MABISZ-javaslatok a cégek felelősségbiztosítására

A vörösiszap-katasztrófa nyomán új szabályokat javasol a biztosítók szakmai szövetsége a hatósági engedélyköteles tevékenységekhez szükséges kötelező felelősségbiztosításokra. A szervezet szerint minimumlimiteket kell meghatározni, és a biztosítás meglétét folyamatosan ellenőrizni.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) indítványozza, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni - ezt a kormánynak készített, az ajkai vörösiszap-katasztrófa következményeit összegző jelentésében fogalmazza meg.

A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimumlimitek mellett minimális fedezeti kört is meg kell határozniuk. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit, és azokat igazítsák a tényleges kockázatokhoz.

A közlemény Molnos Dániel főtitkárra hivatkozva szól arról, hogy a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő a felelősségbiztosítást, a részletszabályokat viszont már miniszteri rendeletek határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát.

További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiekben már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

Általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimális kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimumlimit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék-felelősségbiztosításnál sem. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva, egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál sem.

A MABISZ közleménye szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek - kamarák, egyesületek, szövetségek - érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat.