Schmitt Pálhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség szerint az elfogadott nyugdíjtörvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal. A szövetség arra kéri a köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak elvonása már novembertől átlagosan havi 10 ezer forinttal csökkenti több, mint 3 millió jelenleg aktívan dolgozó ember egyéni nyugdíjszámláján gyarapodó megtakarítását. Az országgyűlés által elfogadott törvényben nyoma sincs annak, hogy a pénztárak tagjait az állam később bármi módon kompenzálná az elvonás miatt - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség, amely azt tanácsolja tagjainak, hogy amíg a kompenzációra vonatkozó részletszabályok nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert rosszabbul is járhat.

Az országgyűlés hétfőn késő este szavazta meg a kormány nyugdíjteveit. A két törvény szavazásában az MSZP képviselői nem vettek részt, mert kivonultak az ülésteremből. A magánnyugdíj-pénztári befizetések felfüggesztését 250 igen, 11 nem szavazattal, 41 tartózkodás mellett támogatta a parlament. A kötelező pénztári tagság megszüntetését a Jobbik is támogatta: 293 képviselő szavazott igennel, 9-en nemmel.

"Nem világosak a szabályok"

Juhász Istvánné főtitkár sajnálatosnak tartja, hogy a képviselők többsége a széleskörű társadalmi tiltakozás ellenére sem vizsgálta felül álláspontját. Az elfogadott törvényben még utalás sincs arra, hogy milyen kompenzáció jár a 2011. december 31-ig tartó időtartam alatt egy tagra jutó, átlagosan összesen 140 ezer forintnyi elvonás miatt. Nem világos, hogy az állami rendszerbe novembertől átirányított pénzt milyen módon tartják majd nyilván az emberek számára, a kieső időszakra az állam mekkora mértékű hozamot garantál, illetve hogy az elvont összeget miként lehet örökölni - áll a közleményben.

A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja tagjainak, hogy amíg ezek a részletszabályok (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert - például öröklés esetén - rosszabbul is járhatnak. A tagok pénze a pénztárakban az átmeneti időszakban is teljes biztonságban van: a pénztáraknak mindenképpen ki kell fizetniük a tagjaik számláin felhalmozódott járulékok inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja biztosít. Ez azt jelenti a Stabilitás szerint, hogy a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van a magánpénztári rendszerben.

"Alkotmányellenes intézkedések"

A főtitkár közölte: a szövetség álláspontja szerint az elfogadott törvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal. Korábbi alkotmánybírósági döntésekből ugyanis egyértelműen következik, hogy "a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet sem alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra lényegesen megváltoztatni". Erre alapozva már 1995-ben is kimondták, hogy "a jogbiztonság, mint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja, a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különös jelentőségű" - állítja a Stabilitás.

A szövetség szerint szintén a jogállamiság elvéből folyó alkotmányos követelmény, hogy "a jogszabályok olyan időpontban kerüljenek elfogadásra és kihirdetésre, amely megfelelő felkészülési időt biztosít az érintetteknek a jogszabály szövegének a megismerésére, az új szabályokhoz való alkalmazkodásra". Mindezek alapján a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításait kezelő pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség levélben fordult Schmitt Pálhoz, amelyben kérik a köztársasági elnököt, hogy küldje alkotmánybírósági normakontrollra a most elfogadott törvényt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.