A kormánypártok kitolták a költségvetési és az adóhatáridőket

A választási évben a költségvetés főösszegeit nem november 30-ig, hanem december 10-ig kell rögzíteni, az adótörvényeket a választások évében nem 45, hanem 40 nappal a kihirdetés előtt kell hatályba léptetni - egyebek között ezt tartalmazza az Országgyűlés által kedden elfogadott, az államháztartási törvényt módosító indítvány.

A parlament 295 igen és 45 nem szavazat mellett fogadta el kedden az államháztartási törvény gazdasági bizottság által kezdeményezett módosítását, amit amit még október elején nyújtott be Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke.

E szerint fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legalább negyven - napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli, és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.

Újdonság az is, hogy a választási évben a költségvetés főösszegeit nem november 30-ig, hanem december 10-ig kell rögzíteni, a fejezetek bevételeivel és kiadásaival együtt.

Bevétel lesz a tb-alap többlete is

A javaslat indoklása szerint a határidő meghatározásakor a törvény nem veszi figyelembe azt a körülményt, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának évében a megalakuló Országgyűlés és az újonnan felálló kormány részére nem áll rendelkezésre megfelelő időkeret a költségvetési törvényjavaslat előkészítésére és megtárgyalására.

Az államháztartási törvény e módosítását az ellenzéki képviselők azzal magyarázták, hogy a kormány az önkormányzati választások előtt nem akart költségvetést készíteni, és kifutott az időből. A kormánypártiak viszont ezt cáfolták, állítva, hogy így még több idő jut a tételek tanulmányozására.

Egy új - módosító indítványként elfogadott - passzussal is kiegészül a törvény, e szerint költségvetési bevételként kell elszámolni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai korábbi években képződött többletének tárgyévi felhasználásával megegyező összeget.

A Költségvetési Tanács nem javasolta

E rendelkezés elfogadását a Költségvetési Tanács nem javasolta, azért, mert szerinte a módosító javaslat azon a téves feltételezésen alapul, hogy a társadalombiztosítási alapok ugyanazon az elven működnek, mint a magánszektorban működő gazdasági társaságok, amelyek el nem költött bevételeikből tartalékot tudnak képezni később felmerülő esetleges kiadási többleteik fedezésére.

A jogszabály - amelyet egyébként október 10-én nyújtott be a bizottság - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.