A MÁV évi 183 milliárd támogatást kapott az államtól

A MÁV 2010-re felhalmozott 289 milliárd forint adóssága önmagában kiemelkedő költségvetési kockázat - derül ki a Költségvetési Tanács gondozásában megjelent tanulmányból. Az írás szerint a MÁV-csoport az elmúlt tíz évben átlagosan évi 183 milliárd forintot kapott a költségvetésből, és a vasutasok bére az elmúlt években kismértékben a nemzetgazdasági átlagbér fölött volt.

A MÁV 2010-re felhalmozott 289 milliárd forint adóssága önmagában kiemelkedő költségvetési kockázat, ezért a Költségvetési Tanács (MKKT) figyelemmel kíséri a vasúttársaság gazdálkodását - áll abban a tanulmányban, amely a "KTT - Műhelytanulmányok" sorozatában jelentetett meg a tanács titkársága.

A Magyar Államvasutak Zrt. és a költségvetés kapcsolatát meghatározó tényezők című tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a MÁV nem rendelkezik olyan komplex információs rendszerrel, amely naprakész információkat tartalmazna a költségek és bevételek vonalszintű, állomásszintű alakulásáról, az utasok pontos létszámáról és az utazási igényekről.

Ezért önmagában az adatok bizonytalansága megkérdőjelez minden olyan intézkedést a tanulmány szerint, amelynek célja az utasok bizalmának visszanyerése, a menetrend optimalizálása vagy adott vonalszakaszon történő személyszállítás szükségességének megítélése.

A csoport bevételeinek felét az állam adja

A vállalatcsoport három bevételi forrással rendelkezik: az állami támogatással, a jegyár-bevétellel és az árufuvarozók származó vontatási és hálózat-hozzáférési díjakkal. "A támogatás és a piaci szereplőktől származó bevétel arányából arra következtethetünk, hogy a társaság bevételi oldalon szorosabb kapcsolatban áll a költségvetéssel, mint a piaccal, mivel tevékenységének több mint felét állami támogatásból finanszírozza" - fogalmaz a tanulmány.

A MÁV csoport az elmúlt tíz évben 2010-es árakon számolva átlagosan 31 százalékkal több költségvetési juttatásban részesült a költségvetési törvényben tervezetthez képest. A vállalatcsoport átlagosan évi 183 milliárd forint forrást kapott a költségvetésből. Ennek ellenére a hitelállomány 2010-re 289 milliárd forintra nőtt, amiből 189 milliárd állami garanciával fedezett.

A tanulmányban a szerző megjegyzi: a magyar vasúti piac átalakítását célzó intézkedések folyamatos kudarca azzal magyarázható, hogy Magyarországnak jelenleg sincs hosszú távú közlekedési stratégiája és a mindenkori költségvetés aktuális helyzete által meghatározott finanszírozás ellehetetlenítette a vasúti reform szakszerű végrehajtását.

A szellemi dolgozók bére elmarad az átlagtól

A tanulmány készítője szerint a folyamatos leépítésekkel párhuzamosan igen jelentős béremelések történtek a társaságnál, amelyek elvették a csökkenő létszám költségmegtakarító hatását. A vasutasok bére az elmúlt nyolc évben elérte és kismértékben meg is haladta a nemzetgazdasági átlagbért. A fizikai és szellemi foglalkoztatásúak bérkülönbségei azonban nagyon élesek a vállalaton belül és a nemzetgazdasági átlaghoz képest is. Míg a fizikai alkalmazottak bére jóval magasabb, mint a nemzetgazdasági átlagbér, addig a szellemi alkalmazottak a nemzetgazdasági átlagbér 60-70 százalékát keresik.

A tanulmány a szerző - Száraz Emese, az MKKT elemző közgazdásza - nézeteit tükrözi, és az nem feltétlenül egyezik a Költségvetési Tanács hivatalos álláspontjával.