer milliárd dolláros megszorítást tartalmaz.
Vágólapra másolva!

Az adóreformmal és a kiadások visszafogásával 2020-ra közel 3800 milliárd dollárral lehetne csökkenteni az amerikai kormányzati deficitet - közölte a Barack Obama elnök által kinevezett bizottságnak a két társelnöke, amelynek feladata, hogy felvázolja, miként lehetne lefaragni a rendkívüli mértékű amerikai államadósságot.

Olyan, eddig szentnek számító területeket is megcéloznak a javaslatok, mint a védelmi kiadások, az adók, a társadalombiztosítási juttatások, vagy a középosztálybelieknek adott adókedvezmények - írja a Wall Street Journal.

A társadalombiztosítás megreformálását a bizottság úgy képzelné, hogy fokozatosan emelnék a nyugdíjkorhatárt, azt 2050-re 68 évre, 2075-re pedig 69 évre tolnák ki (most kedvezményesen már 62 évesen is nyugdíjba lehet menni az Egyesült Államokban). Ezt kombinálnák azzal, hogy csökkentenék a jövőbeli nyugdíjasok járadékait. Az egészségbiztosítás területén is visszavennének a szövetségi kiadásokból, melynek érdekében még további változtatások várhatóak. Így például, megreformálnák az orvosi műhiba-törvényt.

A védelmi kiadásokat 100 milliárd dollárral csökkentenék, a gáz adóját pedig 15 centtel megemelnék. A szövetségi munkaerő tíz százalékos leépítése 13,2 milliárd dolláros megtakarítást hozhat a bizottság számításai szerint.

Az Európai Bizottság nemrég azt javasolja, hogy az uniós tagállamok 2060-ig 70 évre emeljék a tagállamok a nyugdíjkorhatárt, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjas ellátás. Franciaországban már a nyugdíjkorhatár 62 évre való emelése is hatalmas sztrájkhullámot indított el.


Puhulhat a terv

A bizottság javasolja, hogy az adók maximális mértéke ne haladja meg a GDP 21 százalékát A tanácsadó testület csökkentené a jövedelmiadó-kulcsokat, és az adókedvezmények, valamint a különösen magas jövedelmekre kivetett, úgynevezett alternatív minimumadó eltörlésével egyszerűsítené az adótörvényt. A vállalkozások társasági adóját jelentősen csökkentenék, a mostani felső kulcsot, a 36 százalékot 26 százalékra módosítanák, ugyanakkor törölnének több kedvezményt.

A terv jogalkotói fogadatatás vegyes volt, ami arra utal, hogy a végső változat puhább lesz az eddig vázoltnál. Richard Durbin szenátor (Illinois), például nem szavazza majd meg, azt nyilatkozta: "olyan dolgok vannak benne, amit utálok, mint ördög a szentelt vizet".

Több fontos érdekcsoport is élesen ellenzi a tervet, egyebek mellett azért, mert a nehéz gazdasági időkben ésszerűtlennek tartják, hogy rontsák a szociális biztonságot. A konzervatív amerikaiaknak sem tetszik az adóreform. Szerintük a bizottság csak ürügy arra, hogy növeljék az amerikai népet terhelő adót.

Ha a tervet teljes egészében elfogadnák, akkor csökkenteni lehetne a hiányt 2,2 százalékra 2015-ig, amit meghaladja a Fehér Ház által kitűzött 3 százalékot. A költségvetési hiány most 8,9 százalékos az Egyesült Államokban. Az adótörvények változtatása és a költségcsökkentések miatt így is mintegy 2037-ig tarthat, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen - írja a Wall Street Journal.